...írja egy anya, aki értetlenül áll azelõtt, hogy miért kellene ebéd után hazavinnie 3 éves, beszoktatós kisfiát. „Nekem ennyi pihenés sem jár?”- teszi fel a kérdést. Azt sem érti, miért az õ dolga önállóságra szoktatni a kicsit, hiszen „akkor az óvónõ és a dajka minek van”?
Tisztelt Óvónõk!
Azt szeretném megkérdezni hogy aki április hóban töltötte be a 3 évet azt mikor kell az óvodába felvenni? Mit jelent az hogy ovoda érett? Kisfiamról van szó! Nem járt bölcsibe, mert én nem dolgozom: Nem tud még csak szavakat mondani, csak segítséggel eszik iszik, de szoba tiszta! Idáig én öltöztettem, de az óvónõk azt mondják ezt is tanítsam! Az orr fúvást, és a kéz mosást is mondták! Akkor az ovonõ és a dajka minek van? Miért mondják hogy vigyem haza ebéd után? Akkor soha nem szokik oda! Nekem ennyi pihenés nem jár? Reggel viszem 8 ra, és jóval zárás elõtt már fél 6kor ott vagyok a kölökért!
Kérem Segítsenek már mert nem értem!
Kótiné
Válasz:
Tisztelt Szülõ!
Mindenek elõtt szeretném leszögezni: az óvoda nem gyermekmegõrzõ, ahová nyitáskor leadjuk az Ön szavaival élve „kölköt”, zárás elõtt fél órával pedig érte megyünk! Az óvoda nevelõmunka helyszíne, ahol a pedagógusok, - a szülõkkel szoros együttmûködésben!-, mindent megtesznek a gyermekek egészséges testi és lelki fejlõdése érdekében. Bármennyire is kényelmes lenne Önnek, 3 éves, beszoktatás küszöbén álló kisgyermekének nem az szolgálja az optimális fejlõdését, ha reggeltõl-estig „ott van felejtve” az óvodában! A szülõnek pedig elsõdleges kötelessége, hogy gyermeke érdekeit helyezze elõtérbe saját pihenésével szemben! A gyermekkel való közös idõtöltés, játék, egy játszótér, egy közös vásárlás, …stb. Önnek is és gyermekének is örömöt szerezhet. Éljen ezzel a lehetõséggel, és örüljön annak, hogy munkahely híján lehetõsége adódik erre délutánonként.
Az önállóságra nevelés nem azt jelenti, hogy szülõ a pedagógusra, pedagógus pedig a szülõre mutogatva igyekszik elhárítani magáról a felelõsséget, a másiktól azonnali megoldást követelve. Ez egy hosszú folyamat eredménye, melyben elsõként a szülõ, majd ebbe bekapcsolódva a pedagógus is rávezeti a kisgyermeket az önellátó tevékenységek hogyanjára. Ne akarjon sem Ön, sem a pedagógusok azonnali csodát, inkább fokozatosan és türelmesen vezessék be a kicsit az önállóság világába.
Soraiból úgy érzem, ezen a téren még van mit változtatni otthoni és óvodai vonalon is.