Kedves Óvónő!
Kislányom 2 és fél éves és próbálkozunk a bilire szoktatással. Az elmúlt hónap forró napjain, mikor kint játszottunk a teraszon, levettem róla a pelenkát, és odakészítettem a bilit, ha szüksége lenne rá. Amíg kint voltunk, ment is rá szépen, de ahogy visszakerült a pelenka, nem volt hajlandó kéredzkedni. A nagydolog előtt mindig bújócskázni kezd, már próbáltam, hogy gyorsan ráültettem a wécére, de erősen tiltakozik, toporzékol. Inkább a pellust "választja". Aztán megígéri, hogy legközelebb szól, de mindig csak akkor szól, ha már bent van a kaka.
Vettünk neki mászókás kapaszkodós kiswécét, amit a mi nagywécénkre lehet ráilleszteni. Tetszik is neki, olvasunk is játszunk is közben, de a kaka akkor sem jön. Sokáig sem akarom ültetni a wécén, nehogy megszokja a trónolást.
Várjunk még vele? Nem szeretném, hogy gátlásai legyenek, hogy beszoruljon. Hogyan mozdíthatnám előre a dolgot?
Válaszát köszönöm, üdvözlettel,
Mónika
Válasz:
Kedves Mónika!
Érdemes lenne kipróbálni, hogy lakásban tartózkodáskor pelus helyett bugyit hordjon a gyermek. Így a szabad, minden felelősségtől mentes pelenkás életforma helyébe lép (a teraszos kint tartózkodáshoz hasonlóan) a több odafigyelést igénylő bilizés. Valószínűleg őt is zavarni fogja, ha bepisilésének kellemetlen következményei is vannak, (t.i. átázott ruházat), így ő maga is motiválva lesz abban, hogy ezt elkerülje. Ha esetleg erőteljes, tartós tiltakozást váltana ki a fenti próbálkozás, érdemes lenne nadrágpelust alkalmazni. Ebből kaphatók olyanok is, melyek mesefigurás mintázata nedvesség hatására elhalványul, eltűnik. A gyermek itt az alábbi módon motiválható: „ Kíváncsi vagyok, milyen ügyes leszel ma! Ha sikerül nem a pelusba, hanem a bilibe pisilned, a szép minta megmarad a nadrágodon! Kipróbáljuk? Szerintem egyszer sem fogsz belepisilni a nadrágodba, úgy fogsz vigyázni a mintájára!” Ha ennek ellenére mégis előfordulna baleset, semmiképpen ne adjunk hangot csalódottságunknak, inkább bizakodva közöljük: „ Úgy látom, most egy ici-pici belecsurgott, de legközelebb szerintem már nem fog!” Fontos, hogy a kislány ne érezze, hogy szorongatott helyzetben lenne, helyette inkább szülei optimista hozzáállását tapasztalja meg.
A WC-be kakilás helyett pedig kezdetben mindenképpen a bili használatát ajánlom, mert a WC magassága, a lefolyó rémisztő mélysége, ill. az öblítővíz hangos zubogása félelemmel töltheti el a gyermeket. A bilit ezzel szemben viszont mint „régi jó ismerőst” köszöntheti, melytől biztosan nem fog idegenkedni.
