 |
beszoktatás
Kérdezni szeretnék
Tisztelt Óvónő!
A következő kérdésre keresnék választ, de visszaolvasva sajnos nem találtam erre megfelelőt. A kislányom Január végén született, és az itteni óvoda 2,5 kortól engedélyezi a beszoktatást. A vezetőóvónő azt szeretné, hogy az egész kiscsoport a következő tanévben középsőcsoportos legyen, azaz az Én idén januárban 3. életévét betöltött kislányom is és még hozzá hasonlóan jó páran, arra hivatkozva, hogy sok lesz a kiscsoportos. Ezt megteheti, vagy kérhetem azt, hogy maradjon kiscsoportos?
Előre is köszönöm a válaszát:
Andrea
Válasz >>>
Kedves Óvónő!
Kislányom 3 és fél éves , kis-nagy, vegyes csoportba jár az óvódában. 4 hónapja járt óvódába, amikor az óvónénik behívtak egy fogadó órára, ahol elmondták, hogy kislányom nem vette fel az óvodai szokásokat, sokat játszik egyedül, kérdésekre nem adekvát választ ad, beszédértési problémákat mutat, befelé fordulásból nehéz kibillenteni. Nagyon megijedtem, mert otthon egyáltalán nem így viselkedik. Barátságos, közvetlen, beszélgetünk, szívesen kezdeményez játékot. A családban senki nem ismert rá arra a leírásra, amit az óvónénik írtak. Sőt, amikor idegenek, vendégek jönnek, rövid időn belül oldódik. Elvittem nevelési tanácsadóba, pszichológushoz, összesen kétszer kellett vinnem. Azt mondta a pszichológus, hogy nincs semmi baja, nem tapasztalt nála beszédértési problémát, meg lehet nyugtatni, ha hisztizik. Beszélgettek az oviról is, a pszichológus szerint mindazt, amit kettesben megkap figyelmet, azt az óvodában nem. Kezdtem megnyugodni, de megkaptam a kislányom mozgásszűréséről készült véleményt. Problémás területként jelölték meg a hátrafelé járást, páros lábbal ugrálást haladással, tyúklépést, labdába rúgást, egy lábon állást, futást és lépcsőzést. Kisebb mértékű eltérés tapasztalható: kúszás, mászás, járás előre, repülő labda elkapása, visszadobása, talicska, szökdelés helyben páros lábon. Speciális mozgásfejlesztést javasolnak. Valóban probléma lehet, ha ezeket egy 3 és fél éves gyermek nem tudja tökéletesen végrehajtani? Otthon kipróbáltuk a hátrafelé járást,egy lábon állást mindkét lábbal, futást és én nem láttam semmilyen furcsát a mozgásában. Kúszik, mászik, normálisan jár, tud ugrálni, a labdát időnként elkapja. Az igaz, hogy a lépcsőn lefelé még nem váltott lábbal közlekedik, de felfelé 2 éves korától igen, és mostanában már egyszer-kétszer előfordult, hogy lefelé is próbált. Természetesen elviszem foglalkozásra. Kétségbe kell esnem, hogy az óvónők ennyi problémát látnak rajta és én ebből semmit nem vettem észre? Tény, hogy időnként hisztis, akaratos, de szerintem ez életkorából is fakad. Érdemes lenne óvodát váltanunk? Válaszát előre is köszönöm!
Válasz >>>
Üdvözlöm.
