A szülő kérdése
Kedves Óvónő!
E rovatban olvastam néhány hasonló tartalmú levelet, mint amit én is készülök Önnek írni. Bár mi még az óvoda elkezdése előtt vagyunk több mint fél évvel, de gyermekem nagyon visszahúzódó és félős, a gyerekek társaságát egyáltalán nem keresi, az idegen felnőttektől úgy szintén nagyon tart! A játszótéren igényli, hogy végig mellette legyünk, vele játszunk. Néhányszor már ki is jelentette, hogy a kisfiúkat nem szereti, bár ennek oka előttem ismeretlen. Lehet, hogy a kisfiúk szeleburdibb, vadabb játékát látva, kissé fél tőlük. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy talán hónapokig vagy akár egy fél évig is el fog tartani, amíg igazán megszokja az óvodai közösséget, és valószínüleg mindig egy zárkózottabb viselkedésű gyermek lesz. Kérdésem, hogy mivel tudnám kislányomat affelé terelgetni, hogy érdeklődjön más gyermekek felé?
Előre is köszönöm válaszát, üdvözlettel:
Gy.Anna
Az óvónő válasza
Kedves Anna!
A társas kapcsolatok alakulása az életkor előrehaladtával és a környezet kitágulásával (azaz egyre több embert, egyre változatosabb helyen és helyzetben ismer meg) fokról-fokra fejlődik. Ez azt jelenti, hogy az egyedül játszás, különjátszás szintjéről továbblép egy szociálisan magasabb fejlettségi szintre: a közeledő-kapcsolódó játékra. Napról-napra bátrabb lesz, ami eleinte csak jelentéktelennek tűnő momentumokban nyilvánul meg. Pl: elkéri a másik homokozó lapátját, ... figyeli a mellette ülő kisgyerek játékát, majd ő is "besegít"... kislánya is szalad a másik gyerek labdája után, majd ha elkapta, egy mosoly kíséretében átadja társának ... stb. Javaslom, hogy ne tegyen mást, mint adja meg a lehetőséget gyermekének arra, hogy minél többször társai közelében lehessen. Semmiképpen ne erőltesse rá a másikkal való barátkozást, helyette Ön kezdjen beszélgetni, barátkozni a többi kisgyerekkel. Ha kislánya látja, hogy anyu sem fél, ő is bátrabb lesz, s szülei árnyékában egyre jobban megnyílik, elkezd majd barátkozni.
Üdvözlettel: az Óvónő