Orsi és 3 éves kisfia nagy várakozással néz az óvodakezdés elé, ám az anyukában néhány kérdés szorongást ébresztett: vajon szeretettel fogadják-e Tomit a többiek és a magas csoportlétszám miatt nem túl fenyegetõ-e a sok balesetveszélyes helyzet?
Kedves Óvónõ!
Elõször is szeretném megköszönni a hasznos tanácsait amit április környékén szobatisztasággal kapcsolatban kaptam,ezek segítségével a kisfiam nagyon hamar szobatiszta lett.
Most egy másik problémába ütköztem és ebben szertném a segítségét kérni.Szeptember közepén kezdõdik az ovi és eddig nagyon lelkesen várjuk.A múlt héten három napot a barátnõmnél és annak uannyi idõs kisfiával (mint az enyém)töltöttük.Az a kisfiú nagyon eleven,sokkal többet szalad,mozog, míg az én kisfiam nagyon nyugodt(legalábbis hozzá képest),jókat játszik akár egyedül is.Ezen a hétvégén ez a kisfiú lökdöste,elvette a játékait,mindig ellentmondott,szóval állandóan veszekedtek,amit nem az én fiam kezdett soha.Általában az enyém ,maradt alul és sok esetben láttam rajta,hogy kiborul,sírt,zokogott,félt tõle,hogy megint elveszi a játékát,alig tudtam vigasztalni.
Most nagyon megijedtem,hogy az oviban mi lesz vele.Ott nem az van ami itthon,hogy vele foglalkozik mindenki(ennek ellenére nincs elkényeztetve szerintem,mert figyelek a következetességre nagyon),nem veszi el senki a játékát,stb.Tartok attól,hogy lesznek olyanok,akik hasonlóak a barátnõm kisfiához(ez biztos egy 25 fõs csoportban),és a kisfiam alul marad,ezáltal nem fogja jól érezni magát az oviban.Illetve nagyon félek az ovis balesetektõl,mert szerintem nagyon sokan lesznek egy csoportban és ennyi gyerekre egyszerre nem tudom,hogy lehet vigyázni..
Lehet,hogy én aggódom túl a dolgot,de nagyon sokat foglalkoztat.Mindemellett Tomi várja az ovit,amennyire tudja,hogy mi ez,és én sem szeretnék belõle "anyámasszonykatonát" nevelni,de most elbizonytalanodtam,megijedtem.
Szeretném,ha leírná a véleményét a dologgal kapcsolatban.
Köszönettel,Orsi
Válasz:
Kedves Orsi!
Mindenek elõtt köszönöm elismerõ sorait, örülök, hogy az Ön kisfiának is segíthettem a szobatisztává válás folyamatában!
A problémájával kapcsolatban: nem tartom túlaggódásnak, amik foglalkoztatják Önt, teljesen természetes, hogy szeretné a lehetõ legnagyobb biztonságban, minél szeretet teljesebb, elfogadóbb közegben tudni Tomit. A 25 fõs átlag létszám valóban nagyon sok, ám ennek ellenére a gyerekek hamar rátalálnak a szívükhöz közel álló barátokra, lelki társakra, akikkel aztán mélyebb kapcsolatot ápolnak, mint a csoport többi tagjával.
Az a tény, hogy barátnõje kisfiával nem jön ki gyermeke, önmagában még semmit nem jelent, elképzelhetõ, hogy õk ketten nincsenek egy hullámhosszon. Valljuk be, mi felnõttek is vagyunk úgy egyes emberekkel, hogy minden igyekezetünk ellenére sem találjuk velük a közös hangot. Tomi valószínûleg a kevésbé harsány, mélyebb érzésekkel bíró csoporttársakban leli majd meg a barátait.
A testi épség féltése pedig nem csak az Ön anyai szívét aggasztja, higgye el, sok más szülõ is hasonlóan érez. Próbálja azonban úgy megközelíteni a kérdést, hogy Tomi már elég nagy, érett kisfiú, aki felméri és remélhetõleg kikerüli az esetleges baleset veszélyes helyzeteket. Meg hát természetesen az óvónõk sem dísznek vannak a gyerekek mellett, biztos lehet benne, hogy folyamatosan rajtuk tartják a szemüket.
Örömteli, sikeres óvodakezdést kívánok!
