Nagyon örülök hogy megtaláltam ezt az oldalt. Négy és fél éves a kis fiam és most középsös az oviba de még mindig sirva marad ott,pedig az ö és mások megkérdezése alapján jol érzi ott magát.Azt mondja azért sir mert nem maradok ott vele.Most már ithon is sir ha én elmegyek és nem jöhet velem . Egyik nap a papa vigyázott volna rá de annyira sirt hogy az ájulás határán volt azért mert én elmentem. Máskor is vigyáztak már rá de eddig ezt nem csinálta,és azota sem de oviba még nem jár
Válasz:
Általában a fiúgyermek és az édesanyja közötti szorosabb érzelmi kötõdés normális jelenség, ám az Önök esetében ez már kissé végletesnek, túlzásnak tûnik. Arról, hogy milyen kiváltó ok állhat a háttérben, csak Ön tudna igazán tájékozódni, tekintettel arra, hogy a külsõ szemlélõ számára (így nekem is) számos körülmény homályos, ismeretlen. Javaslom, hogy beszélgessen nagyon sokat a fiúcskával, és indirekt módon (!), anélkül, hogy a gyermek rájönne, hogy a beszélgetéssel mi a célja, próbáljon minél több információt kihúzni belõle. Pl.: „ Mit játszottatok a papával? Hû, azt biztosan nagyon élvezted… Nem? Miért? … és ekkor meg akkor mit szoktatok csinálni? … „ stb. Lényeg, hogy a legapróbb részletekig próbáljon mindent megtudni azokról a dolgokról, amik az Ön jelenléte nélkül történnek.
Fentiek mellett ugyanakkor megfogalmazódott bennem az a kérdés is, hogy ezek az alkalmak, amikor a kisfiú nélkülözni kénytelen az édesanyját, nem fordulnak-e elõ túl gyakran, illetve nem kezdenek-e egyre gyakoribbá válni? Ha a válasz igen, akkor feltétlenül azt javaslom, hogy a gyermek lelki biztonságának visszaállítása érdekében, ha lehetséges, próbálja minimálisra szorítani a „külön programok” számát és igyekezzen minél több idõt gyermekével tölteni! Természetesen kivételt képez ez alól az óvodai tartózkodás, innen csak a legindokoltabb esetben hiányozzon a gyermek!
Végezetül pedig még egy dolog: levele alapján úgy vélem, hasznos lenne a kisfiúnak, ha minél jobban kitágulhatna körülötte a környezet, azaz minél több emberrel, minél változatosabb körülmények között ismerkedhetne folyamatosan. (pl: játszóházak, óvodai külön programok, zsúrok ...stb.) Így a késõbbiekben valószínûleg kevésbé ijedne meg azoktól a helyzetektõl, amelyekben nélkülöznie kell édesanyja oltalmazó jelenlétét. Ekkorra u.is az anyukán kívül mások jelenléte is adna számára egyfajta biztonság érzetet.
