Kisfiam jelenleg 4 éves múlt márciusban. Tavaly januárban kezdte az óvodát. Nagyon szeret oda járni, imádja az óvónéniket, vannak barátai. Úgy néz ki, hogy a nyáron elköltözünk. A jelenlegi ovit csak kb. 3/4 órás sétával-buszozással lehet ezt követően elérni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a munkahelyemre újabb 1 órát kell buszoznom, így nagyon korán kellene kelni reggelente. Ennek ellenére én mégis úgy érzem, hogy a költözés amúgy is nagyon megviseli majd a fiamat, egy óvodaváltás félek, hogy nagyon komoly problémát fog okozni. Egyszerüen nem tudom eldönteni mit tegyek. 2 éve még biztosan van hátra az oviból. Szívem szerint hagynám a mostani oviban, de a reggeli és délutáni buszozás rengeteg időt elvesz. Az egész család, barátaim, környezetem, mindenki azt mondja, hogy 2 ovi is van a környéken, nézzem meg őket és írassam át a szimpatikusabba, ne hurcoljam reggel-délután órákat a buszon. Mi a tapasztalata ilyen esetben, érdemes váltanunk, nem okozok túl nagy lelki sérülést a teljesen új környezettel, a szeretett ovi elhagyásával? A fiamat kérdeztem a dologról, egyértelmüen örül az új lakásnak, végre saját szobája lesz, de az új oviról hallani sem akar.
Válasz:
Kedves Szülő!
Levele alapján valóban lehet arra számítani, hogy kisfia eleinte nehezen tolerálja (tolerálná) az új ovit. Erre utal, hogy hallani sem akar az új helyről, új közösségről. Természetes, hogy fél az ismeretlentől, bizony sokan vagyunk így ezzel. Az éremnek azonban két oldala van: a rengeteg utazás fáradttá, nyűgössé tenné a gyermeket, és elképzelhető, hogy ez még az óvodaváltásnál is nagyobb lelki terhet jelentene számára. Arról már nem is beszélek, hogy a napi több órás ingázás a szülőket is megviselné, leterhelné, méghozzá nem is kicsit. Megéri az áldozatot? Nehéz erre válaszolni, hiszen a közelebb lévő óvodáról egyelőre nincs érdemi információ. Javaslatom a következő: legelőször Ön menjen el a kiszemelt ovi(k)ba körülnézni, felmérni a terepet. Miután megismerte az ottani óvónőket, gyerekeket, ill. helyi viszonyokat, és a felvételnek sincs akadálya (van elegendő férőhely), üljön le beszélgetni az érintett óvó nénikkel. Mondja el problémáját, kérje segítségüket kisfia „elcsábításához”. Ha az első (minden kötelezettség nélküli) látogatáskor gyermekét a lehető legnagyobb szeretettel és barátsággal fogadják a felnőttek, gyerekek egyaránt, biztosan nem fog ellenkezni az újabb látogatások ellen. Jó, ha erre az alkalomra az óvónők a kisfiú kedvenc játékaival várják a fiúcskát. (pl: dömper, legó...stb.) Az első benyomás rendkívül fontos, ha sikeres lesz, valószínűleg nem lesz akadálya az ovicserének.