 |
beszoktatás
Kérdezni szeretnék
Kérdés: (2006-10-13 06:58:20)
Tisztelt Óvónő!
Kisfiam szeptember eleje óta folyamatosan jár óvodába. Úgy látom és az óvónők szerint is most már jól érzi magát az oviban és otthon örömmel mesél az oviban történtekről. A gondom az, hogy az utóbbi időben reggelente újra pityereg, hogy otthon akar maradni. A kérdésem az lenne, hogy ön szerint ilyenkor, persze nem az nap, amikor a jelenet van, érdemes-e hetente egy-két nap szünetet közbeiktatni. Igazából még az óvodakezdet elején az óvónők vetették fel, hogy hát egy kiscsoportosnak az első évben nem muszáj minden nap bejárnia. Bizonytalan vagyok, hogy ezzel nem éppen az oviba való beszokást és a rendszeresség megszokását nehezíteném-e meg. Az Ön tapasztalata és megítélése szerint, hol van az a határ, amikor jobb ha egy kicsit otthon marad, minthogy „elmenjen” a kedve az ovitól. Egyébként bölcsődébe nem járt a kisfiam, érzékeny, zárkózott gyermek. Biztos vagyok benne, hogy az óvónénik mindent megtesznek, amit lehetséges, hogy minél zökkenőmentesebben szokja meg a közösséget.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel
K. Rita
Válasz >>>
Kérdés: (2006-10-12 08:34:13)
Kedves Óvónő!
3 éves kislányom most kezdte az óvódát. Fokozatos beszoktatás történt. Az első két hétben örömmel indult el reggel, majd 1 hétig beteg volt. Mikor újra kezdtünk járni már minden reggel sírt, és akkor is nagyon, amikor délután érte mentem. Szóltak az óvónők, hogy a gyerek nagyon nyugtalan az óvódában,(az első két hétben is az volt), többször mondja, hogy fél, de nem tudja megmondani, hogy mitől, sokszor kell megvigasztalni. A gyerekek mellett nem akar játszani, csak akkor ha az óvónők is ott vannak, különben ha elmennek onnan a kislányom is rögtön utánuk megy. Sajnos februárban egy gyerekfarsangon egy kifestett arcú kisfiútól többször egymás után nagyon megijedt és utána sokáig visítva menekült a gyerekek elől. (A tőle kisebbektől is.) Csak lassan engedte őket "testközelbe". Mi úgy gondoljuk a férjemmel, hogy ezt az élményt mégsem sikerült azóta feldolgoznia és a gyerekektől talán már tudat alatt fél, ezért nyugtalan az óvodában. A 3 év alatt csak felnőttek között élt, kisgyerek nincs a családban. Kisgyerekekkel csak futólag találkozott, a játszótéren, az utcán stb. Az esetet megelőzően 2 és fél éves koráig nagyon barátságos, barátkozó kislány volt, minden gyereket simogatott, ölelgetett. Sajnos utána teljesen az ellenkezőjére változott. Az óvónők azt mondták vigyük gyerekpszichológushoz. (Sajnos az sem tesz jót a helyzetnek, hogy a betegség után 4 napig mentünk, aztán megint beteg lett, és így folyton meg kell szakítanunk az oviba járást.) Ön mit javasol?
Köszönettel: Hajnalka
Válasz >>>
Kérdés: (2006-10-03 11:33:35)
Kedves Óvónő!
2 éves kislányom alvási problémája miatt kérném a segítségét.1 hónapja jár bölcsödébe, ahová 2 hét sirdogálás után beszokott és már játszik,ott is alszik. Én 6 órába mentem vissza dolgozni, gondolván, hogy így mindkettőnkkel jót teszek.Ő szereti a gyerektársaságot és nekem is jól esik újra egy kicsit dolgozni. Eddig az alvással semmi gond nem volt, lefektettük és már durmolt is reggelig.
Viszont mióta bölcsis nem hajlandó lefeküdni, borzasztó sírásba kezd.A férjemmel megegyeztünk, hogy nem vesszük ki az ágyból vagy visszük a miénkbe,ha bemegyünk hozzá azt szeretné, hogy vegyük fel és rögtön folytatja az üvöltést mihelyst kimegyünk a szobájából. Ez gyakran éjszaka is megtörténik és néha 1 óra is eltelik mire újra elalszik. Ez persze mindenkinek rossz,mindannyian fáradtak vagyunk másnap. Időközben terhes lettem(5 hetes). Ha kérném az orvost, hogy vegyen táppénzre biztos megtenné és akkor kivehetném a bölcsödéből.De vajon ez a jó megoldás?