A kérdésem önhöz az lenne van egy 5 éves kislányom és egy 3 és fél éves kisfiam,2012 szeptemberében kezdték el mindketten az óvodát a kislányommal az első perctől kezdve zökkenőmentes volt a dolog de a kisfiam sírva kezdte és ez a mai napig nem változott. Ő egy eléggé érzelmes gyermek és azt vettem észre hogy nem igazán szereti sem a dada sem pedig az óvónő hogy ilyen.A gond nem is azzal van hogy sír amikor otthagyom hanem inkább azzal hogy itthon is azon stresszel még hétvégén is hogy neki mennie kell.Már többször kértem az óvónőt hogy segítsen nekünk ezt a problémát megoldani mert egy elég eszes kisgyerek és ők gyakorlatilag azt sem tudják hogy"beszél"mert ha sír azzal büntetik hogy nem mehet oda hozzá a testvére és az óvónő is közli vele hogy nem beszélek veled mert sírsz.Szerintem bizalmát vesztette az ott lévő felnőttekkel szemben . Köszönöm válaszát. Még talán annyit hogy az óvodán kívül nagyon közvetlen mindenkivel és keresi a gyerekek társaságát az óvodába pedig ahányszor megyek értük azt látom hogy a kislányom játszik ő pedig vagy félre van ültetve vagy pedig sír.
Válasz >>>
Tiszteletem!
Lehet hogy túl korán írok, de nem tudom hogy mit és hogyan is csináljak. A kislányommal (2 éves) a héten kezdtük a bölcsit. Addig amíg ott vagyok, minden rendben. Persze próbálok a háttérben meghúzódni, hogy játszon a kispajtásaival, de ez csak ideig óráig megy, mert ahogy valami eltereli a figyelmét egyből elkezd keresni engem. És persze visz játszani. Eddig egyszer tudtam kimenni (wc-re) a szobából, amikor jöttem vissza már hallottam az üvöltését. Mint akinek a lábát vágták volna le.... Sajnos olyan típus, hogyha elkezd sírni és nem tud megnyugodni akkor mindent összehány. Hát most is ez lett a vége. A gondozó nénitől meg kifejezetten elzárkózik. Így ő nem is tudja megnyugtatni. Nem keresi a társaságát, ha hozzászól "rámorog", ha megsimogatja, ellöki a kezét. Én úgy gondolom, hogy ez azért van, mert a csoportban van három iszonyatosan rossz kisgyerek akit folyamatosan "nevelni" kell. Szegény kislányom meg azt hallja, hogy az a néni akivel neki jóban kellene lenni egész nap csak szabályoz.... persze nem őt, de több erőteljes beszédet hall, mint kedves hozzászólást tőle. Amikor neki szól akkor nagyon aranyos a gondozó néni, de hát másokat meg meg kell nevelni... Valahogy nem érzem azt hogy a lányom egyáltalán be tudna szokni a bölcsibe. Ahogy felhozom neki hogy megyek wc-re, papírzsebkendőért stb. akkor egyből fogja a kezem és jönni akar ő is. Megszökni nem akarok, mert az megint nem jó. A gyerek előtt próbálok erős lenni és "kemény" de szinte egész nap görcs van a torkomban (eléggé érzékeny típus vagyok). Igazából szerintem lelkiismeret furdalásom is van, hisz nem lenne muszáj bölcsibe járatni a gyereket mert úgy néz ki hogy hamarosan kistesó érkezik, de így talán nekem is könnyebb lenne a későbbiekben, ha egyáltalán sikerül. Mit tudok ilyenkor tenni? Vannak olyan gyerekek akiknek nem sikerül a bölcsődei beszoktatás?
Válasz >>>
Kedves Óvónő!
