 |
gyermeknevelés
Kérdezni szeretnék
Kedves Óvónõ!
3 éves lányom szeptember óta jár oviba. Látszólag könnyen beszokott délelõttre, de délutánonként itthon hisztis volt, éjjelente felsírt. Tehát volt benne feszültség, ami lassan oldódni látszik. Az alvás viszont megmaradt problémának. Aug. elején elvettem tõle a déli alvós cumit és azóta nem aludt ebéd után. Kértem az óvodát, hogy bár itthon vagyok gyed-en 1 éves kicsi lányommal, hadd aludjon ott, hátha a közösség jó hatással lesz rá. Most 2 hónap után, kérték, hogy ne próbálkozzunk tovább, mert annyira zavarja a többi gyereket lányom sírása, hogy nem tudnak tõle aludni.
Gondoltam segít, ha eltûnik az esti cumi is és válaszait olvasva segítségül hívtuk Pillangó-Tündért is. Ajándékért szó nélkül odaadta a cumit. Most egy délutáni alvás így néz ki: 20 perc könyörgés, hogy maradjon az ágyban, 20 perc, hogy feküdjön le, 20 perc, hogy ne izegjen-mozogjon és 20 perc alatt alszik el. Ha nincs ennyi türelmem, akkor kimegyek a szobájából, de akkor délután kötöszködik, hisztis, tehát még szüksége lenne az alvásra. Este ott vagyok vele, amíg el nem alszik. Adjon kérem tanácsot, hogy tudnám hamarabb elaltatni. Szinte küszködik, hogy ne aludjon el. Nem tudom, miért tiltakozik ennyire. Soha nem hagytuk sírni éjjel és a mamákon kívül senki nem vigyázott rá éjjel.
Válaszát elõre is köszönöm!
B. Anita
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Egy 4éves kislány édesanyja vagyok. Gyermekem tavaly szeptember óta jár óvódába. Azóta szinte kezelhetetlen, akaratos, pimasz, "visszabeszélõs" ...stb sorolhatnám még. Az óvódában mindíg csak dícsérik, azt modják, hogy nagyon jó kislány, de ahogy kilépükn a kapun, mintha elvágták volna. Amikor hazaérünk állandóan óvódásat akar játszani(ami nem is volna probléma), de õ akar lenni az óvónó és utasítgat, parancsolgat, aggresszíven viselkedik velünk "óvódásokkal". Csak úgy lehet játszani, ahogy õ mondja. Ha másképp szeretnénk játszani, rögtön ránk kiabál, hogy: nem úgy mondtam!
A minap az õ szülinapját ünnepeltük és mit mondjak ilyen rossz élményben még sohasem volt részem. Rettenetes volt, amit mûvelt. Mindenkivel kiabált, agresszíven viselkedett, sírt, hogy õt ne ünnepelje senki...stb,stb.Hozzá sem lehetett szólni. Semminek nem örült. Már tavaly is csinált hasonlót, de akkor nem viselkedett így, csak szipogott amikor átvette az ajándékokat, de én azt hittem hogy csak, úgymond elérzékenyült, hogy most õt ünnepeljük. De ez a mostani borzasztó volt, hiába kérdeztük, hogy mi a baj, nem válaszolt. Egy 3éves kis rokonlánnyal is rettenetesen viselkedett, rá sem nézhetett az ajándékjaira, hisztizett, dobálta magát az ágyon amikor elvette valamelyik játékát, és persze folyamatosan üvöltött. Összegezvén ez az eset volt a hab a tortán. Fogalmam sincs, hogy mit tehetnék, mit mondjak, egyszerûen tanácstalan vagyok, hogy miért viselkedik így.
Válaszát elõre is köszönöm.
Üdvözlettel: Anita
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kisfiam most kezdte az iskolát, okos értelmes gyerek. Az óvodába látszólag beilleszkedett, de ez (késõbb kiderült)csak a szocializáció bizonyos területeire volt érvényes. Konkétan arra gondolok, hogy nincs barátja, nem is közeledik barátkozóan a gyerekek felé. Õ általában egyedül játszik (iskolásként is)és néha sajnálkozik azon, hogy nem keresi a társaságát a többi gyerek. Jól megérteti magát a felnõttekkel és az idõsebb gyerekekkel. A hasonló korúakkal és a kisebbekkel nem szeret foglalkozni, sokszor lekezelõen bánik velük, sokszor észre sem veszi ha köszönnek neki, vagy nem reagál kérdésükre. Próbáltam beszélni vele errõl a dologról, de õ folyton azt mondogatja,hogy õ neki jó így, õ csak magában szeret lenni. Itthon felszabadult, nyüzsgõ gyerek, de jelleméhez hozzátartozik az is, hogy öntörvényû, parancsolgató, okoskodó.
Félek,hogy az iskolában is "magára marad". Mit tehetnék érte, hogy elfogadja társait, barátkozzon?
