gyermeknevelés
Kérdezni szeretnék
Tisztelt Óvónő,
Kislányom szeptemberben töltötte az 5-t. Eddig figyelmes, feladatra összpontosítani tudó, jó memóriával rendelkező kislány volt. Mostanság szétszór, figyelmetlen, feladatmegoldásnál rengeteg hibát vét. Sokszor a feladatot sem érti meg. Haza fele az oviból ugrál, otthon hanyatt fekve kacarászik hosszasan, vagy szaladgál. Az óvodába kerüléskor tisztán beszélt, és tisztán énekelt, rendezetten közlekedtünk. Óvó nénije akkor sokat a saját füle hallatára szidta, egoistának elkényeztetettnek hívta, a jelenlétemben is akkor kértem (!), hogy ne tegye. Sajnos azt nem tudom, hogy amikor nem voltam jelen mit mondhatott neki. Elég zárkózott kislány lett. Indítanám iskolába, mert úgy gondolom, ha itt marad az óvó néni végleg tönkre teszi. Másik óvoda sajnos messze van. Mit tegyek? Tevékenysége belefér a normálisba? Így vezeti le a feszültségét?
Válaszát nagyon köszönöm!
Aggódó anyuka
Válasz >>>
Tisztelt Óvónő!
Kislányom 4,5 éves; egy nagyon elismert óvodába jár 1,5 éve. Előtte 1 évig bölcsis volt. A nagyon dícsért, nagyon jó szakember óvónénijei szerint Ő kicsit hangos, sokat mozgó, nagyon okos kislányként kezdte az ovit.Szerintem a csoportban kicsit túl vannak "fegyelmezve",pedig mi szigorú szülők vagyunk. A probléma a szabad játék alatt kezdődött. Az első perctől kezdve "össze van nőve" egy kisfiúval, akivel "butaságokat játszanak", "erősítik egymást a helytelen-hangos-bohockodós játékokban...". Ez a kisfiú tavaly tavasszal heteken át rugdosta, ütötte, lökdöste a lányomat, amit "kiállítással" büntettek az óvónők. Jelezték a problémát a szülőknek, akik állítólag ezután nagyon szigorúan bántak vele.(Ahogy én láttam a viselkedésüket,ez nem igaz.) Pár hét viszonylagos nyugalom után ősszel újrakezdődött a verekedés. Az én lányom soha nem bántotta vissza;sőt,ugyanúgy keresi a kisfiú társaságát. Ha kérdezem,miért, mert ő a legjobb barátja. Az óvónők tanácsára elkezdtem eltiltani tőle, s ők az oviban ugyanezt teszik.Ennek ellenére a helyzet változatlan,a lányom ugyanúgy őt szereti legjobban,és azóta a kisfiú időnként más gyerekeket is bánt, kekeckedik velük.Mondtam, beszélek a szüleivel, mire azt válaszolták : felesleges, úgysem lesz hatása; rájuk sem hallgatnak.
Nem tudom a kislányom miért hagyja magát bántani, miért tűri el a bántást. Azt mondja, ezzel a fiúval izgalmas és vicces a játék(bohóckodás, hancúrozás).Mostanában egyre többet panaszkodnak az én lányomra is, amiért az előbb említett módon viselkedik. Kérdéseim:- vajon miért hagyja magát bántani?,-vajon miért ilyen "buta" módon szeret játszani az oviban?,-vajon az óvónők jól kezelik ezt a helyzetet?,-és mit tegyek én? Az eltiltás, bűntetés, lelkére-beszélés és kiabálás nem hozott eredményt. Kérem, adjon tanácsot. Válaszát nagyon várva, köszönettel: P.Mariann
Válasz >>>
Tisztelt Óvónő!
4 éves gyerkőcöm kitartását hogyan és mivel tudnám fejleszteni?
Segítségét köszönöm.
K
Válasz >>>
Tisztelt Óvónő!
3 éves kisfiam eddig cumival aludt el (napközben nem használta).
