Gyermeki félelmek

Egy ijesztő farsang

Megválaszolva: 2007. május 10.

A szülő kérdése

Kedves Óvónő!

Fanni lányom 4 éves, szeptemberben kezdte óvodát. Azt mondhatom könnyen beszokott; csak rengeteget volt beteg. November óta csak néhány napot volt óviban emiatt. Mivel én itthon vagyok GYED-en - kisebb lányom most 18 hónapos - bevallom én sem erőltettem az ovi. Februárban elmentünk a Farsangra; mindössze 15-20 percig voltunk: Fanni lányom sírt, el sem akart engedni,pedig többször mondtam neki, hogy nem megyek el, mert az anyukák is maradhatnak. De hisztérikusan csak sírt, hogy menjünk haza; és mivel ilyenkor semmit nem hall meg, bármivel is próbálom nyugatni összekészültünk és hazamentünk. Próbáltam vele beszélni arról, hogy mi is történt, de nem igazán sikerült megtudnom semmit. Azóta viszont az óvoda tájékéra sem akar menni. Ha csak közelítünk már hisztizik. Ma az óvi melleti játszótérre, mentünk és a csoportja éppen kinn volt. Ugyanaz történt mint ahogy korábban: még csak "köszönni" sem akart sem az óvónéniknek sem a gyerekeknek. Hisztirohamban tört ki,és elbújt a ház mögé. Én beszéltem néhány szót az óvonénikkel. De Ő elő sem jött. A gyerekkel sem akar szóba állni, pedig rögtön mentek volna oda hozzá - de ők sem tudták mi a baj. Ha más játszótereken vagyunk pedig nagyon igényli és keresi a gyerek-játszótársat. Ezért is gondolom, hogy szüksége van az ovi közösségére. Az óvónénikről nem igazán tudok mit mondani. Még korábban felajánlották, hogy bármikor bemehetnénk. Valahogy kezdetektől nem igazán kedvelte meg az óvónéniket(ha őszinte akarok lenni én sem), kivétel talán csak a dadusnéni. Az óvodakezdéskor hetekig szóba sem állt velük. Félreértés ne essék semmi negatívumot nem mondok rájuk, ez csak egy belső érzés.
És azt is tudom, hogy bármennyire szeretnék én otthon nem tudok annyit foglalkozni vele és annyi újdonságot tanítani neki, mint az oviban.
A dilemmám végülis abból adódik, hogy Fanni lányom nagy valószínűséggel már csak egy évet járna ebbe az oviba. A következő évben visszamegyek dolgozni és akkor egy másik oviba íratom be, ami közelebb van a munkahelyemhez. Ide ugyanis nem érnék oda érte; maximum zárásra. Beirathatnám a másik oviba egyből, de nem tudnám megoldani az elvitelét. Pontosabban csak úgy ha az egész napot az oviban töltené és csak este érne haza a férjemmel - ezt pedig nem igazán szeretném. Itthon is maradhatna, mert én szeretem, ha velünk van. MIT TEGYEK? Csináljuk végig a beszoktatást szeptemberben? Vagy maradjon még egy évet itthon és csak nagycsoportba menjen? - a leendő ovija ún. óvoda-iskola: nagycsoportos pedagógusok viszik tovább őket elsőosztályba is. Szeretném a számára legjobb megoldást megtalálni. Nagyon hálás lennék ha leírná a véleményét. Tisztelettel Dománé Lázár Henrietta

Az óvónő válasza

Kedves Henrietta!

Úgy vélem, nem volt jó ötlet, hogy éppen farsangra mentek be a kislánnyal. A jelmezbál egy felnőtt számára érdekes és jó mulatság, ám egy olyan gyermek számára, aki még csak ismerkedési fázisban van társaival, kifejezetten rémisztő lehet a furcsa öltözetbe bújt, hangos, felbolydult gyereksereg.
Mivel ezen változtatni már nem lehet, a továbbiakra nézve az alábbiakat tanácsolom: menjenek be úgy egyszer-egyszer közösen az óvodába, mintha csak valami fontos ügyet szeretne intézni. Pl: befizetjük az ebédet, hazahozzuk mosásra a zsákból a ruhákat, stb. Ezen alkalmakkor kukkantsanak be a csoportba, de az ottmaradás kényszere nélkül. Előbbiek mellett hasznos lehet még, ha az óvó nénikkel való egyeztetés után a csoport tagjai levelet küldenek kislányának, melyben kedvesen invitálják, látogasson el hozzájuk az oviba. Még személyesebb lehet az üzenet, ha rajzokkal is díszítik.
Előbbiek segítségével lépésről-lépésre közelebb kerülhetnek a beszoktatáshoz, a többiekkel való megbarátkozáshoz. Külön jó dolog, hogy mivel Ön jelenleg otthon van, nincsenek sürgetve és kíméletesen, fokozatosan megvalósíthatják a beszoktatást.
Sok sikert!

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – gyermeki félelmek