Gyermeknevelés

Zárkózott gyermek

Megválaszolva: 2007. szeptember 4.

A szülő kérdése

Kedves Óvónő.
Kislányom 6 éves ,4. ovis évét kezdi most szeptemberben. A problémám az, hogy nagyon zárkózott kisgyerek, persze nem itthon, hanem közösségben. Itthon uralja az öccsét, "vezető, főnök " típusnak tűnik. A gyerekekkel nincs gond, nehezen ismerkedik ugyan, de velük szívesen játszik, vannak barátai. A felnőttekkel viszont nem kommunikál, 3 óvódai év sem volt elég ahhoz, hogy az óvónéniket igazán elfogadja, megcsinál mindent ami kérnek, de nagyon szűkszavúan válaszol, ha válaszol egyáltalán. Nem köszön, csak mosolyog és hozzám bújik. Nem válaszol semmilyen felnőttnek, ha kérdezik, csak mosolyog és rám néz. Sokat beszélgettem vele erről, hogy nem illik ilyet csinálni, köszönni kell, válaszolni kell, ha kérdezik....stb. Egy év múlva kezdi az iskolát, és nagyon félek attól, hogy hiába okos, és tudja a válszt a tanitó néni kérdésére, nem foga jelentkezni, nem fog szerepelni és ez hátrányosan fogja érinteni. Tudom, olyan tanítónénit kell keresnünk, akit ő is elfogad, de ez nem biztos, hogy elég. Kérem, segítsen, hogy javíthatnék a viselkedésén, hogyan oldhatom a zárkózottságát. KÖszönöm válaszát!
Papp Andrea

Az óvónő válasza

Kedves Andrea!

Minden ember más és más, valaki nyitottabb, míg mások kissé zárkózottabbak. Úgy vélem, ezt el kell fogadni, ám mindemellett a leghasznosabb, amit tehetnek, ha folyamatosan építik a gyermek önbizalmát. Ha véletlenül köszön egy felnőttnek, nagyon dicsérje meg. Nyissanak egy "ügyességi füzetet", amibe minden dicséretes dologért egy-egy matricát kaphat. Kérje az óvónőket is, hogy a közelgő iskolára való különös tekintettel ők is igyekezzenek még jobban építgetni a kislány önbizalmát, bátorságát, dicsérjék a lehető legtöbbet.
Előbbiek mellett feltétlenül beszéljen aggodalmáról a majdani tanító néninek is, aki remélhetőleg megértéssel és kellő odafigyeléssel kezeli majd a kérdést.

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – gyermeknevelés