 |
gyermeknevelés
Kérdezni szeretnék
Kérdés: (2006-03-08 16:16:57)
Kisfiam 2 es fel eves es nem akar beszelni.Svajcan elunk.Ferjem franciaul beszel hozza,es magyarul.Azt a par szot,amit mond(alig lehet megerteni)franciaul.Probalom ravenni jatekosan,hogy mondja utannam a szavakat,de nem erdekli.Egyaltalan nem akarja jol kiejteni oket,vagy legalabb mondani.
Van valami tanacsa?legyek egyszeruen turelmes,es majd elkezd beszelni?Szobatisztanak sem szobatiszta,es naygon anyas.Tudja,hogy megertjuk,ha mutogat,akkor is.
Koszonom valaszat
Válasz >>>
Kérdés: (2006-02-16 13:49:20)
Kedves Óvónő!
Kislányom 3 évesen, most kezdte az óvodát. Korábban egy évig egy kedves néni vigyázott rá, úgyhogy az óvodakezdés egyenlőre jól indult- szívesen megy ,nem sír amiatt, hogy el kell válnia tőlem.
Az óvódakezdéssel egy időben viszont adódott egy problémánk. Pisilés, nadrágfelhúzás után, kis kezét odanyomva ellenőrzi nem lett -e pisis az alsóneműje. Ez olyan sűrgető kényszer számára, ha otthon segítek neki felhúzni a nadrágját,türelmetlen, mikor ellenőrízheti már. Napjában többször is lecserélteti így a bugyiját. Előfordul, hogy tényleg van rajta egy ici pici csepp. Először, ezt az óvodában csinálta, de már otthon is előfordul. Próbálam, már beszélgetni vele a dologról, de erőltetni se nagyon merem, nehogy további szorongást váltsak ki nála. Az óvodában egyenlőre toleránsak, de félek ez nem sokáig tart. Ön szerint mi lenne a helyes magtartás részünkről?
Válaszát előre is köszönöm!
Válasz >>>
Kérdés: (2006-02-09 12:37:41)
Kedves Óvó néni !
Azt szeretném kérdezni, hogy egy dadusnak milyen jogai vannak a gyerekekkel szemben ?
Történt, hogy kiscsoportos gyerekem egy kb. 40 cm-es dobogóról lelökte kis társát, aki a hátára esett és nagyon el kezdett sírni. Persze szegénykének nagyon fájhatott. Erre a dadus fogta és nem szóban szídta le kisfiamat, hanem rávágott a kezére. Persze ettől meg az enyém kezdett el sírni. Jogos volt-e a dadus fellépése vagy nem ?
Az eset pont akkor történt, amikor az apuka - férjem - ment ebéd után a gyerekért, és amikor benyitorr az öltőzőbe akkor látta a síró kisfiamat. Persze meg is kérdezte, hogy mi ez a sírás, elmondta a dadus, hogy Kristóf lelökte Andrist a dobogóról és azért vert rá a kezére.
Válaszát köszönettel várva
Nagyné Gabi
Válasz >>>
Kérdés: (2006-02-09 09:31:41)
Kedves Ovónő!
Kisfiam 3 és fél éves.Teljesen ki vagyok borulva.A gyerek ovodába jár.Verekszik,durva,visít kiabál,és ami a legszörnyűbb úgy káromkodik mint egy kocsis.Elvittem nevelési tanácsadoba ahol azt mondták nincs semmi baja.Higgye el mi nyugodt szülök vagyunk,soha nem veszekedünk nem káromkodunk a férjemmel.Ha nem az van amit a gyerek akar,eszeveszett hisztibe kezd.Iszonyatos.Ma sirva jöttem el az ovodából,mert a szülők megtámadtak,hogy biztosan én rontok el valamit és amióta Ricsi idejár nem akar a gyerekük ovodába járni.Kérem segítsen van valami speciális ovoda,ahol nehezen kezelhető gyerekekkeél foglalkoznak,mert már teljesen kivagyok.Köszönettel Safranek Melinda
Válasz >>>
Kérdés: (2006-02-03 11:36:02)
Kedves Óvónő!
