Levélírónk 2 éves kislánya meglehetõsen zárkózottan, félénken viselkedik kortársaival, ha gyerekek közé kerül. Ilyenkor sírva tiltakozik az ellen, hogy velük, köztük legyen.
Kedves Óvónõ!
Egy huszonkét hónapos kislány édesanyja vagyok.Kislányom gyermekközösségben félelemmel reagál társai közeledésére. A tavalyi tanévben megszeretett zeneiskolai foglalkozásokon pedig idén keservesen sír.A kérdésem a következõ: járjunk-e a sírás ellenére a foglalkozásra vagy keressek esetleg egy másik hasonlót. Milyen lépései vannak a közösségbe szoktatásank?
Okozhat-e problémát, hogy nem csak egy hanem több játszótérre is járunk? Szükséges-e egy állandó közösség?
A problémánk lehet, hogy abból fakad, hogy én magam is a félénk típusba tartozom. Ha próbálok változtatni, az egyben a ksilányom problémáját is megoldja?
Válaszát köszönöm.
Válasz:
Kedves Levélíró!
Mindenképpen vigyen fokozatosságot a gyerekcsoportba (pl. zeneoviba) való beszoktatást illetõen! Ha a kislány tiltakozik, eleinte csak az ajtóból vagy egy távolabb esõ sarokból figyeljék a többi gyerek játékát. Megfigyelhetõ lesz majd, hogy a gyermek, - közeledõ-kapcsolódó tevékenysége révén, - egyre érdeklõdõbb lesz kortársai felé. Ezt erõltetni nem szabad, magától, szépen, fokozatosan fog feloldódni a jég. Önnek egyetlen feladata van csak, hogy erre megadja neki a lehetõségeket, azaz zeneoviba, játszótérre, játszóházba ... stb. járassa a kicsit.