Gyermeki félelmek

Két problémával fordulok Önhöz: az egyik most jelentkezett 4,5 éves kislányomnál.

Megválaszolva: 2004. május 5.

A szülő kérdése

Kedves Óvónő!
Két problémával fordulok Önhöz: az egyik most jelentkezett 4,5 éves kislányomnál. Fokozottan odafigyelt eddig is a személyes higiéniájára, de a napokban őrületes dolgokat talál ki, hogy mosószeres a tányér és nem eszik belőle, hogy mosdóhasználat után nem mosott kezet és megnyalta, stb. és az óvónők mesélik, hogy ezek után visszavonul és nem játszik, pityereg, fél, hogy megbetegszik. Tegnap este kifaggattam, és elmesélte, hogy fél a betegségtől és a haláltól, hogy eltemetik a földbe. Igyekeztem megnyugtatni, vigasztalni, elmondani, hogy ezektől az apró dolgoktól nem lesz sem beteg, meghalni sem fog. Korainak érzem a halálfélelemmel kapcsolatos kérdéseit. Hozzáteszem a családban sem betegség, haláleset nem történt. Sőt augusztusra várjuk a kistesó érkezését. Köthető ez a félelem a testvérféltékenységhez ?? Másik problémánk az önkielégítés. Gyakran észreveszem, hogy összetekeri a lábait, szorítja és kérdésemre, hogy mit csinál azt válaszolja, hogy ez neki jó érzés. Már beszéltem erről egy gyermekorvossal, aki jól ismerte a lányomat, és mivel egyébként közlékeny, okos, értelmes gyereknek találta, azt válaszolta, hogy a gyerek valószínűleg unalmában teszi. Ön is így látja ? A családunk egyébként rendezett, a férjemmel harmónikus a kapcsolatunk, soha hangos szó nincs közöttünk, a gyerek egyébként felszabadúlt, mindent megkap, nem csak anyagiakban, de odafigyelésben, családi progragramokban ( kirándulás, tropikárium ) amit csak kitalál. Várom válaszát. Husztiné Andi

Az óvónő válasza

Kedves Andi!

A kislányánál megtapasztalt halállal, betegséggel kapcsolatos félelmek, szorongások oka valószínűleg valamilyen óvodai (baráti) körben elhangzott, gyermektől származó "információban" keresendő. Ez gyermekét minden valószínűség szerint annyira megrémisztette, hogy a "sokk" hatása alól nem képes egykönnyen szabadulni. Érdemes lenne sok-sok beszélgetés kapcsán, illetve bábozással, kitalált mesékhez kötve indirekt módon kideríteni, hogy vajon kitől hallhatja az ilyen sztorikat. Ennek feltérképezése után következhet a "kezelés". Gondoskodni kell róla, hogy az ijesztgetős társ, szülői ráhatásra hagyja abba a többiek riogatását. Mindezzel párhuzamosan, ahogy Ön azt már idáig is tette, fokról-fokra, türelmesen elmagyarázva értesse meg a kislánnyal, hogy félelmeinek nincs reális alapja.
A maszturbálással kapcsolatban, véleményem szerint feltételezhető, hogy ez a probléma is a fent említett félelmek miatt alakult ki. A gyermekorvossal ellentétben az én véleményem az, hogy a gyermekkori maszturbálás hátterében sokkal inkább valamilyen szorongás, mint az unalom áll. Mindezek tükrében feltételezhető, hogy az alap probléma megszűntetésével ez a gond is magától elmúlik.

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – gyermeki félelmek