A szülő kérdése
Kedves Ovono!
Van egy 3 eves kisfiam, aki eddig nagyon jo gyermek volt. Persze neha bele is belebujt a kisordog, de nem volt tartos. Foleg akkor volt csintalan illetve szerepelhetnek , amikor valaki jott hozzank. Ilyenkor sem volt rossz, hanem csak be akarta mutani mindazt amit tud.
Nagyon ertelmes gyermek, sok verset, meset , eneket tud.
Azonban 4 napja elviselhetetlen viselkedese lett. Azert se nem csinalja azt amit mondok, kotekszik velem, es nagy vigyorral mondja, hogy ugyse csinalom. Ugy tesz mintha az egesz jatek volna. Naponta legalabb 5 szor elmondja, hogy bocsi tobbet nem leszek rossz, de csak addig tart, amig kimondja.
Visszagondoltam , hogy mi is tortent ezzel a gyerekkel, mi valthatta ki belole.
Oviba jar es a csoportjaban van egy kislany, akit nagyon szeret. A kislanynak vannak hisztis kitoresei, ezt az anyukajatol tudom es a mult heten, a szerep utan egy hisztit vagott ki a kislany, orditott, ahogy a szajan kifert, es azt mondogatta az anyukajanak, hogy nem szeretlek, menj innen, nem neked adom a viragot, hanem a nagymamamnak. Ez a nagymama idegbeteg, volt mar 1 evet szanatoriumban is, es a kislanybol mindig ilyen viselkedest valt ki, az anyuka szerint.
Lehet, hogy a fiamra peldakeppen hatott a kislany viselkedese. Mit tegyek , hogyan kezeljem, ezt a viselkedest.
Valaszat nagyon koszonom.
Udvozlettel Reka
Az óvónő válasza
Kedves Réka!
Amikor kisfia ismét előáll az "azért sem csinálom" jelenettel, Ön halkan, de határozott hangon közölje vele: "Jó, ha te nem hallgatod meg, amit én kérek tőled, sajnos én sem fogom meghallani, amit majd te kérsz tőlem!" És ezzel hagyja magára a kisfiút, hogy érlelődjenek benne az Ön által elmondottak.
Ha az előzőek ellenére sem tesz eleget a szülői kérésnek, Ön is legyen a lehető legkövetkezetesebb. A fiúcska előbb-utóbb megérti, hogy csak akkor találnak meghallgatásra saját kérései, ha ő is eleget tesz szülei kívánalmainak.
Legfőbb tehát a következetesség!
Üdvözlettel: az Óvónő