Normális ez a reakció és mennyi ideig érdemes még várjunk, hogy megnyugszik?
Válasz >>>
Kérdés: (2006-09-24 19:58:46)
Tisztelt óvónő!
olvasva a felmerülő kérdéseket és válaszokat nagyon hasonló cipőben járunk sok anyukával és gyermekkel. kislányom idén szeptemberben kezdte az ovit, nagyon nagyon várta már. minden nap megnéztük, voltunk bent játszani is. én is oda jártam, megismertek, megszeretgették a kislányt, nagyon barátságosnak indult az egész. két hét beszoktatást engedélyeztek, de nem lett kész a felújítás, csúsztak a nyitással és az első hétfőn haza is küldtek. még maradhattam fél órát de aztán el kellett mennem. klemike nagyon sírt, azt kiabálta, hogy anyukám ne hagyj itt, nem leszek rossz, stb... aztán jött mégegy nap és mégegy, a gyerek jobban és jobban sírt. utánna jött egy hét szünet, mikor újra mentünk az ajtón belépve hányt. mégsgy hét szünet, megint mentünk megint hányt. az óvónő azt mondta vegyem ki a gyereket, nem bírja az óvodát. ekkor sikerült rátalálnom erre az oldalra. másnap visszamentem és megbeszéltem az óvónővel, hogy hétfőtől ott ülhetek a folyósón. kérdésem lenne, hogy mennyi ideig tarthat mire beszokik a gyerek? itthon vagyok a másfél éves hugával. maradjon inkább itthon velem? vagy váltsunk ovit? és amikor elillanok akkor kell neki szólnom vagy majd észreveszi? reggel mondjam neki, hogy el fogok menni? nagyon érzékeny lelkületű gyerek, eddig inkább apás volt, most le nem tudom tenni. éjjel felkelt rámolni a szobáját csak ne keljen mennie. nem szeretném ha megsínylené az ovit.
válaszát előre is köszönöm halasiné
Válasz >>>
Kérdés: (2006-09-20 09:32:23)
Kedves Óvónő!
Panni lányom szeptemberben kezdte az ovit, de már tavasz óta bejártunk együtt játszani. Óvónőink azt javasolták, hogy 4 napig menjünk fél napra, háttérbe húzódva ülhetek az öltözőben. Ment is a dolog, bár, talán azért, mert ezt szokta meg!,mindig behívott a csop.szobába játszani. Nem értette miért nem akarok bemenni. Az ottalvással nem volt gond, ill. csak az, hogy két órát mellette kell ülni az Óvónőknek míg elalszik. Viszont egyik napról a másikra sírni kezdett, hogy nem akar menni, este ezzel alszik, reggel ezzel kel. Zokog mikor otthagyom, azt mondják napközben is sokat sír, és kérdezi, miért hagyott itt anya. Egyéves kistestvérével itthon vagyok, valószínű emiatt is inkább maradna itthon. Két hete megy a sírás, ma az Óvónő úgy vitte be, hogy rúgkapált, kiabált, sírt. Mit tanácsol, próbáljam meg újrakezdeni a beszoktatást? Menjek Érte délben egy ideig? Szerintem túl gyors volt Neki ez a "leválasztás". Ugyanakkor teljesen nem hagynám abba az ovit, mert látom, hogy fejlődik, sokat tanul. Csak még a hozzám való kötődése erősebb, hevesebb, mint az ott kapott élmények.
Epedve várom tanácsát!! ;o)
Köszönöm!
