A szülő kérdése
Kedves Óvónő!
Kérem segítsen megoldani a problémánkat a párommal. Van 2 iker kislányunk 2 évesek és 4 hónaposak. Nagyon értelmes, okos gyerekek, akik a bölcsődés nénik szerint hónapokkal túlszárnyalják a korabeli társaikat értelmi képességekben. Édesek, tündériek, mindenki szereti őket, és ők is egymást. Hiszti nem nagyon van nálunk, mert az Ön által emlegetett jó tanácsot, hogy hagyjuk figyelmen kívül ezeket a megnyilvánulásokat, már az elejétől fogva alkalmazzuk, így 1-2 komolyabb műsoron kívül elég hamar rájöttek, hogy nem nagyon működik a dolog. A problémám az, hogy a nap 20 %-ban viszont viszont a fellépnek a következő problémák:
A kisebb babám nagyon akaratos, velünk biztosan hisztis lenne, ha hagynánk. A nővérével viszont mindent eljátszik. Állandó téma, hogy játékokon veszekednek, illetve veszekedik a kicsi. Napjában többször előfordul, hogy kérdezgeti, hogy "ugye ez az enyém?"
Pedig az elejétől külön kiságyuk volt, külön játékokkal. Elmesélek egy példát, az lesz a legegyszerűbb: Most a 25 darabos kirakónál járunk, amit a kicsike kb 10 perc alatt kirak ha új, és kb 3 perc ha már látta, még vezető rajz sem kell alá. Amíg kirakja, addig a nővére szépen kivárja, majd ő is zsretene vele játszani. Megbeszéljük, hogy akkor a nagyobb is játszon vele egy kicsit, persze nem tudja olyan gyorsan kirakni, ami nem is baj, kellene neki egy kis idő. Erre a kicsi elkezd kiabálni, hogy nem úgy kell, nem oda való, megmutatja, türelmetlen, majd megpróbálja elvenni tőle. Mindenről azt szeretné, hogy övé legyen, türelmetlen, követelőző. A nagyobb persze megelégeli, és ebből az lesz, hogy a bölcsiben tanult módszereket alkalmazzák, csipkedik, verik, harapják, rúgják egymást. A vége az lesz, hogy a kicsi a játékok nagy részében üvölt még ha 10 darab is van belőle, akkor az összes kell neki.
Ma megpróbáltam azt, hogy egy játékot beszéljünk meg, sorsoltunk, hogy ki kezd, majd 5 percet kaptak, megállapodtunk, betartottuk. 15 perc múlva másik játékon balhé, abban is megegyeztünk, majd újabb balhé. Szívesen egyezkednék, de egész nap egyszerűen nem megy, más dolgunk is lenne. Vannak olyan dolgok, amiket viszont szívesen visznek egymásnak, most pl. a kicsi locsolót kereset, kettőt adtam neki, tudta, hogy a másikat a nővérének viszi. Sokszor megbeszéljük, hyog melyik kié. Mivel ismerik a kezdőbetűiket, ezért azokat beleírjuk a cipőbe, játékba, könyvbe, vagy ami adódik. Sokszor megegyezünk, elbeszélgetünk. Néha annyira felspanolja magát a kicsi, hogy csak az használ, hogy ülünk előtte és mondogatjuk neki egyfolytában, hogy ez nem vezet semmire, nem értjük így, hogy mit szeretne. Ez elég sokszor bejön.
Eléggé tanácstalan vagyok az ügyben, kérem ha van esetleg valami meglátása, akkor adjon tanácsot, hogy mit tehetnénk még.
Segítségét előre is megköszönve: Nárcó
Az óvónő válasza
Kedves Nárcó!
A leírtak alapján úgy vélem, nagyon értelmes, jól fejlett kislányokkal büszkélkedhet, úgyhogy a hugi is biztosan megérti majd a megszabott korlátokat. Ön jó érzékkel átlátta, hogy demokratikus elveket szem előtt tartva kell megközelíteni a problémát. Ez valóban így van, ezért a játék előtti kiszámoló nagyon jó megoldás arra, hogy ki kezdjen. A gondok azonban ez után jönnek. Kisebbik lánya képtelen elfogadni, hogy nővérkéje is játszani szeretne ezzel vagy azzal a játékkal, és bizony előfordul, hogy önző módon csak magának akar mindent. Tanácsolom, hogy ezt ne engedje! Már kisgyermekkorban meg kell értetni és el kell fogadtatni bizonyos viselkedési szabályokat a csemetékkel, így pl. azt, hogy soha nem veszünk ki játékot a másik kezéből. Ha ilyen konfliktus helyzetre kerül sor, egyértelműen fogalmazza meg a kislánynak: ezt nem szabad! Amíg a nővérke játszik ezzel vagy azzal az eszközzel, addig motiválja a kicsit más tevékenység irányába. Ha elutasítja azokat, és továbbra is kitart amellett, hogy elvenné nővére játékát, ismét erősítse meg benne következetesen és határozottan, hogy ezt nem engedi. Ugyanakkor ne mulassza el nagy dicsérettel jutalmazni azokat az alkalmakat, amikor egyik vagy másik gyermek jószívűen, önzetlenül viszonyul a másikhoz. Ezek szintén megerősíthetik a pozitív viselkedési mintákat.
Üdvözlettel: az Óvónő