A szülő kérdése
Jó napot!
Kisfiam szeptember végén kezdte az óvodát.
Az óvónők hozzáállásával van problémám.
Mind a kettő idős több , mint harminc éve ,hogy ott dolgoznak. Az a problémám, hogy nem nagyon szívlelik a gyerekemet. Állandoan van valami problémájuk a gyerekkel. A fő problémájuk, hogy miért nem tud egyedül felöltözni a gyerek, ezt minden nap a fejemhez kapom , szinte szemrehányásként közlik velem. Akkor a dadus is vágja az arcokat, ha gyerekemet ki kell szolgálnia. Nem ez a dolga? Azért dolgozik ott ,hogy segítsen a gyerekek öltöztetésében is. A kisfiam szeptemberben töltötte be a hármat, szobatiszta, egyedül eszik csak a felöltőzés nem megy még neki. Köszönöm a válaszát!
Az óvónő válasza
Kedves Levélíró!
Van, hogy 30 évnyi szakmai tapasztalat is kevés ahhoz, hogy a pedagógus felismerje: egy 3 éves kisgyermektől nem várható el az önálló öltözködés, csak az önállóságra törekvés. A kettő között óriási különbség van, hiszen még egyszer hangsúlyozom: 3 éves kisgyermekről (!) van szó. Ahogy a nagykönyvben is meg van írva, 3-4 éves korban: „Ruhájukat segítséggel (!) ki-, és begombolják, önállóan levetik és segítséggel (!) felveszik“. A segítségnyújtás tehát szükséges, természetes és elengedhetetlen egy kiscsoportos számára. Az ebben való közreműködés a felnőttnek nem csak munkaköri, de lelkiismereti kötelessége is!
Üdvözlettel: az Óvónő