Ilona 2,5 éves kislánya otthon megbízhatóan szobatiszta, ám a bölcsõdében állandó rendszerességgel bepisil. A gondozónõk kételkedve fogadják, hogy otthon minden rendben van...
Kedves Ovónõ!
Kislányom 2 és fél éves, és fél éve jár bõlcsödébe. A szobatisztasággal küszködünk kissé, amióta bölcsödés lett. 1 éves korában kezdte meg az ismerkedést a bilivel, ami nagyon szépen ment, és 20 hónaposan levettem róla a pelenkát. Kb. 3 napon belül ügyesen szobatiszta lett, idõközönként kivittem a vécére (szûkítõt használtunk, ez nagyon tetszett neki) és hamarosan elkezdett szólni, ha pisilni kellett. A kakival soha nem volt gondunk, mindig ügyesen szólt. Amikor bekerült a bölcsödébe, ott természetesen kezdõdtek a problémák. Naponta kétszer bepisilt, és alvás közben is (a dadák kérték, hogy alávsra visszatehessék rá a pelenkát), ami otthon soha nem fordult elõ. 2 hónap elteltével nyári szünet lett. Szünet után újra kezdõdött a bölcsi, és teljesen megváltozott, soha nem volt pisi gond, alvásnál is levették róla a pelenát. Nagyon örültünk, hogy csak a stressz miatt lehetett minden.
Csakhogy új változás történt. Elment egy dadus, és jött egy új. A kicsi újra kezdte a bepisilést, kb. két héten keresztül mindig bepisilt. Aztán ez is elmúlt,újra rendezõdtek a dolgok. Most az a probléma, hogy a dadusok szerint nagyon szeret a középpontban lenni, szófogadatlan (szerintem ez a 2-3 éves kor közötti dackorszak lehet, bár nem hisztis!) azt akarja, hogy mindig csak vele foglalkozzanak, és ha ez nem így történik, akkor felhívja magára a figyelmet. Legtöbbször bepisiléssel. Mostanában megint alvás közben is néha néha becsorog. Otthon soha nincs vele probléma, szalad és szól, ha pisilnie kell, sõt sokszor egyedül is kimegy a vécére, és elintézi ügyesen a dolgát. Talpraestt, ügyes kislány, bár nagyon eleven, óriási mozgásigényû és kissé akaratos. Huncut is, én azt látom rajta, hogy sokszor figyel, hogyan reagálok a viselkedésére. Talán túl sok "letolást" kap a bölcsiben és ezért a sok bepisilés? Stresszes lenne egy kicsit? (Nagyon nehezen is szokott be, nagyon sokat sírt!) De mostmár nagyon szeret járni a bölcsibe, és nagyon sokat tanul, rengeteg verset tud. Néha úgy érzem, soha nem lesz vége a bölcsödei bepisilésnek. A dadusok sokszor rosszallóan néznek rám, nem hiszik el, hogy otthon semmi baj nincs. Szerintük az az ok, hogy a gyerek fel akarja hívni magára figyelmet, és ezért csinálja. Sajnos ezzel a dologgal nem tudok mit kezdeni, otthon kezelhetõ a kislány, és nagyon van szeretve, igaz testvére még nincs. Próbláljuk szépen nevelni, de az egyéniségén nem tudok változtatni!
Mit tegyek Kedves Ovónõ?
Vagy ne aggódjak? Ha eddig ilyen szépen haladtunk, kisebb-nagyon zökkenõvel, akkor talán jövõ szeptemberre - óvodakezdésre - teljesen szobatiszta lesz?
Néha kicsit elkeseredek!
Elõre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Ilona
Válasz:
Kedves Ilona!
A gyermekénél tapasztalható gyakori, rendszeres bepisilés oka elsõsorban lelki tényezõkben keresendõ. Valószínûleg szorong a bölcsõdében, és ezt a lelki terhet nem tudja máshogy levezetni, mint sírással, daccal, bepisiléssel. Véleményem szerint ez nem szándékos "figyeljetek rám!" felhívás, sokkal inkább a szorongás jele. Egy jó tanács Önnek: próbálja minél hatékonyabban építeni a gondozónõk és kislánya közti jó kapcsolatot, kérje ebben a nevelõk segítõ együttmûködését is.
Sokat segíthet ezen felül az is, ha a bilibe, WC-be pisilést nem kötelességként, sokkal inkább egy érdekes játékként éli meg a leányka. Ajánlom figyelmébe ehhez "A játékos, könnyed szobatisztaságért" termékcsomagot, melynek a gyakorlati útmutatójául szolgáló játékokat jómagam állítottam össze.
