 |
beszoktatás
Kérdezni szeretnék
Tisztelt óvónõ!
Kislányom decemberben lesz három éves!Most szeptembertõl felvették a bölcsödébe.Egész nyáron várta szinte minden nap emlegette.Az elsõ két napon nem volt gond, mert ott voltam.A harmadik napon már el kellett mennem, és a kislányomért ebéd után kellett menni.Nem evett semmit.Pénteken már le is fektették, de nem aludt és nem is evett semmit.Mikor hazafelé menet megkérdeztem hogy miért nem evett azt mondta: azért mert elmentél.A gondozónõ szerint nem volt gond vele, egyedül enni nem akar.Következõ héten beteg lett.Egy hétig nem voltunk.Most kezdtük újra, de már reggel úgy kel, hogy nem akar bölcsibe menni.Amikor beérünk a bölcsibe már sír.Alig tudják elvenni tõlem.Semmit nem eszik.Amint engem meglát már nevet és kérdezi: anya hoztál szendvicset?(Az uzsonnát szokták odaadni és azt hazafelé megeszi)Várható javulás?Válaszát elõre is köszönöm!
Válasz >>>
Kedves szakértõ! A következõ kérdésben szeretném a véleményét kérni:
a gyermekem most kezdte az óvodát szeptemberben. A köv. hónapban tölti a 4. évét. Mindíg önállóságra neveltem, de attól tartok talán ez a kötõdés rovására ment. Egyedül nevelem õt, s sajnos a közeli családtagokat is ritkán látja, mert más országokban tartózkodnak néha hónapokig. Nálunk az óvodai beszoktatás látszólag nagyon simán megy. Reggel berepül a terembe, sõt, ebéd után haza sem akar jönni. Normális ez? Minden gyerek csillogó szemmel rohan szülei karjába, de õ mikor meglát engem, szó szerint elrohan tõlem. Tudom, hogy igazán nyitott természetû, közöséggi jellem - de belefér ebbe hogy így elutasítson? Délután, mikor kipihente magát már bújós, puszilgat (talán többet is mint eddig). Lehet, hogy a gyors beilleszkedés csak látszat? Talán így fejezi ki, hogy dühös rám amiért ott marad "egyedül"? Vagy igazán nem jól csináltam valamit, s az anya-gyerek kötõdés körül kell körülnéznem? Ha jól tudom ennek hiányában már nem sokat tehetnék... a korából adódóan. Remélem válaszával segít megfejteni ezt a számomra igen furcsa helyzetet.
Válasz >>>
Kedves Óvonõ!
Nagy gondban vagyok,kislányom 3éves és most szeptemberben kezdtük az óvódát.2-hete járunk de nagyon sír a kislányom annyira,hogy hányásig.Utóljára akkor hányt sírás után mikor a kistestvére megszületett ez egy tiltakozás volt a részérõl.Nem alszik ott,de nem is fogom eröltetni.Mindig azt kérdezi az óvónöktõl,hogy mikor ebédelünk,azt hitték,hogy nagyon éhes és mikor az ebédhez került a sor nem evett.Kérdezte az óvónéni,hogy te voltál a legéhesebb és nem eszel,erre a gyerekem azt válaszolta,hogy azért várta az ebédet,mert utána jön anyúkám.Annyit kell tudni,hogy a gyerekem egy jámbor lélek,visszahúzodó törékeny kislány.Óvoda elött járt bölcsibe és nem volt semmi gond a beszoktatással egyhét után ott aludt már.Ja és hozzáteszem nem eszi meg az óviban az ebédet lassan 4.napja ,van egy játék kutyúsa amit viszünk az óviban és azt simogatja és ül az asztalnál.Nagyon szomorú mikor megyek érte.Kérdésem az lenne,hogy Ön szerint nem az óvónõkkel van a baj? Azt látom,hogy nem kellüen figyelnek arra,hogy zökkenõ mentessen mennyen a beszoktatás.Az,hogy hány a gyerekem a sírástól,az nem normális.Nem beszélve arról.hogy ahoz tényleg nagyon kell sírnia,hogy hánynia kelljen.Ilyenkor ha tudják és látják,hogy ez a gyerek nehezebben szokik be az óviba,nem jobban oda kellene figyelnijük az óvónõknek?Kérem adjon tanácsot,mit csináljak?Üdvözlettel Zsuzsa!
Válasz >>>
Üdvözlöm!
Ikerlányaim 3 és fél évesek, 2009.szeptember 2-án kezdték az ovit. Óvónõ szerint nincs velük gond, elvannak, nem sírnak utánam, sõt már az elsõ héten azért sírtak, mert nem akartak hazajönni. Szóval simán ment a beszokás, most már 2 hete, hogy járnak, viszont az óvónéni olyan ürüggyel, hogy még nem szokott össze a csoport és hogy nagyon sok gyerek sír, nem akarja, hogy ott aludjanak a lányaim. Jelenleg gyesen vagyok egy 9 hónapos kislánnyal. Ez feljogosítja az óvónõt, hogy hazaküldje a gyerekeimet? Azt mondja, hogy október elejétõl majd ott aludhatnak. Tényleg kell egy hónap a beszokáshoz, mikor nem is akarnak hazajönni?