MIkor 2 hete elvesztette valahol a cumiját, kitaláltunk egy történetet, hogy majd megtalálja egy kedves manó és ad neki cserébe ajándékot. Azt meg is kapta, egy állatkát, és ezen kívül is rengeteg plüss állata van, de semmi nem váltja fel a cumi szerepét az elalvásban.
Nem keresi a cumit és büszke magára, hogy ő már ilyen nagyfiú, de nem találja a módját, hogy elaludjon. Korábban jó alvó volt. Most a délutáni alvások gyakorlatilag nem jönnek össze, esténként másfél-2 óráig tart elaludnia. Próbáltam simogatni, énekelni, mesélni vagy csak ott ülni, semmi sem segit.
Lehetséges hogy még nem érett rá? Már lassan feladom a próbálkozást...
Válaszára várva, köszönettel,
Anita
Válasz >>>
Tiszteletem. Kérdésem az lenne hogy öt éves kisfiam (nővérem) szerint agresszívan, és furán játszik. Én kérdeztem tőle hogy ezt miből gondolja hiszen én és az apukája sőt a két nagyszülő se vett észre a gyereken semmi agresszív viselkedést, hiszen egy nyugodt, kiegyensúlyozott kisfiúról van szó.
Nővéremnek két lánya van, talán neki az a fura hogy a kisfiam szeret boxolni(persze ehez a babzsák fotelt használja), ő fiús játékokat játszik, szeret harcolni, robotosat játszani. Figyelem a gyereket, de semmit nem veszek észre rajta, csak ha itt van a két keresztlányom és a kisebbik mindig ütögeti a fiam ő meg nem mer visszaütni. És ekkor jön a boxolás. Talán azért hogy így vezeti le a feszültséget?
Válasz >>>
Tisztelt óvónő!
A kisfiam 4 éves múlt, szeptember óta középső csoportba jár. Nagyon okos és figyelmes az óvónői szerint is. Azt mondják,hogy látszik rajta az,hogy itthon is sokat foglalkozok vele. Ennek ellenére egyre több panaszt kapok rá a viselkedése miatt. Szeleburdi és nem vagy csak nehezen fogad szót az oviban is és itthon is.Valamint olyan mintha kissé fent hordaná az orrát,néha kiabál velem, ha valamit nem úgy csinálok,ahogy azt ő szeretné.Néha úgy viselkedik,mintha mindenkinél okosabb lenne és kifejezetten szemtelen.Máskor meg nekem kell önbizalmat öntenem belé,ha azt hiszi,hogy nem tud valamit megcsinálni. Várom válaszát! Egy tanácstalan anyuka! Niki
Válasz >>>
Tisztelt Óvónő,
teljesen el vagyok keseredve.
A kisfiam most volt három éves, szeptemberben kezdtük az ovit. Ebéd után hozom haza.
Ma szólt az óvó nénije, hogy tönkreteszi a játékokat, pl. autók kerekeit leszedi és szájába veszi (ez nagy problémánk egyébként is, mindent szájba vesz, piciként nem csinálta), ma egy fa sorompót tört el. Emiatt sokat ül bünti széken és áll a sarokban. A sírás kerülgetett, mikor ezeket hallottam.
Itthon is tett tönkre játékokat, de mindig megszidtuk, ill. állt sarokban vagy kanapén, mióta nagyobb, már próbálunk a lelkére beszélni.
Ma is elbeszélgettem vele a dologról, de már előre félek, mivel fogadnak, ha megyek ért.
A kisfiam nagyon akaratos, és állandóan izgő-mozgó típus, igényli az állandó figyelmet.
Megmondom őszintén, nagyon bánt, hogy valamit rosszul csináltunk a nevelésében, pedig rengeteg mesét, verset mondunk, játszunk vele, nevetgélünk, vannak kedvenc meséi, ismeri a betűket, számokat, mindezeket magától kezdte kérdezgetni.
