 |
Egyéb nevelési kérdések
Kérdezni szeretnék
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónõ!
Kisfiam most 4 éves, szeptembertõl jár egy magánóvodába. Az akkori döntésünk mellett az szólt, hogy az önkormányzati óvodával szemben itt csak 12-n vannak egy csoportban és fiatalos óvó nénik vannak és a környezet is kulturált.
A problémánk az, hogy az óvoda a fenti elõnyökön kívül semmilyen plusszt (leginkább nevelési plusszt)nem ad (sõt, ahol lehet spórol) ami minket szülõket egyre jobban zavar, hiszen azt a pénzt elõ kell teremteni és ezért többet várunk. Szeretnénk átvinni egy önkormányzati óvodába szeptembertõl, de õ nem is akar hallani errõl, mert nagyon szereti az óvó nénijét, ami tudjuk ez egyik legfontosabb dolog.
Hogyan tudjuk vele elfogadtatni, hogy máshová járjon? Esetleg, ha otthon lennék vele két hónapig nyáron, segítene elfelejteni a régi helyet?
Itt következik a következõ problémánk, azokban az ovikban, ahová már tavaly is szeretünk volna bekerülni, nincs hely. Mivel férjem is, én is vidéken nõttünk fel, nincs sok információnk a budapesti óvodákról, ráadásul nem rég költöztünk új kerületbe, amit abszolút nem ismerünk.
Tudna nekünk ajánlani a III. kerületben olyan óvodákat, ahol egy nagyon okos, de csintalan fiú jól tudná érezni magát, és a pedagógia munka minõsége is kiváló.
Segítségét elõre is köszönöm.
Majorné
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónõ!
Normális-e a kisfiam abbéli viselkedése, h. leginkább csak egy kislánnyal játszik az oviban? A kisfiúk egy része agresszív, a másik fele pedig a fiamnál csendesebb, passzívabb.
Köszönet
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Ovónõ!
Kislányom 5 éves, de kérdésem nem az ovodára, ovodai viselkedésre vonatkozik. Kislányomat természetesen foglalkoztatják az "élet nagy kérdései". Ilyen például a halál. Mivel ezt én is átéltem anno, nagyjából tudom, hogy mit érez, és sikerült is mindeddig számára is megnyugtatóan beszélni, magyarazáni a dolgot. Ám a múlt hónapban egy vendégségben iszonyú nagyot zuhant, az eszméletét is vesztette. Hála a gondviselésnek "csupán" agyrászkódást kapott. (Eszméletét is elvesztette rövid idõre) Viszont ennek következtében a "halálhoz" való viszonya megváltozott. Most már félelmet és szorongást is kiérzek beszédébõl. Szeretném, ha ez minél elõbb helyreállna, és kevesebbet foglalkozna ezzel a kérdéskörrel. Gondolom nem célszerû elhessegetnem, amikor errõl beszél. De eddig is viszonylag "tudományosan" magyaráztunk mindent, és "kegyes hazugságok" nélkül. (bár a dédi már õrzõangyalka és vigyáz rád, anya is meg fog halni, de mindig vigyáz rád... kiegészítéssel)
Tudnám-e még valamivel segíteni ez a folyamatot?
Köszönettel: Claudia
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
A kislányom 5 éves és a mai napig nem tudtuk leszoktatni a cumizásról. Ha az óviba megyünk akkor már szégyenli, de elalvásnál kéri. Hétvégenként viszont állandóan kéri a cumit.Az óvonéni azt tanácsolta, hogy el fogja hagyni késõbb, nem "erõszakoskodjak" vele. Kérem tanácsát! Tisztelettel: Szilvia
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Bár problémám nem óvodával, hanem bölcsõdével kapcsolatos, mégis úgy érzem, talán választ kapok problémámra. Kisfiam 3 éves lesz, bölcsõdébe jár. Két gond is van: az egyik az, hogy a gondozónõk (mondjuk nem az összes, hanem fõleg ketten a négybõl) délután állandóan panaszáradattal fogadnak, hogy ilyen meg olyan rossz volt a gyerek. Való igaz, hogy elég élénk kisfiú, de a múltkor már az volt a kifogás hogy az udvaron belement a hóba... Ez szerintem azért furcsa.
A másik probléma az alvással kapcsolatos: állítólag a gyerek nem alszik délután, hanem a többi gyereket is zavarja, nem tudnak tõle aludni, nevetgél, játszik, énekel. A múltkor már szabályosan megfenyegettek, hogy ha nem alszik el illetve mellette kell ülni míg elalszik, délben el kell hoznom. Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert dolgozunk. Alvásával itthon SOHA de tényleg SOHA nincs probléma. Mit tehetnék? (Állítólag a gyerek január óta nem alszik délután. Este 9 elõtt ritkán kerül ágyba, ennél késõbb nem szeretném fektetni.)
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónõ!
Azt szeretném megkérdezni,hogy óvónõképzõ szakközépiskolával és Szociálpedagógiai fõiskolával elhelyezkedhetek-e óvónõként.Válaszát elõre is köszönöm.Erika
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kérdésem nem épp ideillõ, de eddig sajnos sehol sem találtam rá választ. Milyen szintû végzettséggel lehet valaki óvónõ?