Kisfiam 4 és fél éves (egyke), értelmes, okos. Viszont nagyon szófogadatlan, ha kérek tőle, vagy magyarázom, hogy miért nem szabad valamit, gyakran végig sem hallgatja. Elég könnyű kibillenteni az egyensúlyából, a tiltásra dühösen reagál, az utóbbi időben előfordult az is, hogy ütött válaszként. Szinte mindig megpróbálja valamivel húzni az időt. Óvodába szívesen jár, ott a fegyelmezésével nincsenek olyan nagy gondok, mint az otthonival. Ön szerint mi lehet ennek az oka és hogyan lehetne ezen változtatni?
Még egy dolog nyugtalanít vele kapcsolatban: ha olyan helyre megyünk, ahol lányos játékok vannak, egészen biztos, hogy azokkal kezd játszani - hogyan reagáljak ezzel kapcsolatban?
Válasz >>>
Kérdés: (2006-02-02 05:25:26)
Kedves Ovono,
a kovetkezo kerdessel fordulok Onhoz. Kisfiam eddig jol nezte a konyveket, de most (21/2 eves) fejjel lefele nezegeti. Mindig helyre igazitom, s mondom, hogy most fejjel lefele van a konyv a kezeben.
Van-e ennek valami tudomanyos magyarazata?
Vagy ez csak igy van. Kulonosebben nem zavar, csak erdekel, hogy mi van e mogott.
Koszonom valaszat, s elnezest, hogy ilyen kerdessel foglalkoztatom.
Kivanok minden jot.
ZSuzsa
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-31 08:19:58)
Kedves Óvónő !
6 éves kisfiam viselkedésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Az a problémám, hogy nehezen találja a helyét az óvódában. Kiveszi részét a foglalkozásokból, de nem igazán van barátja, nem nagyon szeret óvódába járni. Akármi történik (pl.azt mondja az egyik gyerek,hogy nem játszik vele, vagy csúnyán rajzol) sírva fakad, és másnap már nem akar óvódába menni. Ugyanez a helyzet akkor is ha nem nyer a társasjátékban, vagy nem sikerül neki valami úgy, ahogy ő elképzeli, földhöz vágja és sírva fakad. Nem is próbálja megoldani a problémákat.
Egyébként az értelmével nincs baj egész kicsi korától sok minden érdekli, főleg a természet (lepkék, bogarak) ezzel kapcsolatban sok mindent megtanult ezért sokat kirándulunk. A verseket is könnyen és szívesen megtanulja. Viszont a testvérét nehezen fogadja el. Az óvónők szerint a kudarcfeldolgozó képessége nem jó, ezért javasolják, hogy maradjon még egy évet oviba, amivel én is egyetértek.Ezért azt szeretném kérdezni, hogy mivel tudom segíteni a gyermekemet abban, hogy jobban boldoguljon a közösségben, hogy sikerüljön neki megoldani a problémákat és mit tegyek, hogy mire iskolába kell mennie javuljon a helyzet.
Előre is köszönöm a segítségét !
Éva
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-18 21:13:44)
Tisztelt óvonő!
Kisfiam nemsoká 15 hónapos. Férjem külföldi és jelenleg (előreláthatólag még pár évig) külföldön élünk. Férjem és én egymás között angolul beszélünk.
Természetesen nagyon szeretnénk, ha a kisfiúnk megtanulna magyarul is, és a férjem nyelvén is, és erre sok sikeres példát is láttunk már. A gond csak az, hogy az angol harmadik nyelvként talán túl sok lesz neki? Férjem a saját anyanyelvén, én magyarul beszélek a gyerekhez. Egymás nyelvét alapszinten értjük, én kicsit beszélek a férjem anyanyelvén, de nagyon fontos számomra, hogy tőlem magyart halljon a gyerek.
