A szülő kérdése
Tisztelt Óvónő!
Kislányom 2002. márciusban született, a "papírforma" szerint iskolába mehetne jövőre, ha az óvónők ajánlása is ez. Azonban szeptember közepén közölték velem az óvónők egymástól független időben, de gondolom egyeztetve, hogy még megfigyelik, mehet-e jövőre iskolába. Az indoklás a következő volt: a feladatokat elsőként, pontosan hajtja végre, odafigyel a foglalkozásokon, a tudásával, képességeivel minden rendben, (beszédhibája sose volt, folyamatosan énekel, verset mond otthon is, állandóan kérdez, be nem áll a szája). Nagyon könnyen tanulja is ezeket, azonban nem tudja elfogadni, ha veszít, ilyenkor hisztizik, ami annyit tesz, hogy elsírja magát, tehát nem dobálózás, földre fekvés, stb. Hát ezek után fél éjjel nem aludtam, próbáltam emészteni a hallottakat. Kétségtelen, hogy szabadabb szellemben neveljük a gyermekünket, mivel úgy gondoljuk a párommal, hogy a személyiségének, annak kibontakoztatásának jobbat teszünk, ha nem állandó korlátokat állítunk, persze a józan belátás határáig, hanem egy "utat" határozunk meg, aminek a két széle -ameddig elmehet- következetesen állandó, azon belül azonban ő választhat. Ennek ellenére sosem került sor semmiféle nagyjelenetre boltban, nyilvános helyen, sehol. Egy apróság, ha otthon játszunk,társasozunk én kicsi kora óta sose csaltam csak azért, hogy ő nyerjen, lehet ez hiba volt, de mivel "össze vagyunk nőve" egyéb körülmények miatt, rögtön észrevette volna rajtam, hogy valami nem stimmel, a bizalom számomra pedig fontosabb. Soha nem hisztizett, ha vesztett, mivel elmagyaráztam neki ha játszunk, az a fontos, hogy örüljünk annak, hogy együtt játszunk és ez a fontos, nem a minden áron nyerni akarás. Miután aludtam egyet, végiggondoltam mindent, megkérdeztem az óvónőt, hogy mivel mindenki idősebb nála és elmegy iskolába, mi lesz a folytatás, ha marad, 25 3 évessel egy csoportban vajon hogy fejlődik? Erre azt a választ kaptam, hogy ja akkor majd átkerül egy másik csoportba arra az évre. Hát most mit tegyek, egyértelmű, hogy a gyerekem javát szeretném, csak nem tudom, hogyan tegyem. Köszönöm a lehetőségeet, várom válaszát.
Az óvónő válasza
Kedves Levélíró!
Az iskolaérettség megléte egyaránt függ a gyermek értelmi, szociális, ill. testi fejlettségétől. Mindhárom kritérium egyaránt fontos, akár egyetlen tényező hiánya is komoly problémákat okozhat az iskolai életben.
Gyermeke óvónői szerint kislányánál szociális téren találnak némi elmaradást. (t.i.: nem tud veszíteni.) Érdekes megfigyelés, hogy otthoni környezetben mindez nem tapasztalható. Az előzmények ismeretében mindenképpen a következőket javaslom: üljön le egy alapos beszélgetésre az óvónőkkel. Kérdezzen rá, az említetteken túl még milyen esetekben látták problémásnak a szociális fejlettséget? Érdeklődjön, konkrétan milyen szintfelmérés történt ősszel és mi ennek az eredménye. Kérdezzen rá, hogyan tervezik a fejlesztőmunkát kislányát illetően, ill. hogyan tudna ebben Ön is aktív segítségükre lenni az otthoni játékok, tevékenységek során. (Konkrétabban: miket és hogyan játsszon otthon kislányával, amivel segítheti a fejlesztést?)
A társasjátékokat illetően: beszélje meg gyermekével, hogyan játszanak a nagyok. Mondja el, mennyire fontos, hogy ő, mint igazi nagylány megmutassa a csoportban a kicsiknek, hogyan kell ügyesen játszani. Minden egyes hősies veszítésért egy-egy matrica legyen a jutalom. Vetítse előre, hogy 10 matricáért nagy jutalom jár majd: vesznek otthonra is egy éppen olyan társasjátékot, amilyen az oviban van, és apunak, anyunak is megmutathatja otthon, hogyan játszanak a nagyok.
Szerepjátékban is fejleszthető a kudarctűrés. Pl: társasozik anyu, a kislány és a játékmaci. Utóbbi mindig hisztizik, ha rosszul áll a játékban, de gyermeke megmutatja neki, hogyan játszanak a nagyok.
Ne keseredjen el, ez még nem "lejátszott meccs." Az, hogy ősszel ilyen vagy olyan téren van némi elmaradás a gyermeknél iskolaérettség tekintetében, még nem jelenti azt, hogy ezzel minden eldőlt! Tavaszig még sok idő van. Célirányos, tudatos fejlesztőmunkával gyönyörűen helyrehozhatják az esetleges lemaradásokat.
Mindenképpen javaslom figyelmébe "Játékos suliváró" c. könyvemet, melynek segítségével játékosan, indirekt módon, komplex fejlesztést lehet megvalósítani. A kiadványt oldalunkon megrendelheti.
Üdvözlettel: az Óvónő