Kisfiam 2,5 éves. Családi Napközibe kezdtünk járni, hogy a szeptemberi ovis kezdés ne legyen teljesen új a számára! 8 alkalommal voltunk eddig....ebből az utolsó két alkalommal elmentem 1, illetve 2 órára. Az elején volt némi sírás, de 15 perccel az elválás után felhívtam az óvónénit és megnyugtatott, hogy már nincs sírás, és a játékba is be-be áll a fiam! Egy héten 2X járunk, az utolsó alkalom egy szerdai nap volt. Csütörtökön egyfolytában mondogatta, hogy nem ovi, nem ovi.....én mondtam neki, hogy most nem megyünk, de szólok, ha menni fogunk (hétfőn). Pénteken sírva kérdezte, hogy nem ovi? Nem hagyom ott? (minden éjszaka többször felsírt)Ez már kicsit gyanús lett! Leültünk és kezdtem kifaggatni, hogy miért nem szeretne oviba menni? Kérdeztem, hogy történt-e valami, amit elmondana? Mivel még nem beszél tisztán, elmondta és mutogatta, hogy az egyik óvónéni ráütött a popsijára, mert nem játszott! Nem tudom, hogy hogyan kezeljem ezt a helyzetet....Mélységesen felháborít! Mi itthon soha nem verekszünk! Nem tudom, hogy "csak" noszogatás kép ütött a popsijára az óvónéni (és mivel nem volt túl jó hangulatban az elválás miatt, ez rosszul érintette), vagy direkt, de semmiképpen nem szeretném hogy ez újra megtörténjen! A kisfiam nagyon jó szándékú, kicsit érzékeny, szófogadó gyermek!
Tudna tanácsot adni, hogy mit tegyek?
Köszönettel: Krisztina
Válasz >>>
Tisztelt Óvónő,
Kislányom (2 éves) október végén kezdte a bölcsődét. Az első pár napban úgy tűnt, minden rendben lesz, de aztán fordult a kocka... Hosszú hétvége, betegségek, ünnepek következtek, így a múlt évben összesen 20 napot jártunk. Egy hét után már nem is hagyhattam a csoportszobában, mert sírt, és a gondozónők szerint, jobb volt, ha vele maradtam. Most, 2 hónap elteltével pedig ordít, már az itthoni készülődés közben is. Ő nagyon kötődik hozzám, és még szopik is, főként este. Elkezdtem ugyan a leszoktatást, de úgy vettem észre, hogy a helyzetet ez még súlyosbította, attól tartok, hogy túl nagy megrázkódtatást jelent számára. Védőnő és orvos is azt tanácsolta, a szoptatásról leszoktatást halasszam tavaszra, hiszen az anyatej valamelyest megvédi az oly gyakori bölcsődei fertőzések ellen is. Két hét múlva munkába kell állnom, s most ott tartunk, hogy a gyerek délig van a bölcsődében, de sajnos nem érzi jól magát. A probléma csak az, hogy vissza kell mennem dolgozni, s a bölcsődén kívül a gyermekvigyázásra más lehetőségünk nincs. Ön mit javasol annak érdekében, hogy a gyermekem ne szenvedjen, és ne okozzon ez az elválás maradandó sérülésket a lelkében?
Üdvözlettel,
Lívi
Válasz >>>
Kisfiam, aki most 3,5 fél éves összel kezdte az ovit. Jól érzi magát, szeret járni, vannak barátai. Viszont így fél év után még mindig ott tartunk, hogy nem hajlandó enni egy falatot sem az ebédböl. Egyszerüen nem hajlandó megkóstolni. Délelött kapnak gyümölcsöt, azt eszik, de ebédet márpedig nem. Az óvónök kérése volt, hogy próbáljuk meg, hogy egyik szülö részt vesz az ebéden, hogy hátha attól jobban rá tudná venni magát, hogy egyen. A férjem bent is volt vele néha´nyszor, de nem. Egyszerüen nem hajlandó. Pedig nagyon jó lenne, ha enne, mert különben hosszúak a napok kaja nélkül. Mit csináljunk? Itthon soha nem volt különösebb problémája az evéssel, és rendesen eszik mindenfélét, mégha elö is fordul, hogy kicsit válogat, de nem vész a dolog.
Válasz >>>
Tisztelt Óvónő!
Segítséget szeretnék kérni. Szeretném megtudni,hogy ílyenkor mi a teendő,tanács.? Kell e eggyáltalán valamit tenni.