Orvosi szakvéleményünk van a továbbfejlesztésükre, hogy óvodába járjanak, miszerint idõ elõtt a 26.hétre születtek a lányok, 680 és 940 g-mal. Mit tehetek?
Várom válaszát!
Köszönettel: Kovács Éva
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Segítségét szeretném kérni, a kisfiam szeptember 1-én kezdte az ovit, azóta sajnos nem fogadja el az ételt az ovódában.Mindenki azzal nyugtat, hogy csak idõ kérdése s a gyermek meg fog törni. Azóta már fogyott és itthon bõségesen pótolja az elmaradott mennyiséget. Mit lehetne kipróbálni hogy ez a helyzet megváltozzon??
Köszönettel:Erika.
Válasz >>>
Tisztelt óvónõ
Van egy 5 éves kisfiam.Amikor elkeztük az ovit,elég nehezen szokott be,de késõbb minden reggel örömmel ment.Az idén nyári szünet alatt végig azért rimánkodott hagy mehessen oviba.Gondoltam legyen,bár elmondtam neki hogy vegyes csoport van és stb.Nem volt semmi baj,kb egy hét telt el,mire elvágtak volna nála valamit,örjöngött hogynem akar menni.Most hogy újra indult az ovi,minden reggel erõszakkal viszi be az óvónõ a terembe.Ez nekem borzasztó,most legutóbb már éjszaka is felsírt hogy ne vigyem oviba.Rendesen roham jön reggel a gyerekre mikor hívom öltözni,már nemtudom mit csináljak,kibeszéltem már a szám neki,rengeteget beszélgettem vele hogy most mi a baj.De csak annyit mond hogy vele nem játszanak,meg unja az ovit.Egyszser egy barátja bántotta az oviba,az óvónõ kibékítette õket szemem láttára,de másnap ugyanaz.Ma reggel beszéltem az óvónõvel és azt ajánlotta hogy kezdjük elölrõl a beszoktatást.De már most kezdi mondani a kisfiam,hogy csak ugy megy ha nem hagyom ott többé.Azt is mondta hogy hozzá nem szol az óvónõ,meg ilyenek.Az óvónõ és a dadus teljesen az ellenkezõjét mondják,hogy egész nap vidám,játszik,jókedvü.eszik.
Nemtudom mit tegyek már az óvónõ is azt mondta hogy semmi értelme hogy minden reggel így vigyem be,ha betudom egyáltalán.Az tény hogy apukája most nincs,csak hétvégén jön le,de ez az egész dolog akkor történt mármint amióta nem akar menni,amikor még itt volt az apukája.Rengeteget beszéltem az óvónõvel,de mindig azt mondják hogy higyem el semmi olyan nem történt.
Már totál kivagyok és a gyerek is.Azt pedig nem akarom hogy idegileg teljesen kimerüljön.Amit lerendez reggelente itthon az nem hiszti.Ebben biztos vagyok.Már mindent mondtam neki,elmeséltem én hogy jártam,régen még jobban ment ha bevihette a játékát,de már ez sem akarja.Nagyon várom válaszát,és elõre is köszönöm,segítségét.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kisfiam májusban volt 3 éves, down-szindrómás, most kezdtük 2 napja az ovit. Elsõ alkalommal 2 órát volt ott, otthagytam, második alkalommal ebédelés elõtt hoztam el. Reggel nem akart bemenni a csoportszobába, nem sír, csak leül a padra és nem mozdul, majd miután én eljöttem sikerült nagy nehezen betessékelni. És utána nincs is semmi baj vele. Viszont eléggé szökõs, a csoportszoba ajtaját is be kell csukni, és az udvaron is a 2 óvónõbõl 1 mindig utána járkál , mert nem marad a kijelölt helyen.
Bánt a dolog, de 3 évig folyamatosan vele volt foglalkozva, az udvaron is mászkálhatott akárhova (felügyelet mellett), és akkor mit várok 2 nem egész nap óvodában maradás után. Mit tudok tenni? Nekem már az is boldogság, hogy egyáltalán eljutottunk idáig, hogy óvodába jár. Válaszát elõre is köszönöm: Zsuzsa
Válasz >>>
Kedves ovónõ!Kisfiam négyéves mult.Tavaly kezdtük az ovit minden rendben volt a beszoktatással szeretett járni.Igaz nagyon sokat volt beteg ezért elég sokat hiányzott.Most második hete újra járunk oviba de sajnos tiltakozik kiabál sír hogy nem akar bemenni a csoportba pedig nyáron már nagyon várta az ovit egy héttel hamarabb kezdtük a tervezetnél mert õ kérte hogy szeretne menni.Nem értem mi az oka hogy most egy hete minden reggel sír.Kérdeztem tõle mi a gond mindig azt válaszolja anya hiányzol nagyon.Egyébként nagyon anyás napközben el van bárhol és könnyen barátkozik de még soha nem volt hajlandó például a mamáknál aludni.Kérdésem mit tegyünk hogy ez a probléma megoldodjon.Köszönöm válaszát.Kozma csabáné.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ! Két fiam van,a nagyobbik most lesz kiscsoportos óvodás, Õ 3.5 éves. A kisebbik fiam 2 éves lesz és most megy bölcsibe. Az óvoda és a bölcsöde egymástól 5 percre van.A bölcsibe 8-kor van a reggeli az oviban pedig 8.30-kor.Az uzsonna is elõbb van a bölcsiben mint az oviban. A kérdésem hogy melyik fiamat vigyem elõször és melyiket hozzam el elsõnek az óvodából/bölcsödébõl?