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Ovónéni!
Meg szeretném kérdezni a véleményét a gyermekkori nyelvoktatásról. Kisfiam három éves lesz, tudja, hogy különbözõ nyelveken beszélnek az emberek, több angol nyelvû mesét láttunk. Gyakorta megkérdi, mi hogy van angolul. Szivesen tanul, én szivesen tanitom. Felmerült bennem, hogy angolos oviba adjuk, vagy angoltanár babysittert fogadjunk mellé. Szerintem élvezné. De ismerõseim azzal riogatnak, aaz iskolában ebbõl gond lesz, a gyerek könnyen lehet dyslexiás. Mi itthon már többé kevésbé megtanultuk a magyar abc-t. Most karácsonyra kaptunk egy beszélõ táblát, ami viszont az angol abc-t ejti ki. Hallatlan élvezettel játszott vele a gyermekem, egész ünnepek alatt el sem engedte, pedig ez nem jellemzõ rá. Nincs türelme hosszasan játszani egy játékkal és semmi esetre sem egyedül. Ez az angol tábla lenyûgözte. Felötlött bennem, hogy keverni fogja az angol-magyar betûket, ezért eltettem a táblát késõbbre. Bár az igazat megvallva a gyerekem vagy angolul, vagy magyarul betûz, tehát úgy látszik, tud különbséget tenni. (Azonkivül bejelentette, hogy õ egyetemre készül...) Szeretném kikérni a szakember véleményét, mi a helyes egy tudásra éhes, önállóan nem nagyon eljátszó gyerek korai nyelvi fejlesztése terén. Válaszát elõre is köszönöm, Monika
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kislányom most fogja elkezdeni az óvodát. Számomra elég megdöbbentõ, hogy reggelire csak üres kiflit kapnak kakaóval, vagy teával, az ebéd ugyan bõséges, de gyümölcsöt is csak hetente kétszer kapnak. Szinte az egész napjukat az óvodában töltik a gyerekek, s ilyen étkeztetés mellett hogyan táplálkozzanak egészségesen? Ennyire nincs pénze az államnak, hogy az ilyen kicsi gyerekeknek, akiknek naponta szükségük lenne friss gyümölcsre, zöldségre, nem tudják megadni? Míg itthon voltam GYES-en, próbáltam mindent megtenni ennek érdekében, de most hogy óvodába megy, mit tehetnék? Vagy én lennék túl igényes? Köszönettel, Valéria
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Ovónéni!
Kisebbik fiam 3 és fél éves, fél éve jár óvodába. Kezdetben minden jól indult. Mostanában azonban az ovónõk sûrûn panaszkodnak rá, hogy agresszív lett a többi gyerekkel. Szétrúgja a felépített kockaváraikat, összefirkálja a másik kisfiú által rajzolt rajzot és ki is dobja a szemétbe a papírt. Kockákat dobál, szóval pusztít, rombol.
És csúnyát is mondott az ovónéninek.
Szeretném elmondani, hogy normális család vagyunk, férj, feleség együtt, nagyfiú 4. osztályos. õ is ebbe az oviba járt 4 évig, soha semmi gond nem volt vele. tény, hogy ez a kisebbik gyermekem hisztisebb, erõteljesebb egyéniség és még anyásabb, mint a nagyobb fiam. szeretnék én a kicsi agresszivitásán, furcsa dolgain változtatni, de nem tudom igazán, mit kellene tennem. az egyik ovónõ szerint beszélgessek vele folyamatosan, hogy mit kellene másképp csinálnia. ezt a férjemmel folyamatosan meg is tesszük. még elmondanám, hogy dolgozom, kevesebbet vagyok a gyerekekkel, mint szeretnék, de abban a napi pár órában, amit velük tölthetek, mindent igyekszem pótolni, de ezt úgysem lehet. a másik ovónéni reggelente rendszeresen letámad, hogy micsoda dolgai vannak a kisfiamnak. ma reggel is panaszkodott rá, én hajnalban álmosan, hólapátolás után csak hebegtem-habogtam. úgy tûnt ki a hangjából, hogy ez a gyerek magatartászavaros, és õk mindent megtesznek, de nekünk is együtt kellene mûködnünk. én ezt értem, meg is tesszük, amit lehet. az volt az érzésem, oda akar kilyukadni, hogy mi renittens, rossz család vagyunk, és nem törõdünk a gyerekekkel, azért olyan ez a gyerek, amilyen. nem volt erõm korán reggel gyõzködni, hogy higgye el: mi rendes család vagyunk, bár feszültségmentesen azért nem tudunk élni, mint ahogy mások sem. de íme: itt van egy 4. osztályos, értelmes fiam, akivel az oviban sosem volt gond, tehát tudunk mi azért normálisan gyereket nevelni. úgy éreztem, hogy nem vagyok képes harcolni. tény, hogy a kicsi más, de nem lehet, hogy - szülõi hibáinkat is beismerve és nem eltagadva - valami az oviban sem stimmel? tisztelettel várom válaszát: Erika
Válasz >>>
Következõ 10 egyéb
|
|