Kisfiam 3 éves egy hete kezde az ovit. (még nem nagy idő). Sajnos ebben az oviban nincs beszoktatás. Első naptól kezdve egyedül volt egész nap. Első nap még semmi gond nem volt. Evett,ivott aludt. Tetszett neki. Másnap már nem akart menni. De elment,sír napközben de azért játszott is,főleg az odvaron. Azóta azomban nem akart menni. Minden reggelegy szenvedés. Már üvöltve megy. Napközben sokat sír. Nem eszik,nem iszik. Néha alszik. Játszani nem akar. Nem lehet bevonni semmibe,ellenáll. Csak azt mondogatja haza akar menni az anyukájához. Sajnos éjjel is rossz a helyzet. felsír,hogy mikor jön értem az anyukám. Nehéz megnyugtatni. Nagyon megviseli az ovoda. De viszon néha szívesen mesél róla. Mit tegyünk most?
Válasz >>>
Tisztelt Cim,
A kisfiam most kezdte az óvodát és azt javasolták hogy ne a testvére mellé tegyük, és ez megviselte. Látja de nem mehet oda hozzá az udvaron, mert egy képzeletbeli vonal elválasztja öket. Látta ahogy az egyik 1 hónapja járó fiút egy nagyobb felrúgja az udvaron, aki súlyosan megsérült. A fiam azóta bepisil. Akkor hagyta abba amikor azt mondtuk neki, hogy áttesszük a testvére csoportjába. A vezető óvonő erre nem hajlandó csak ha pszichológushoz viszem a gyereket, és ő javasolja. DE ha kiiratom, jövő szeptemberben átrakják a tesója mellé, pedig most is van még férőhely a vegyes csopotban. A helyi jegyzőnek szóltam és ő is tanácstalan.
Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel Gurobi.
Válasz >>>
Kedves Óvónő!
A tanácsára lenne szükségem.A kisfiam most 3 éves,szeptemberben kezdte az óvodát.Bölcsődébe nem járt.Az eleje nagyon nehezen ment,nagyon sírt de 2 hét alatt egész szépen beszokott.De most,hogy betegség miatt itthon volt 2 hétig,megint sír amikor beviszem,azt mondja,hogy nagyon hiányzom neki. Amikor bemegy a csoportba,utána megnyugszik semmi probléma nincs vele.nagyon szeret oviba járni.Csak a reggel megy nehezen.Az óvódai programokra amikor mehet a szülő azokra nem tudunk menni,mert akkor haza akar jönni velem és nem veszt részt a dolgokban,hanem végig mellettem van és az óvónőket elutasítja.Azt hozzá kell tennem, hogy 3 évig csak én voltam neki,nem tudtam másra bízni,nem volt tőlem távol,mert nincsenek nagyszülők,az apuka sokat dolgozik.Ha itthon van velem akkor rengeteget vagyok vele,a délután az ővé.A problémám a következő:Az óvónő azt mondta,hogy szerinte valamit nagyon elszúrok,mert non szensz,hogy ezt csinálja amikor ott vagyok.Elég undok hangnemben mondta.Ez nagyon rosszul esett.Ön szerint normális a kisfiam viselkedése vagy tényleg az én hibám lenne?
válaszát előre is köszönöm!tamara
Válasz >>>
Következő 10 beszoktatás
|
|
Cégünk, a Challenge Forever Kft. egy magyar cég, melyet Magyarországon és Kelet-Európa más országaiban létrehozandó erdei akrobatikus élményparkok építésére és üzemeltetésre alapítottunk. Technológiai hátterünket a franciaországi közel 10 éves tapasztalat biztosítja, ahol manapság több mint 400 park működik sikerrel.
Áron két nap elteltével reagált az SMS-emre. Már minden megfordult a fejemben: valami baj érte? Mi történhetett vele? Amikor megkaptam a válaszát, örültem is, meg nem is.
Ugyanazon a napon, ugyanazon órában a világ két pontján megszületik egy kislány és egy kisfiú. Nem sejteni, hogy ha megnőnek, egymásba fognak szeretni. Most még csak annyit tudni, hogy a kislány Csipkeország királyának a lánya, a kisfiút pedig tündérek nevelik. Egymástól távol ? mégis ugyanazt a leckét tömik a fejükbe:
