Már kértem tanácsot Öntől az óvodai beszoktatás kezdetén, és az Ön megnyugtató, tapasztalt válasza sokat…
Megválaszolva: 2003. május 13.
A szülő kérdése
Kedves Óvónéni!
Már kértem tanácsot Öntől az óvodai beszoktatás kezdetén, és az Ön megnyugtató, tapasztalt válasza sokat jelentett nekünk. Szeptemberben kezdtük az óvodát, most nyáron lesz 4 éves a lányom. Nagyon nehezen ment a beszoktatás (mi voltunk, akik betegségtüneteket produkáltunk), most már szeretne oviba járni, de: sajnos az egyik óvónénit nem szereti, és amikor ez az óvónéni várja a gyerekeket reggel, akkor őrült hisztit vág le, alig lehet lefejteni rólam, mindig félek, nehogy valamilyen rohamot kapjon, annyira sír. Amikor nagy nehezen elindulok, utána 10, 15 perc múlva már lassan megnyugszik, gondolom beletörődik. Próbáltam rákérdezni a probléma okára, a vezető óvónővel beszélni, de valahogy soha nem történik semmi. Én jó viszonyba vagyok minden óvónővel, az említettel is, tehát ez sem vetítődhet ki a gyerekre. Most úgy gondoljuk, hogy a gyereket kivesszük az óvódából. Jó döntésnek látszik ez?
Válaszát előre is köszönöm
Az óvónő válasza
Kedves Anyuka!
Nagy örömömre szolgál, hogy segíteni tudtam a beszoktatással kapcsolatban, remélem jelenlegi problémáját is sikerül közös erővel megoldanunk. Kislánya valami miatt nem ragaszkodik az említett óvó nénihez, aminek okára bizony nem könnyű rájönni. Amit semmiképpen sem javaslok, az az, hogy emiatt kivegye kislányát az oviból. Hogy milyen más alternatíva létezik, arról az alábbiakban írok. Lehet próbálkozni a gyermek megkérdezésével, ám ez nem minden esetben adja meg a választ. Javaslom inkább a következő indirekt megoldást: Babákkal játsszanak óvodást! Az egyik baba kezdjen el sírni, amikor belép a terembe és meglátja az óvó nénit. Ekkor megkérdezik a babától, hogy miért sír ? Kislánya a baba nevében valószínűleg nyilatkozni fog , így Ön könnyebben rájöhet a sírás kiváltó okára.
Másik módja, hogy rájöjjön a titok nyitjára, hogy Ön személyesen nem vesz részt a játékban, csupán külső szemlélőként figyeli a játék tartalmát. Ennek során gyermeke ki fogja játszani magából az óvodában megélt feszültségeket ill. azokat a történéseket, amiket bár nem mesélt el, mégis megestek vele. Kísérje figyelemmel, hogy az „óvó néni” hogy beszél a játékban, mit mond, mit csinál…stb. Ilyen úton-módon is sok információhoz juthat, ám vigyázat! A gyermek sokszor sarkítja a valóságot ill. előfordul, hogy kiszínezi a történetet. Nem szabad pusztán a játékból egyértelmű következtetéseket levonni. Az innen nyert információ csupán támpontot adhat ahhoz, hogy hol kell keresni a probléma kiváltó okát.
További sok sikert kívánok! Üdvözlettel:
Az Óvó néni