A szülő kérdése
Tisztelt szakember!
A két és fél éves kislányomnál eddig mostanábaan két, számomra telljesen új és ismeretlen probléma ütötte fel a fejét.
Az első: mániákus papírtépkedés. Bármit talál, rögtön szabkodni kerdi.
Próbáltam neki alternatív megoldást találni, odaadtam a reklámújságokat, vettem neki rajzlapot, de sajnos nem használt. A favoritja a könyvek.
Ezért a régi praktikákhoz folyamodtam: minnél feljebb pakoltam mindent.
Ebből jött a következő probléma: felmászik.
Ha már három centi van valamin, amin megvetheti a lábát, rögtön nekiindul.
Ez a probléma ma hajnalban érte el a csúcspontját:
a kis hölgyet az ablakból szedtem ki, mert felmászott először a szennyestartóra, amiben a játékokat tartjuk, aztán át a radiátoron, és ki a nyitott ablakon a szúnyoghálót kilökve. Mindezt öt óra felé.
Megijedt és kiabált nekem.
Azt hittem a szívem megáll.
Ha meg becsukom az ablakot, nem tud aludni, úgy megizzad.
Ami a legjobban bosszant, hogy tudja, hogy rosszat csinál, hiszen ha rajtakapom, rögtön rávágja: anya, nem bünti, ne sarokba. Nálunk ugyanis, ha rosszalkodik, öt perces sarokbaállítás a jutalma, utána elmondom neki, hogy miért volt a bünti (szuperdada módszer).
De most már ez sem hatja meg.
Kérem segítsen!
Az óvónő válasza
Kedves Levélíró!
Dermesztő lehetett átélni ezeket a szituációkat szülői szemmel, ám ez ebben a korban természetes, életkori sajátosságból ered. Kisgyermekkorban a csemete a gyakorlójáték szintjén mindent kipróbál, és egy-egy jól sikerült mozdulatot újra és újra megismétel. Ez az ún. funkcióöröm, melynek lényege, hogy a tevékenység-okozta sikerélményt újra és újra át akarja élni. Tépkedi a zörgős újságpapírt, ami nem csak izgalmas zizegő hangot ad, de ízekre is lehet szedni azt. Sikerélményt jelent számára, hogy mindezt eredményesen tudja kivitelezni, hát újra és újra megpróbálja. Egyszóval: gyakorolja, ezért is hívják gyakorlójátéknak. A gond ott kezdődik, mikor súlyosan veszélyes helyzetekbe sodorja magát ezáltal. A játszótéri mászóka mintájára mindenre felmászik, olykor magára ránt ezt-azt. A szülőnek viszont minden veszélyhelyzetre fel kell készülnie és minden lehetséges módon megakadályozni azt. Első és legsürgősebb teendő egy rácsot szereltetni az ablakra, (mi is ezt tettük anno, már kislányunk születése előtt), hiszen jön a nyár, a nyitott ablak szezonja. Ezen kívül vegyen sorra minden olyan balesetforrás, ami gondot jelenthet(ne). Pl. asztalok sarka, lehúzható asztalterítő, stb. Az óvintézkedéssel párhuzamosan természetesen szükség van a szóbeli megerősítésre, adott esetben tiltásra is, amelyek nyomán egyre jobban alakul a gyermek önkontrollja.
Próbáljon kislánya sarkában járni, amíg csak szükséges, remélhetőleg hamar túl lesz majd ezen a hajmeresztő korszakon. :)
Üdvözlettel: az Óvónő