Mint előttem oly sokan, én is a szobatisztaság témájában szeretnék tanácsot kérni.
A kisfiamról van szó, aki áprilisban volt 2 éves. Van egy nővére, aki másfél évvel idősebb nála. Azt hiszen fontos elmondanom, hogy a kislányom mindenben nagyon ügyes, nagyon sokat dicsérjük, hogyis mondjam, olyan "mintagyerek" (gyönyörűen beszél, értelmes, szépen rajzol, stb.) A dicséreteket persze a kisfiam is mindig hallja.
A szobatisztaság dolog most nyáron kezdődött. Egyik napról a másikra nem kellett neki a pelenka (augusztus elején). Éppen nyarali mentünk repülővel, nem adtunk rá pelenkát, és kb. 15 percig vissza is tudta tartani a pisit azután, hogy szólt, hogy pisilnie kell és a gép leszállása között. Ez ment 1 hónapig. Nem kellett rá pelenka, mindig szólt, ha pisilnie, vagy kakilnia kellett. Gyakran már kisalváshoz sem adtunk rá pelenkát. Éjszakára még igen, bele is pisilt.
Aztán szeptemberben jött az óvoda (minicsoport, ahova úgy is felvesznek gyerekeket, hogy még pelenkások). (fontos itt elmondanom, hogy két éves korától kb. 3 hónapig bölcsibe járt.)És egyszer csak elkezdett bepisilni. Eleinte csak egyszer-egyszer, nem csináltam én sem és az óvónők sem belőle nagy ügyet. A helyzet aztán fokozatosan romlott. Itt jut eszembe, hogy amikor még "szobatiszta" volt, nagyon gyakran előfodult, hogy amikor szólt, hogy pisilni kell, a kis nadrágjába már pár csepp pisi befolyt. Szóval egyre gyakrabban bepisilt. Eleinte csak az óvodában, majd itthon is. Én persze, gyakran mérges voltam rá, azért, mert nem értettem, hogy ami egyszer működött, az most miért romlik el, úgy gondoltam, a gyerekek csak előre haladnak a fejlődésben, visszafelé nem. Eleinte az óvónők azt mondták, hogy próbálkozzunk még, nem adtak rá pelenkát, amikor kollektiv vécézés volt, a kisfiam is produkált. Aztán előfordult, hogy bepisilit-bekakilt és még csak nem is szólt. Akkor mondták, hogy kellene rá pelenka. Most ott tartunk (1,5-2 hónap után), hogy ha van rajta pelenka - mi is adunk rá itthon - belepisil, belekakik, anélkül, hogy szólna, vagy zavarná, hogy tele van a pelenka, ha leveszem a pelenkát (képtelen vagyon beletörődni abba, hogy visszaesett) bizonyos időközönként elviszem vécére - nagyon sokszor ellenkezik, hogy "nincs pisi" - inkább játszik. Unalmas elmenni a vécére. Ha engedelmesen eljöt, belepisil a Wc-be, megdicsérem, viszont gyakran mégis bepisil. És nem is szól, hogy pisis a kisgatya. A kérdésem az lenne, hogy hagyjam rajta a pelenkát itthon is és az óvodában is, várjam, mig megint hajlandő lesz szólni, még ha hetek, hónapok is telnek el, vagy rendszeresen vigyem el a WC-re? Az óvónők azt mondják, várjuk meg a tavaszt, de én (bár tudom, hogy nem helyes), szeretném elérni azt, amit nyáron produkált a gyerek.
Szives válaszát várva,
Üdvözlettel:
Gyimesi Éva
Válasz:
Kedves Éva!
Megértem, hogy nem tud belenyugodni a visszaesésbe, az előzmények ismeretében, úgy vélem, nem is kell. Próbálja meg az alábbiakat: mivel a nagytesó az állandó példakép, akit mindig dicsérnek, mi lenne, ha mostantól fordítva is lenne? Sokszor mondja el a nővérkének: Látom, te már milyen ügyesen használod a WC-t, képzeld, az öcsi is pont ilyen ügyes volt nemrég, pedig ő sokkal kisebb. Megmutatod, kisfiam? ... Hűha! Ez igen! És képzeld "Marcsi", a kisöcséd nemrég még igazi bugyis is volt, egyáltalán nem kellett neki pelus. Szerintem most is éppen ilyen ügyes lesz... Hát igen, "Peti" már úgy használja a WC-t, mint a nagy 8 évesek.
Játszhatnak még állatóvodát is. A kis nyuszira még pelenkát kell adni, de az ügyes mackó már bilibe pisil. Tanítsuk meg a nyuszit is, mutassuk meg neki, hogyan kell használni a bilit (WC-t). Ha kell pisilnie a nyuszinak, mindig szól a fiúcskának, aki előtte megmutatja neki, hogyan kell. Így talán könnyebb lesz WC-re csábítani a gyermeket.
Beszélgessenek arról, kik a legügyesebb bugyisok a csoportban, mesélje el, idézzék fel, hogy a kisfiú is tudott nemrég hasonlót. Kérje meg, hogy szóljon, ha megint ilyen ügyes akar lenni, és nem kér majd pelenkát. A kisfiú valószínűleg hamarosan élni fog a lehetőséggel, mivel hajtja a bizonyítási vágy.
Ha néha-néha becsurran valami, semmiképpen ne szidja le, helyette előlegezze meg számára a bizalmat: "Most egy pici pisi bement, de már látom, hogy kevesebb, mint tegnap. Szerintem csak későn jutott eszedbe a WC, de legközelebb biztosan másként lesz..."
A pozitív hozzáállással csodákat tehet, próbálja ki!