Talán kicsit bonyolult, ahogy leírtam a problémát, remélem azért érthető. Kérdésem egyszerűen, hogy három nyelvvel körülvéve is megtanul a gyerek beszélni az anya, és apanyelvén, vagy iktassuk ki az angolt (egyikünk sem beszéli a másik nyelvét olyan jól, hogy a mindennapokban használjuk).
Köszönettel,
Juli
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-13 08:25:58)
Kedves Óvónő!
Két lányom van, 8 és 4 évesek. Kérdésem a nagyobbik lányommal kapcsolatos. Második osztályos, nagyon szeret iskolába járni, sok barátja van, és igen jól tanul. Az osztályfőnöke szerint ő a legtájékozottabb, legértelmesebb kisgyerek az osztályban, és a magatartása is példamutató. Szinte minden dolgozata hibátlan, gyönyörűen olvas, szépen furulyázik (ének tagozatos).
Eddig mindez nagyon jól hangzik. Sajnos ennek ellenére nagyon szorongó a lányom, mindig mindenért izgul, nincs önbizalma, túlzottan szerény, és mindig csak azzal foglalkozik, hogy a környezetét nehogy valamivel megbántsa.
Sokat dicsérgetjük, rengeteget játszunk vele, kirándulunk sokat, uszodába járunk, folyton közös programokat szervezünk, amiket nagyon élvez. Az iskolai tananyaggal nem igazán foglalkozunk hétközben, legfeljebb hétvégén gyakorlunk egy kicsit, de szinte nincs rá szükség, mert minden kiemelkedően jól megy neki.
Vajon mi állhat a háttérben? Mitől szorong, miért nincs több önbizalma, miért nem önzőbb egy kicsit??
Válaszát előre is köszönöm: Sz.B.Lilla
Válasz >>>
Kérdés: (2006-01-04 15:01:12)
Három gyermekem van. Születésü között elég kevés idő telt el.2-2év. a legidősebb fiú - kire a legtöbb idő, figyelem jutott - kiegyensújozott értelmes kis 7éves. A legkisebb akire szinte a legkevesebb figyelem - de annál több tapasztalat irányult - egy kis vasgyúró, életvidám kislány. Aki miatt most írok az természetesen a középső gyermek - egy szuper érzékeny kislány akinek értelmi szintjével semmi gond nincs de nem látom rajta az életvidámságot. Semmi nem jó neki, mindenki az Ő kedvét keresi már az ébredése pillanatától, mindenkinek hozzá kell alkalmazkodni - sokszor a két másik rovására, nehogy eltörjön a mécses - de ez sem elég, mert szinte állandóan rosszkedvű. Semminek nem tud igazán örülni. Mindig a mások játéka ruhája az ami tetszik neki. A legbanálisabb dolgok miatt pl: nem egyenes reggel a haja, nem Ő ébredt fel elsőnek, ...stb kibillenthetik az egyensújából. Nehéz időszak volt számomra amikor a legkisebb picur megszületett - akkor a középső csak 2 éves volt. Segítségem nem volt, férjem egész nap távol, én pedig maximalista voltam. Bizonyára ez a légkör sem engedte hogy boldog gyermek fejlődjön belőle és késöbbiek sem hoztak számára sok jót: 3év 3 ovodai csoport, költözés. Ügy volt, hogy otthon tudok a gyerekekkel maradni - de az élet nem úgy hozta és dolgoznom kell - napi 10órát vagyok távol. Addig egy szuper nagyi van a gyerekekkel. Gyakorlati tanácsra lenne szükségünk - mert egyre kevesebb a mi türelmünk is és ez a helyzet senkinek nem jó. Menjek vele külön programokra, vagy hagyja "saját levében főni" Nagyon várom a választ. Köszönöm. egy dolgozó nő
Válasz >>>
Következõ 10 gyermeknevelés
|
|