Zsófi
Válasz >>>
Kérdés: (2006-09-19 23:05:28)
Kedves Óvónéni!Kislányom 3 és fél éves,március óta oviba jár.A problémánk az,hogy minden este és minden reggel nagyon sír,mikor óvodába kell menni.A beiratkozásnál még nagyon várta az ovit,de mikor szoktattam,akkor már ez a lelkesdés alább hagyott.Csak mellettem ült,velem játszott,a többi kisgyermekkel nem foglalkozott.De nekem sem hagyta,hogy más kisgyereket odahívjak magunkhoz.Augusztusban volt egy hónap szünet,azt gondoltuk az óvónénikkel együtt,hogy ez az idő majd jót tesz.De csak romlott a helyzet.Még nagyobb itthon a sírás és a hiszti.Ha meglátja az oviban a terem ajtót,szalad kifele.Az óvónénik azt mondják,a sírás csak nekünk szól,mert negyedóra múlva abba marad.De most is csak maga játszik,pedig az itthoni barátnői is csoport társai,csak az óvónénik mellett ül,minden foglalkozásban részt vesz,mindent megeszik,alszik.Ha kérdezem,azt mondja,hogy nem érezte jól magát,és szeretne otthon maradni velünk.Itthon is mindent megkap,rengeteg szeretetet és törődést,sokat folalkozunk vele.De éjjel sem hajlandó elszakadni tőlünk,velünk alszik csak,mert azt mondja,hogy egyedül nem jó,pedig lámpa is ég,és a kedvenc játékai körülveszik.Nagyon érzékeny,de szellemileg koránál fejlettebb.Jár külön táncra,ott viszont ott hagyhatom,a többiekkel is játszik.És idegenekkel is nagyon közvetlen és barátságos.Mindig is az volt.Az is gond,hogy az ovi nagyon lefárasztja.Reggel 8-kor alig tud felkelni,és a hét második felébe már annyira fáradt oviidő alatt,hogy szinte állva elaludna.Este időben,8 óra fele lefekszik,de kicsi kora óta a reggeli 10 órai keléshez szokott.Az óvónéni szerint a tánccal terheljük túl,ami heti egy óra.Az is inkább tánc előkészítő gimnasztika,/és a kislány nagyon élvezi,már fél éve csinálja/.Holott az oviban is egy órás tornájuk van.A kérdésem az lenne,hogy miért nem szeretheti az óvodát és miért nem játszik még azokkal sem,akikkel délután itthon igen?Hogy tudnánk segíteni a kislányomnak?Mert már a szökést tervezte,és mindig könyörög,hogy segítsek neki,hogy ne kelljen mennie.A tudomásom szerint nem volt az oviban összetűzése senkivel,és mikor szokott,nem volt más új kisgyerek.Havonta egyszer beteg,ebben is közre játszhat az "oviundor"?Válaszát előre is köszönöm,és további sok sikert a munkájához.Tisztelettel: P.-né V.Zsuzsa
Válasz >>>
Kérdés: (2006-09-14 21:14:40)
Kedves Óvónő!
Kisfiam óvodai beszoktatását szeptember elején kezdtük el, vegyes csoportba. Szerintem és az óvónők szerint is jól halad a beszokásban. Már csak egy kicsit pityereg reggel. Sajnos ma a "beszoktatós" óvónéni megjegyezte, hogy kisfiam nem játszik együtt a többi gyerekkel, hanem a felnőttek között van, és a nyomukban jár, csak az ő közelükben játszik. Én úgy tudom, hogy ez azért nem teljesen abnormális dolog...Az zavar csak, hogy ha már ezt 1 hét után szóváteszik, mi lesz, ha még hónapokig nem fog a többi gyerekkel játszani...félek, hogy az óvónők előbb-utóbb elvesztik a türelmüket. Egyébként bölcsibe nem járt,(ezt az óvónők is tudják), gondolom ez is közrejátszik ebben.
Kérdésem az, hogy elő lehet-e valahogyan segíteni, az ilyen irányú érettségét egy kisgyereknek?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
K. Rita
Válasz >>>
Kérdés: (2006-09-13 12:50:48)
Tisztelt Óvónő!
Gyakori olvasója vagyok, és érdeklődve hallgatom válaszait. Remek az oldal.
Én azt szeretném megkérdezni, hogy a fokozatos beszoktatásnál több helyen is azt tanácsolja, hogy foglaljon helyet kinn az édesanya, és a gyerek kinézhet hozzá. Ez az elején többször is előfordul, majd remélhetőleg egyre ritkábban. A kérdésem, hogy hogy lehet ezt megbeszélni az óvónénikkel, hisz a gyermek nem mehet ki a játszószobából, mert ha ő ezt teszi, akkor a többi gyerek is követi, főleg ha ez 10-20 percenként ismétlődik. És mi a helyzet ezzel a fokozatos beszoktatással, mikor kinn vannak az udvaron? Elnézést, ha értetlenkedésnek veszi kérdéseimet, én még ugyan időben vagyok, "csak" 1,5 éves a kislányom, de már most foglalkoztat a beszoktatás.