A másik kérdésem pedig hogy a gyerekek idáig ha néha ott aludtak a nagymamáknál mindig külön voltak, eddig ez jól bevált és nem terheltük le túlzottan a nagyszülõket, viszont nem tudom hogy a fiaimnak mi lenne a jobb ha együtt vagy ha továbbra is külön nyaralnának a nagyiknál. Amennyiben együtt jobb lenne melyik az a korszak amikor ezt már nyugodtan meg lehet tenni anélkül hogy ez teher lenne a nagyszülõknek.
Válaszát elõre is köszönöm: R-né Katalin
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kisfiam 2,5 éves. A héten kezdtük el a bölcsõdét, mivel januári születésû és év közben óvodába nem veszik fel, a GYES-em lejár, szóval így döntöttünk.
Az elsõ napon egy órát voltam bent vele, azaz kinn az udvaron. Szépen eljátszott, míg a gondozónõvel beszélgettünk. Második napon azonban számomra hirtelen gyorsasággal kikapta a gondozónõ a kezembõl a gyereket, és elvitte. Természetesen õ megilyedt, és nagyon sírt. Nem volt hajlandó késõbb sem kommunkikálni. Egyébként nagyon beszédes, értelmes kisfiú és szobatiszta is.
Mikor hazamentünk mondta is, hogy azért sírt, mert a néni megfogta. Megbeszéltük a gondozónõvel, hogy miért sírt a gyerek, és inkább hagyni kellene, elõször bemegyünk pisilni, aztán elmegyek.
Harmadik nap így is történt, nem sírt Levike, mikor elmentem, csak késõbb. Akkor is az történt, hogy megfogta, felvette a gondozónõ és arrébtette, hogy ne ott sírjon. Az is történt emellett, hogy én felmentem a bölcsõdére nézõ házban egy ismerõsömhoz, és az erkélyrõl néztük a fiamat (persze úgy, hogy ne vegyen észre). A gondozónõ észrevett, és majdhogynem leteremtett, hogy én minek ellenõrzöm õt, és ez kellemetlen neki. Elmentem, nem akarok konfliktust a gyerek miatt. Nem akartam én ellenõrizni, csak a gyerekemért aggódom. Ezt mondtam is neki. Még aznap azt mondta a gondozónõ, hogy ha ilyen sírós lesz a gyerek, és késõbb nem hagyja a többieket aludni, akkor meg oldjam, hogy délben elviszem. Mindezt a harmadik napon. Negyedik nap, ma szintén bementünk pisilni, aztán ki az udvarra, el is indult Levi a másik gondozónõ felé, mert képeskönyvet néztek, de az õ gondozónõje megfogta határozottan a csuklóját (gondolom, hogy ne jöjjön utánam, de nem is akart a gyerek), és akkor már ideges lett a Levi, onnantól kezdve háromnegyed órát sírt. Közeben bevitte a házba a gondozónõ (felvette), (azzal az indokkal:"a szomszéd házban lakók ne gondolják, hogy rosszul bánnak a gyerekekkel, ha ezt a sírást hallják), majd azt mondta a gyereknek, hogy kiviszi, ha abbahagyja a sírást. Levi okos, abbahagyta, kimentek, és onnantól már valamennyire megnyugodott.
Én abban kérném az Ön segítéségét, hogy mit tehetnék azért, hogy a gyermekem minél kevesebb sérülés nélkül beszokjon a bölcsibe.Mit mondjak a gondozónõnek, hogy ne legyen nagy konfliktus, hogy ne cipelje a gyerekem, mert nem szereti. Mi van akkor, ha nem szimpatikus a gyereknek a gondozónõ? (Én próbálom elõtte nem kritizálni, sõt mondom neki, hogy szeretik õt) De nem értem miért kell, második, harmadik napon feloldódni egy gyereknek egy idegen helyen, és a gondozónõnek feltételezni bármi hiányosságot egy gyerekben ezek alapján.
Várom válaszát!
Egy elkeseredett anyuka.
Válasz >>>
Következõ 10 beszoktatás
|
|
