Iskolába lépés

Félénk, érzékeny, hamar sír

Megválaszolva: 2012. december 4.

A szülő kérdése

Tisztelt Óvónő!
Kislányom 2007.áprilisában született. 3 éves kora óta óvodába jár, nagy testvére 11 éves. A novemberi difer teszt eredménye 83 százalékos. Az óvónő szerint értelmileg, tudásában, feladattudatában iskolaérett, viszont nehezen viseli a kudarcot, érzékeny, hamar sír. Néha nehezen megy oda a többiekhez, csak unszolásra kezdi el a feladatokat. Ő javasolná, hogy maradjon még egy évet, én naponta harcot vívok a kislányommal, hogy még óvodába kell járnia. Unja, iskolába szeretne járni, már tavasszal egyedül odament az leendő iskolája igazgatójához, hogy vegye fel már most iskolába. Véleményem szerint többet ártanék a gyermeknek, ha visszatartanám, ő már unja az óvodát, ezért kell noszogatni.Az óvónővel úgy egyeztünk meg, hogy igyekszünk tudatosítani a gyermekben, hogy ha ő iskolás lesz, akkor be kell tartani a foglalkozások/órák idejét, akkor kell részt venni bennük és addig, amikor, és ameddig az óvónő/tanitónő mondja.A gyermektől csak megkérdeztem, hogy mi lenne, ha még egy évig ovis lenne és már potyogtak is a könnyei. Tanácstalan vagyok. Bár még tavaszig sokat fejlődhet a hiányos területeken.

Az óvónő válasza

Kedves Levélíró!

Az iskolaérettséget három fő szempontból szokták megítélni: értelmi, szociális és testi-fizikai érettség vonatkozásában. Ha e három tényező közül akár csak egyetlen területen is markáns hiányosság mutatkozik, nem ajánlott megkezdeni az iskolát. Mit jelent ez az Ön által említett esetben? A kislány félénk, gátlásos, a kapott feladatokat csak unszolásra végzi. Ennek a szociális éretlenségnek könnyen a következménye lehet, hogy:
- iskolában sem mer majd jelentkezni, megszólalni, ergo a tanítónő azt gondolhatja, hogy nem tudja a választ.
- Félénksége a teljesítményhelyzetben (pl. versmondás az egész osztály előtt) fokozott szorongássá nőheti ki magát, ami akár teljesen le is blokkolhatja a gyermeket.
- Ha nehezen fog hozzá egy feladathoz (elképzelhető, hogy ez is az önbizalomhiányból ered), a tanítónő azt hiheti, hogy nem érti, nem tudja. Ha mégis rájön, hogy csak félénkségről van szó, ezen feszültség oldása, a kislányhoz való megnyugtató, egyéni odafordulás 20-25 másik elsős mellett szinte lehetetlen lenne.
Úgy vélem, célravezetőbb lenne mégis elgondolkodni a plusz egy év óvodán. Mindemellett persze nem feledkezhetünk meg arról sem, amit Ön is említett: tavaszig még sokat fejlődhet a gyermek. Ha akkorra óvodai vonatkozásban már nem lesznek ilyen jellegű gondok, ill. kérdéses esetben a szakértői bizottság vizsgálata iskolaérettséget állapít meg, bátran fogjanak bele az iskolába. Erről azonban minden kétséget kizáróan meg kell győződni, hogy elejét vegyék a későbbi kudarcoknak.

Üdvözlettel: az Óvónő

További kérdések – iskolába lépés