Egy 19 éves lány megosztotta Óvónõnkkel családi problémáiból eredõ lelki vívódását. Döbbenetes, szívfájdító története szolgáljon mindenkinek tanulságul!
Kedves Óvónõ!
19 éves vagyok és van egy 10 éves húgom meg egy 30 éves bátyám. Édesanyám alkoholfüggõ, édesapám meg egy elég agresszív ember. A probléma a következõ: Édesanyám mindig azt mondja hogy azért iszik, mert apám hirtelen haragú (finoman fogalmazva) és mindig mindenért kiabál és kötekedik. Édesapám szerint meg õ azért ilyen ember, mert anyám alkoholista. Szerintem ez egy ördögi kör, amibõl sehogy se lehet kimászni. Viszont meglátásom szerint mindkét félnek van valamennyi igaza. Viszont mindketten folyamatosan arról beszélnek hogy el fognak válni, de szerintem félnek. Nem merik benyújtani a válópert mert félnek attól hogy vajon mi lesz a 10 éves húgommal. Ebben a családban szerintem már mindenki csak szenved. Nem tudom mi lenne a megoldás. Nem jó ez így. Már több mint 4 éve megy ez a cirkusz nálunk. Aminek már olyan durva következményei is voltak, mint pl a vérre menõ verekedés szülõk között. Már rendõrséget is hívtak egymásra. Tényleg sokszor felmerült már a válás kérdése, viszont még egyikõjük se tett még azért hogy valami jobb legyen. Mindig van egy veszekedés, ami után pár nap múlva kibékülnek és minden szép meg jó... Megígérik egymásnak azt hogy ("én nem fogok kiabálni, én meg nem fogok inni") normálisak lesznek. Viszont ebbõl soha nem lesz semmi. Mert mindig ugyanott tartunk a veszekedés mindig kezdõdik elölrõl és sosincs vége. Én már komolyan azon gondolkozok, hogy kihívok ide valakit hogy rakjon rendet. Vagy valaki kezdje el a válást, mert egyrészrõl féltem a húgomat, hogy milyen ember lesz így belõle, másrészt meg már se idegileg, se lelkileg nem bírjuk a testvéreimmel....
Valami hasznos tanácsra lenne szükségem hogy vajon mi lenne a megoldás erre az egészre...
Köszönettel:
Niki
Válasz:
Kedves Niki!
Nagyon sajnálom, amit neked és testvéreidnek át kell élni, el kell szenvedni, ezért fogadj el néhány emberi (nem szakmai, hiszen nem óvodapedagógiai kérdésrõl van szó) tanácsot adjak neked. Mint írtad, ez egy ördögi kör, anyukád azért iszik, mert apukád agresszív, apu pedig azért durva, mert anyu iszik. Talán édesanyádnál kellene megtörni ezt a mókuskereket. Kérjen orvosi segítséget az alkoholfüggõségébõl való kigyógyuláshoz, s ebben ti is támogassátok õt maximálisan. Segítsetek neki, nem csak a lelki megpróbáltatások tekintetében, de a kúra után hazatérvén a házimunkában, ill. egyéb teendõkben is. Ha összefogtok, sikerülhet!
Remélhetõleg apukád sem lesz ezután ingerült, agresszív, ha látja helyrebillenni a családi békét.
Ha elõbbiek nyomán sem történik érdemi változás, ill. úgy értékelitek, hogy semmi esély az újrakezdésre, a nyugodtabb pillanatokat kihasználva beszéljétek meg szüleitekkel a válás szükségességét. Egy család együtt maradásának csak úgy van értelme, ha az valóban a gyerekek érdekeit szolgálja!
Kívánok neked, nektek minden jót, helyzetetek mielõbbi rendezõdését, és köszönöm, hogy megosztottad velem bánatodat!
