A szülő kérdése
Kedves Óvó néni!
Válaszait nagy figyelemmel olvasom,mert választ keresek a szobatisztasággal,bepisiléssel kapcsolatban.Harmadik gyermekemről van szó.(csak röviden előzményként: az első gyermekem-kislány-kétévesen lett szobatiszta a második-újszülött- testv-vére mellett kb.egy hónap alatt.A második-fiú-2.5 évesen a bölcsiben nagyon rövid idő alatt lett szobatiszta.Mindketten tartották,nem estek vissza egyszer sem.a harmadik kislány.Kétévesen kezdte a bölcsit_ugyanazok a gondozói,mint a fiamnak-előtte nyáron már kéthónapja megbízhatóan szobatiszta volt.Örültem is hogy már nem kell pelussal bölcsibe mennie.Nagyon nehezen szokott be,kb.két és fél hónapig sírt.Addig nem volt semmi baj.Ahogy abbamaradt a sírás jöttek a nadrágok.Egy ,kettő ,sok.Egy nap aztán közölte az óvónéni,hogy bepelenkázták és hozzak pelust,mert ennyire megviselte a bölcsi.Elfogadtam,beláttam,de otthon folytattuk a próbálkozást,teljesen sikertelenül,egyáltalán nem jelezte,ha pisilnie kell,de azt sem ha már nedves volt a bugyika./a kakit mindig jelezte,jelzi és a wc-be végzi./Eltelt az és jött a nyári szünet(pedagógus vagyok-egész nyáron itthon maradtam velük)Nem telt el egy hét sem,teljes biztonsággal ment egyedül a wc-re vetkőzött,öltözött.Három éves lett.Eltelt a nyár,minden rendben volt.Mivel úgyis egy évvel később kezdi a z iskolát majd és olyan nehezen ment a beszokás előző évben,hagytam a bölcsiben az ismerős óvónéniknél.(ez volt a hiba?)Elkezdődött a szeptenber,és idén minden kezdődött előről.Szinte nincs olyan nap,hogy ne hozzunk haza pisis nadrágot,és most már megint ott tartunk,hogy nem hajlandó egyáltalán szólni.(már 3,5 éves ,egyedül öltözik ,vetkőzik,eszik,rajzol,biciklizik,versel,csak ez a szobatisztaság nem megy.)Mit tegyek?
Az óvónő válasza
Kedves Anyuka!
Mivel minden gyermek más és más, egyik érzékenyebb, másik kevésbé, ezért sem lehet egyfajta sablont rájuk húzni. Annak, hogy két nagyobb gyermeke hihetetlenül gyorsan szobatiszta lett, nagyon örüljön, de korántsem kell azt gondolni, hogy ez akkor az összes gyermekére igaz lesz. Valószínűnek tartom, hogy kislányát sokkal jobban megviselte lelkileg a bölcsőde, mint azt Ön gondolná. Tipikus szorongásos jel, hogy kifejezetten bepisilés terén van gond.
Ha korábban kérdezett volna, egészen biztosan azt tanácsolom, semmiképpen ne a bölcsiben folytassák, 3 éves kortól mindenképpen az óvoda lenne hasznosabb! Nem látom értelmét a bölcsőde folytatásának, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gyermek egyetlen pillanatig sem szokott bele abba a közegbe. (Ott semmi javulás nem volt tapasztalható a pisilés terén.) Nem értem igazán, hogy az előbbiek mellett voltaképpen miért választotta újra a bölcsődét?
Tanácsolni csak azt tudom, ha megoldható, maradjon otthon egy darabig a kislánnyal, és amikor ismét magára talált, akkor (ha mód van rá) kezdjék meg az ovit. Ott egyebek mellett a társak példája is jó motiváció lehet számára, nem úgy, mint a bölcsiben. A beszoktatást pedig egy óvodapedagógus minden valószínűség szerint szakszerűbben és játékosabban meg tudja oldani, mint egy bölcsődei gondozónő. Utóbbi egészségügyi végzettségű, nem pedagógiai, úgyhogy nem is várható el tőle.
Összefoglalván tehát a megoldást mindenképpen abban látom, ha a szorongást kiváltó bölcsizéssel felhagynak, majd a lelki egyensúly helyreállítása után megkezdik a fokozatos, tapintatos, pedagógiailag átgondolt ovis beszoktatást.
Üdvözlettel: az Óvónő