Köszönve válaszát: egy hű olvasója Barbara
Válasz >>>
Kérdés: (2006-09-13 08:36:52)
Kedves Óvónő!
Kisfiam 3 és fél éves, augusztus végén kezdte az ovit. Abba a csoportba jár, amelyikbe a nővére, így kezdetben semmi gond nem volt, örömmel ment oviba, nem is kellett vele ott maradnom, csak egy puszi, és "már mehetsz is anya". Pici kora óta bejárt a csoportszobába reggelenként egy-egy fél órára játszani, akkoriban nálunk azért ment a sírás, mert nem maradhatott ott az oviban. Tegnap reggel ért az első meglepetés, nem akart oviba menni. Persze elmentünk, mert a nővérkét is vinni kell, ott gyors búcsúzkodás, ahogy az óvónéni javasolta, nagy sírás, de utána megnyugodott. Ebéd után mentem érte, a daduskával tudtam beszélni, aki azt mondta, hogy egész nap sírdogált egy kicsit, de csak akkor ha elvitték a WC-re (csak őt egyedül), hogy próbáljon meg kakilni. Hozzátartozik, hogy kétszer volt "baleset", becsúszott a kaki, és ezért rendszeresen megpróbálják "megkínálni " a wc-vel, de ez ellen mindig tiltakozik, hogy nem kell neki, és sír. Itthon sem működött az, hogy rendszeresen ráültetem, mert hevesen tiltakozott. Helyes ez a WC-re ültetés, ha ennyire tiltakozik ellene? Itthon is csak a kismanós mese miatt kakil a wc-be úgy, ha éppen elkapom, hogy kakilni készül. Ma reggel kérdeztem az óvónénit, hogy vajon miért nem akar oviba jönni. Az óvónéni szerint nehezen szokja meg az ovis szabályokat, ezért van sírás, de végül megcsinálja amit kérnek tőle (kézmosás, tornázás, "játsszunk a csendszobában") és utána nagyon megdícsérik. Tanácstalan vagyok, mit csináljak? Hagyjam ott rövid búcsú után a síró gyereket, vagy kezdjünk el egy fokozatos beszoktatást? Ezenkívül azt sem tudom, hogy helyes-e hogy muszáj ráülnie a WC-re, még sírás árán is?
Előre is köszönöm a tanácsát
Móni
Válasz >>>
Kérdés: (2006-09-13 07:26:07)
Tisztelt Óvónő!
Nagyon sok problémát és arra a válszát elolvastam és ezért bátorkodtam Őnnhöz fordulni, hogy tud számunkra megoldást találni!
Kislányom 3 éves lesz decemberben és 5 napja járunk óvódába. Nagyon tetszik neki, szeret járni és a beszoktatással sem volt semmi gond. A második naptól ott is alszik. A gondom ami nagyon aggaszt az, az, hogy bár előtte sem volt egy tökéletes éjszakai alvó, de elötte egyszer ébredt és akkor átjött hozzánk. Ezt már csak azért engedtem meg mert a kiborulás határán voltam annyiszor volt fent és igy csak egyszer és megnyugodott. De mióta az óviba járunk azóta nyugtalan , vergődik, kiabál és láttszik rajta napközben, hogy nagyon fáradt. Szinte mondhatom, hogy pár órát sem alszik egyfolytában. A saját helyén alszik el egyedül ezt szépen megértette, de ahogy felébred rögtön jön közénk bár mennyi legyen az idő, eddig hajnal felé volt, de most már akár 22,30 is lehet.Szeretik az óviban is és nagy örömömmre az óvónénik azt mondták, hogy nagyon ritka az ilyen aranyos, kedves kislány. Már nem tudom mit kezdjek az éjszakákkal? Nagyon bízom benne, hogy tud rajtam , rajtunk segiten.
Köszönettel: Timea
Válasz >>>
Következõ 10 beszoktatás
|
|
