A szülő kérdése
Tisztelt Óvonő!
Kisfiam februárban múlt 5 éves, a jelenlegi óvodába tavaly szeptember óta jár kisebb-nagyobb megszakításokkal betegség miatt. A régi óvodából azért hoztam el, mert vegyes csoportba járt egy nagyobb fiú állandóan bántalmazta. Azt nem tudom, hogy ennek következményeként, de a kisfiam aki otthon és már az óvodában is szobatiszta volt minden nap, többször is bepisilt. A nyári szünetben több ügyeletes óvodában is megfordult, ahol ez a tünet egyáltalán fel sem merült. Most az új óvodával van problémám. Kezdjük azzal, hogy a kisfiam eleven, akaratos, nem mindig akar részt venni közös programokban, hol kenyérre lehet kenni, hol dühöng, hirtelen hangulatváltozásai vannak. Ebből már volt konfliktusunk is, az óvoda vezetője nevelési tanácsadóba akart küldeni,de mivel mi már magunktól ezt megelőzően elvittük verekedés miatt, még akkor, amikor az első óvodába járt, erről letettek. A dologhoz az is hozzátartozik, hogy az egyik, Ági óvonéni nem nagyon szerette a fiamat, ami én észrevettem és szóvá is tettem az óvoda vezetőjének, aki megerősített ebben, hogy jól látom, ő is észrevette és felhívta az óvonőt, hogy viselkedjen úgy a gyermekemmel mint a másik. Azt, hogy nem szerette, abból vettem észre, hogy mindig csak azt vette észre, ha valamit rosszul csinált, soha meg nem dícsérte, én pedig azt nem hiszem el, hogy közel öt hónap alatt a gyermeken egyszer nem volt jó annyira, hogy lehetett volna nekem dícsérni. Ezzel ellentétben a másik óvo nénink megmondta minden nap azt is, ha jól viselkedett és azt is, ha nem. Ezen konfliktus után Ági óvónéni szükségesnek látta, hogy minden nap tájékoztasson arról, hogy a kisfiam hogyan viselkedett aznap, megváltozott a viselkedése is, a fiammal két hétig senkinek nem volt gondja, minden nap csak dícsérték. Ez már a múlta. Most megint úgy veszem észre, hogy most már mind a két óvonéni magatartása megváltozott, de nem tudom, hogy miért, természetesen a két hét elteltével a gyermekem viselkedése megint a régihez hasonló, noha "állítólag nagyon sokat fejlődött". Ezek után jött most elő azzal az óvoda vezetője, hogy mennének hétköznap, (munkanap) állatkertbe Debrecenbe (mi Békéscsabán lakunk), de nem nagyon tudják, hogy mit csináljanak a kisfiammal, mert Debrecen messze van, nem tudják a felelősséget vállalni érte, mert nem biztos, hogy tudnák fegyelmezni. Erre a párom felhozta, hogy jó akkor a nagymama szívesen elkíséri őket, ha nem bírnak megbírkózni a feladattal. A válasz az volt, hogy ők nem pontosan erre gondoltak, hanem arra, hogy a gyermek egyáltalán ne menjen. A nagymama pedig azért akadály, mert más gyermeknek sem megy egyik hozzátartója sem. Kérdem én, hogy van-e joga ilyen eljáráshoz az óvodának, hogy csak azért, mert nem akarnak felelősséget vállalni, inkább nem viszik el a gyermekemet, a felajánlott segítséget nem fogadják el. Már az is megfordult a fejemben, hogy panaszt fogok tenni a negatív megkülönböztetés miatt és a közösségi életből való kirekesztés miatt. Ön mit javasol?
Tisztelettel: egy aggódó anyuka
Az óvónő válasza
Kedves Anyuka!
Bármennyire is szeretnék segíteni, sajnos nem tudok, hiszen a dolgok másik felét egyáltalán nem ismerem. Nincsenek konkrét események, történések megfogalmazva levelében, amiken keresztül egy kicsit is le tudnám szűrni, vajon mi lehet az óvónők problémája kisfiával. Nem tudom, mi okból mondhatták azt is, hogy gyermeke ne vegyen részt a kiránduláson , mint ahogy azt sem, pontosan milyen szakvéleményt adtak a Nevelési Tanácsadóban. Egyértelmű véleményt csak ezen objektív tények ismeretében lehetne adni.
Javaslom, hogy a kérdés megoldását ne felsőbb szinten kezdje, sokkal inkább egy fogadó órán történő alapos beszélgetéssel. Hasznos lenne, ha ennek alkalmával ott lenne a két pedagógus, a vezető, Ön és az apuka is, hogy mindegyik fél egyaránt meghallgattasson. Tanácsolom, konkrét problémákkal kapcsolatban egyeztessék nevelési elveiket, tapasztalataikat, az általánosságokon túllépve. Őszintén mondja el, miket sérelmez, mit lát másként gyermekével kapcsolatban, ill. Ön otthon hogyan kezeli ezt vagy azt a nevelési szituációt. Mondja el, Önöknek, mint szülőknek milyen eljárások, milyen nevelői attitűd válik be kisfia nevelése során és egyeztessenek ezek óvodai adaptálásáról.
Őszintén bízom benne, hogy sikerül a pedagógusokkal közös nevezőre jutni, hiszen mindenkinek (legfőképpen kisfiának) az lenne az érdeke, hogy konfliktusmentes, kiegyensúlyozott légkörben teljenek az óvodai mindennapok.
Üdvözlettel: az Óvónő