Félek, hogy mi lesz így vele, talán máris ellenérzéssel állnak vele szemben?
Nem tudom, érdemes lenne-e nevelési tanácsadóhoz fordulnom, vagy mit tehetnék, hogy az ő érdekében is kezelni tudjuk ezt a problémát.
A másik nagy gond, hogy sajnos nem szól, ha pisilnie kell, csak ha becsurog, de pl. éjjel nem pisil be. Ha kérdezzük, miért nem szólt, csak elneveti a dolgot.
Mindig figyelni kell, pisit és kakit is.
Nem tudom, mit is tehetnénk.
Segítségét előre is köszönöm, Judit.
Válasz >>>
Üdvözlöm!
Köszönöm szépen a gyors válaszát ,sajnos amit ajánl nekünk azt csináljuk most már a hatodik hete ,vagyis ez a hatodik hét. Kedden azt mondta Lili tanárnénije ,hogy nem tudnak mit csinálni ,menjünk haza és a héten ne menjünk,és probáljak meg tanácsot kérni,aztán hétfőn menjünk.Azt is mondta a tanárnéni ,hogy nem akarják azt, hogy Lilinek rosz élmény kötődjőn az iskolához ,mivel sír, ha ott hagyom.A fiaimmal nem volt ilyen problémám ezért most tanácstalan vagyok,kell e Lilinek pszichológus ,vagy még idő kell ,mert az iskolában azt mondták, hogy kérjek tanácsot pszichológustól! Én bizom benne hogy nem kell neki ,ezért is írtam önöknek.Most hétfőtől akkor kezdjűk újbol ahogyan az elejétől kezdtük a beszoktatást? Válaszát előre is köszönöm!
Andrea
Egy új élet Hollandiában!!
Válasz >>>
Kedves Óvónő!
Segítségét szeretném kérni a következőkben leírt problémával kapcsolatban. Egyik rokonunk 3 éves kislánya úgy tűnik fél a férjemtől és nem tudom, hogy mi lehetne a megoldás. Kb. kéthavonta találkoznak. A gyermek messziről méregeti, elbújik előle, nem megy oda hozzá, nem köszön neki, az ajándék tőle nem kell és ha már megfogta azt a férjem, hát eldobja. Legutóbb azt mondta nekem a kislány, hogy menjek tőle, majd meglökött, mondta menjek a férjemhez, mert őt nem szeretem, őt csak Apa és Anya szereti. Nem tudom, hogy mi lehetne a megoldás, nem tudom, miért fél a férjemtől a gyermek. Semmilyen atrocitás nem érte. Egyedül azt tudjuk elképzelni, hogy egyszer fehér nadrágban és fehér ingben jelent meg a gyermek előtt, miután a kislány kórházban volt és talán az orvosoktól való félelmét vetíti ki. Kérem, szíves segítségét, mert végtelenül rosszul érezzük magunkat és nem szeretnénk, ha a kislány annyira megutálná a férjem, hogy megmérgezné a családi ünnepeket.
Válaszát előre is megköszönöm. Üdvözlettel: Jusztina
Válasz >>>
Kedves Óvónő!
3 éves gyermekem rendkívül akaratos, mindig is az volt. Akarata mellett a végletekig kitart. Rengeteg dolgot próbáltunk, eddig kevéske sikerrel. Próbáljuk elfogadni, nem mindnet megengedni, de sokat tiltani sem. A legnagyobb bajunk, hogy este is ezt csinálja, lefekvés után. Képes 10x kijönni, vagy torka szakadtából üvölteni, ha nem adok rá másik pizsomát már lefekvés után, vagy nem énekel éjjel neki, stb. nem tudom ilyenkor mi tévő legyek. És képes ezt akár hajnalig csinálni. Nincs majd elfárad, majd megunja, semmi. Hiába szép szó, hiába a nem megyek be hozzá, stb. Mi a jó megoldás? Segítségétm előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Egy kimerült anyuka
Válasz >>>
Következő 10 gyermeknevelés