Tisztelettel:Takácsné Ildikó
Válasz >>>
Tisztelt óvónõ!
Az lenne a kérdésem,hogy a kisfiam 3éves 1 hete jár óviba.Sajnos vannak próblémák mert nagyon agresszív ott.Sajnos eddig nem igazán volt gyerekek között és nehéz alkalmazkodni ehhez az új dolgokhoz.Mindent földhöz vág és kiabál.Ez miért alakulhatott ki benne?Mit tudnék ez ellen tenni,hogy kicsit engedékenyebb legyen?
Köszönettel:Tünde
Válasz >>>
Kedves Óvónõ
bizonyára nem egyedi problémánk van az Ön számára, engem mégis elgondolkodtat. Kislányom 4 és fél éves idén kezdtünk egy waldorf óvodában, van egy kis barátnõje is, akivel már a nyáron összejártunk, és nagyon szoros barátság alakult ki közöttük, a két kislány látszólag visszahúzódó érzékeny gyermek, ami igaz is mindkettõjükre, a mi kislányunk is csendes jól viselkedik, nem csúfolódik, nem beszél csúnyán, viszont mindig tudja mit akar és ezt érvényre is próbálja juttatni, kettejük közül õ az "erõsebb". A másik kislány pedig többször alkalmazkodik. AZt mondja õ szereti a mi kislányunkat és ezért azt játsza, amit a mi kislányunk mond neki. és hogy a kislányunk zsarolja õt, ha nem "fogad szót". Az én kislányom mindig mesél az oviról, beszélgetünk, és semmi nem jelzi hogy ezt tenné, nem volt vele semmi gond, a másik kislány ritkán mesél és most ezt mondja. A kislány még mindig bepisil éjszaka 4 és fél éves, ez szerintem nem jelent gondot, de õk azt mondják ez is a kislányom miatt van, aggódom értük, nem szeretnék egyiküknek sem rosszat, ezért kérem tanácsát mit tegyek?
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kislányom 5 és fél éves nagycsoportos. Eléggé érzékeny. Két barátnõje van az egyik kislány egyke és az ovónénik szerint teljesen kisajátitja a lányomat. Nem engedi másokkal játszani, rákényszeríti az akaratát. Amikor a kislányom nemet mond neki, akkor érzelmileg zsarolja (pl. az anyukája is mérges lesz, nem lesz a barátnõje, elköltözik, meghal... stb)
Ilyenkor a lányom nagyon el kezd sírni és az ovónénik sem tudják megvigasztalni. Hogy tudnánk segíteni a probláma megoldáá
sában?
Köszönettel:
Molnár Gyöngyi
Válasz >>>
Kedves Óvónõ,
Kislányom 4 éves lesz, most kezdte az ovit, elõtte 2 évig bölcsis volt.Vidám, okos gyerek, testvére nincs, ékiegyensúlyozottan élünk, és neveljük, ezt nyugodtan állíthatom. Kérdésem az, milyen "elvek" szerint nevelnek ma egy óvodában ? Egy átlagos, önkormányzati oviba jár, amit szimpátia, és mások elmondása alapján választottunk. (bár a napokban hallottam, hogy a régebbi szülõk egymás között"katonai kiképzõnek" hívják egymás között...) Ugyanakkor a gyerekek szeretik, otthon is mesél arról, milyen ruhában volt ma az óvónéni, milyen a haja, stb. Nem látok szorongást rajta, még nem volt bepisilés, és szívesen megy reggelente. viszont mesélt 1-2 esetet... az óvónéni mesélt, a lányom pedig belekotyogott, erre az óvónéni félreültette õt a babakonyhába, "ez nagyon roszul esett nekem anya.."- mondta a lányom. Másik eset: kakis fenékkel jött haza... kérdésem: egy 4 évestõl már elvárják, hogy ezt normálisan megcsinálja? Nem mennek utána a mosdóba? Én tudom, hogy 25 gyerek van, de 2 óvónõ, 2 dadus. Nemrég olvastam egy gyerekorvos tollából(Családi Lapban) azt, hogy kb. 5 éves korig nemigen lehet elvárni tûlük, hogy megfelelõen kitöröljék a popsijukat kakilás után, mert egyszerûen nem elég hosszú a kezük ehhez.
Az elõbb leírt esetre a kérdésem: az ilyen büntetések, hogy félreültetik a gyereket, normális ? Hogy hat ez egy érzékenyebb lelkû gyerekre ? A büntetés mellett dicsérnek is az óvónõk?
Miért kell az oviban törökülésben ülni, a combra tett kézzel, miközben az óvónéni mesél ? És ha ez neki nem kényelmes ? Miért nem mondanak soha semmit az óvónõk délután? Még akkor sem, ha a gyereknek seb van az arcán, és reggel még nem volt ott ?
