"Játsszunk bábszínházat!" otthon is!

Amikor kézbe veszünk egy bábot, bizony nem mindig vesszük észre azonnal a benne rejlő lehetőségeket. Vajon mire jó az a süni, róka vagy nyuszi kesztyűbáb azon kívül, hogy köznapi értelemben eljátszunk vele egy történetet? Hihetetlenül sok mindenre! A bábozás nem csak szórakoztató, de rendkívül hasznos játék is gyermekünk számára.

Lássuk hát, milyen értékeket hordoz magában a bábjáték csodája?

- A bábokkal történő mese dramatizálás, verselés, énekelgetés kiemelkedően fejleszti a gyermek beszédkészségét, de fantáziáját, gondolkodását is. Azon túl, hogy meghozza a gyermek beszélőkedvét, mikor maga is kezére húzza a bábot, a tiszta kiejtésig, a tagolt, példa értékű beszéd utánzásáig szerteágazó fejlesztőértékkel bír. Nagyon fontos, hogy a felnőttek igyekezzenek mindig mintaszerűen megszólaltatni a szereplőket! Még a kedves, elesett kismadár se beszéljen pöszén, gügyögve, idétlen hangszínen. Mindemellett fontos a bábok karakteréhez illő, kifejező hangszín.

- Bábozás során jól fejleszthető többek között a gyermek ritmusérzéke is. Az énekes, mondókás bábozás során az egyenletes lüktetésre sétáló, táncoló maci csemeténket is magával ragadja és ő is ringatózni, tapsolni kezd a ritmus hatására.

- A bábozás során megjön a gyermek mesélő és versmondó kedve. Még azok a gyermekek is kedvet kapnak a meséléshez, verseléshez a bábok segítségével, akik korábban nem, vagy csak alig érdeklődtek a gyermekirodalom e formája iránt.

- A kisebb gyermekek leginkább azokat a mesés történeteket kedvelik, melyekben saját életük mozzanatait vélik felfedezni. Hihetetlenül élvezni fogják, ha a maci, nyuszi hozzájuk hasonló módon szintén fogat mos, reggelizik vagy óvodába megy.

- Kiemelkedő pszichés értékkel bír, ha a gyermeknek lehetőséget adunk arra, hogy a bábfigura bőrébe bújva adja tudtára környezetének az őt foglalkoztató, netán szorongást okozó gondolatait. Ha a csemete a a báb alakja mögé bújva mondhatja el érzéseit, gondolatait, sokkal könnyebben megnyílik. Képet kaphatunk pl. arról is, miért nem szeret óvodába járni, hogyan élte meg ezt vagy azt az eseményt, de lássunk erre egy konkrét példát:

A 4 éves, beszoktatás alatt álló kislányra panasz volt az óvodában: az óvónénik szerint verekedett társaival. Az édesanyja nem értette ezt, hiszen gyermeke valóban soha nem tanúsított agresszivitást senki felé. A pedagógusok nem tudták megmondani, hogyan kezdődött az említett konfliktus, csupán a végkifejletet látták és leültették büntibe a gyermeket. Szülei hiába kérdezték a leánykát, ő nem akarta megmondani, hogyan, miként történt az eset. A kislányra jellemző, hogy negatív élményeit nem szívesen osztja meg senkivel, még legfőbb bizalmasaival, a szüleivel sem, ezért pedagógus édesanyja elővette a bábokat és közös bábozásra motiválta őt. A történet szerint az óvodás állatkák "kimentek a kertbe", majd a közös játék során konfliktushelyzetbe kerültek egymással. A nyuszi felemelte kezét a sünire, ám a maci közbelépett.

"- Miért akartad bántani sünit?" - kérdezte az igazságosztó medve, mire a nyuszi álarca mögé bújt kislány végre megnyilatkozott:

" - Mert fellökött a homokozóban!"

A maci ekkor a a süni felé fordult:

"- Igaz ez? Miért lökted fel nyuszit? "

" - Mert állandóan jött utánunk és játszani akart velünk. De mi nem akarjuk, hogy velünk játsszon!"

A történet ezen pontján azonnal világossá vált, miből kerekedett ki a valós óvodai konfliktust. A bábozás után hirtelen megeredt a nyelve a kislánynak, és pontról-pontra elmesélte, mi és hogyan történt az óvodában: a belső feszültség, szorongás feloldódott! Az anyuka megbeszélte kislányával, hogy ha a nagyok éppen nem akarnak vele játszani, csatlakozzon inkább másokhoz. És ha véletlenül atrocitás éri (t.i.: fellökik a homokozóban), akkor viszonzás helyett inkább kérje az óvó nénik segítségét. Előbbiek segítségével látható, hogy a bábozás segítségével már csírájában sikerült feltérképezni és megoldani egy belső konfliktust okozó helyzetet.

- A bábok előbbieken túl viselkedési mintákat, erkölcsi értékeket közvetíthetnek a gyermek felé. A velük való mesélés nyomán indirekt módon teszi magáévá a helyes magatartási formákat. Pl: példa értékű, ha segítünk a rászorulókon, bajba jutottakon, ha jószívűek vagyunk, ...stb., az viszont nem helyes, ha irigyek, durvák vagyunk vagy csúfolódunk.

Fontos szabály, hogy a mesés bábjátékban ne sarkítsuk túl a konfliktushelyzeteket. Ha egy szituáció túlontúl félelmetes, durva, ijesztő, az semmiképpen nem szorongásoldó hatású, hanem csak fokozza a belső feszültségeket. Legjobb az arany középút, azaz a mesés történet legyen fordulatos, izgalmas, ám könnyen feldolgozható konfliktushelyzetekkel bíró!

- A bábjátékon keresztül emberi karaktereket ismerhetnek meg a gyermekek, minek nyomán megismerik a hozzájuk tartozó fogalmak jelentését is. Pl: ravasz róka, védtelen, ugyanakkor jólelkű nyuszi, erős, ám igazságos, jóindulatú medve ... stb. Az emberi személyiségjegyek egész palettája ismerhető meg a mesés bábozás segítségével.

Látjuk tehát, hogy a bábozás milyen hihetetlen fejlesztőértékkel bír. Előbbieken túl néhány gyakorlati tanács, mellyel még élvezetesebbé tehetjük a családi bábszínházas játékunkat:

Tartsuk be a fokozatosságot, és mindig igazodjunk gyermekünk korához, érdeklődési köréhez, valamint egyéni fejlettségi szintjéhez. Eleinte rövidebb bábozással kezdjünk, akár csak egyetlen bábbal. (Később egyre több bábfigurát is bevonhatunk a játékba) Kezdetben a felnőtt, később a gyermek is életre keltheti a figurát egy-egy mondóka, dalocska, vers erejéig. Beszélgethet is a báb a gyermekkel. Kicsiknél hasznosabb, ha a bábot életre keltő felnőttet látja a gyermek, nagyobbaknál már elbújhat a paraván mögé a bábozó.

Ha mesés történetet báboz el a felnőtt, annak terjedelme, hosszúsága mindig alkalmazkodjon a gyermek igényeihez. Pl: egy nagycsoportos gyermek kb. 15-25 percig képes figyelni, a kisebbek még kevesebb ideig.

Ha kedvet kaptak a bábjáték kellemes, szórakoztató családi programjához, csodálatos kellékekből válogathatnak az alábbiakban:

Bábok, bábszínházi kellékek