Kérem, hogy objektíven válaszoljon a kérdéseimre. Tudom, hogy embert próbáló munka ez, sok a gyerek(ezt már láttam a bölcsiben is)és nincsenek megfizetve, de én egész nap nem látom a gyerekemet, és után szinte "vakon" nevelem, mert nem tudom mi történ vele.
Szeretném hangsúlyozni, hogy minden szülõtársamtól ezt hallom, (akiknek más óvódába jár a gyereke) pedig nincsenek különleges igényeink sem, és tudom hogy a gyereknek sincs mindig igaza.
Miért nem kedvelik az óvónõk a szülõket ???
Elõre is köszönöm megtisztelõ válaszát.
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ,
kislányom Laura áprilisban volt 4 éves, most középsõs. A gondom az lenne, hogy az oviben nem játszik senkivel, csak egymagában játszik egész nap. Itthon sokszor hív minket játszani, ez fõképp szerepjáték, abból szinte mindenféle jöhet. Képzlete nagyon jó, meséket imádja, foglalkoztatófüzeteket is szépen tudja csinálgatni kis ideig. (egy-két feladat egyszerre). Az oviban azt modnták ma az ovónõk, hogy egy kicsit lassú, és talán emiatt is nem találja a hnagot a többiekkel. Mindig úgy megy oviba, hogy õ nem akar, nem szeret oda menni, mert nem játszik vele senki. Lehet, hogy nem talált olyan társat, akivel azokat a típusú szerepjátékokat tudná játszani, amit itthon szoktunk. convulexet szed 13 hós kora óta lázgörcs miatt, ami valószínû lassítja, de ezt most már egy fél éven belül abbahagyhatjuk. kérdésem, mivel tudnánk neki segíteni, hogy egy kicsit a csoporttársaival is játszon? Elhívni nem tudok senkit, mivel senkivel sincs olyan jóban, pedig mindig mondom, ha szeretne vkit elhívni játszani szóljon. stb. Amúgy nem túlzottan félénk, 7 éves unokatesóival nagyon szeret játszani, de rajtuk kívül senki barátja nincs. Oviban még azt mondták, hogy egyébként nagyon okos, csak lassú, és nem szeretnék, ha nem úgy fejlõdne ahogy kell. Ez eléggé megijesztett. (ott az írist terápiát javasolták, ez nem tudom potnosan micsoda) mivel segíthetném gyermekem beilleszkedését, attól félek, ha nem talál barátokat, még zárkózottabb lesz. (iskilás társai is õk lesznek majd, mivel falun lakunk, helyi az ovi és a suli is) vigyem külön ovistáncra, vagy tornára?
Azt még hozzátenném, hogy szeretõ családban nõl fel,sokat biztatjuk, szeretgetjük. Áprilisban született kistestvére, akit nagyon szeret, nagyobb gondok ezzel sose voltak.
Köszönettel,
Gy. Judit
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Babysitter vagyok egy olyan családnál, ahol ez már egyébként megszokott. Én még újnak számítok. A 4. alkalommal történt, hogy az egyébként szobatiszta 4 éves kislány nem volt hajlandó ráülni a wc-re, hanem a szobában akart bilizni, ahol kistestvére és én játszottunk. Végül nem tiltottam el. Egyébként a kislány még cumizik és olykor csõrös pohárból iszik. Ön szerint hogy lehetne hatékonyan leszoktatni ezekrõl a dolgokról, illetve mit tegyek, ha újra bilire akarna ülni? Vajon az jó megoldás lenne, hogy amíg wc-t használ, ott állnék mellette, s beszélgetnénk?
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Eddig azt gondoltuk mindent helyesen teszünk 5 éves kisfiunk nevelésével kapcsolatban, de azt hiszem itt mi már kevesek vagyunk.
hihetetlenül okos gyerek, akire az óvónénijei is felfigyeltek, általában már az egy korosztállyal elõbb járó gyerekekkel szeret játszani, 4 éves kora óta ír, olvas számol amit teljesen magától sajátított el, kérdezéssel.
viszont mindig is érzékeny lelkû volt.
most a nyáriszünet után várta az óvit, az elsõ 3 nap minden rendben volt, azóta viszont vmi szorongás vett erõt rajta, és folyton azt mondja hogy õ az anyucikájával szeretne lenni. nem eszik az óviban, mert neki az anya fõztje ízlik csak. 1 hét és megszületik a kisöccse, akit már nagyon vár, puszilgatja simogatja a hasam...lehet hogy mégis ezt érzi hogy hamarosan már nem csak õ lesz, és még szeretné kihasználni ezt a pár hetet? De annál meg okosabb....Mit lehet tenni hogy könnyebben vegyen részt az óvodai és más közösségben való foglalkozásokon pl úszás, ahol mindig azt várja hogy mikor megyünk már érte???
Várom válaszát!
SZV
Válasz >>>
Következõ 10 gyermeknevelés
|
|
