 |
Egyéb nevelési kérdések
Kérdezni szeretnék
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónéni!
Bölcsis történetem talán nem egyedi: kisfiam 3 éves, fejlettebb a koránál és már nem igazán tudnak mit tenni vele a bölcsiben. Ott abból áll a nap, (fõleg,hogy most jó idõ van)hogy délelõtt és délután is kint vannak az udvaron, ahol minden gyerek úgy foglalja el magát ahogy tudja. Motorozás, homokozó, vagy rohangálás. A gondozónõk üldögélnek csapatostul a padon és csak a szükségletek elvégzését, átpelenkázást intézik, meg a reggelit, ebédet, uzsit. Délben felszabadulnak, amikor a kicsik alszanak. Az én mozgékony fiam igényelné nemcsak a gyerekek társaságát, akik kisebbek nála és nem mindig tudnak együtt játszani, hanem a felnõttekét is még. Az sem zavarja õket, ha elesnek. Engem sem zavar, de azért meg szoktam nézni a sérülést. Õk még azt sem, hacsak valaki nem ordít nagyon. A verekedõ gyerekeket is csak akkor választják szét ha már valamelyik keservesen sír, addig még csak rájuk sem szólnak úgy beszélgetnek biztos van ennél fontosabb. Fiam már úgy érzem kezd az utóbbi hetekben visszafelé fejlõdni: utánozza a beszédhibás társait (szóltam, hogy figyelmeztessék, ha rosszul mond valamit erre az volt a válasz, hogy már minden gyerek azt az egy beszédhibásat utánozza, ne törõdjek vele), megtanult a fiam káromkodni, egyre agresszívabb, hiszen a bölcsiben másképp nem érheti el a célját, ott az erõsebb gyõz. A héten szóltam, ha elesik a gyerek legalább a sebet tisztítsák meg vízzel, ha már a fertõtlenítés nehéz, mert a homokozóban elfertõzõdhet. Erre a gyerekem elõtt kioktattak, hogy "nem kell mindent észrevenni, anyuka túl aggódó" Valóban. Ma mentem érte, a gondozónõ háttal ült a homokozónak, a fiam benne térdelve játszott, majd mikor kijött két húszforintos nagyságú alig beszáradt (elõtte vérzõ) seb volt a térdén, amit még csak észre sem vettek. Fiam nem is mert szólni, mert a múltkor hallotta ahogy engem kioktattak. Nem azért írom ezt le mert ki akarom adni a dühömet, hanem azért, mert kiváncsi vagyok a véleményére, hogy egyáltalán szóljak-e újból a gondozóknak, vagy most már a vezetõt keressem, mert egyre jobban féltem a fiamat. Szeptembertõl oviba megyünk. Ott mennyiben változik ez a helyzet, úgy hallottam, hogy délelõtti foglalkozások, amik régen voltak most a kiscsoportban nincsenek, de én azért reménykedem, hogy ennél jobban lekötik, elfoglalják játékokkal, feladatokkal, mesével, versekkel stb a gyerekeket.
Válaszát elõre is köszönöm.
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Lehet, hogy rossz helyen járok, akkor bocsánat. Szeretnék segítséget kérni, illetve megkérdezni, ha az óvodával kapcsolatban van panaszom, akkor kihez fordulhatok? Végig néztem az összes netes gyereklapot, de erre sehol nem találtam választ. Egy Pest környéki 10 ezer fõs faluban, nyárra bezárnak a négy óvodából hármat, egyet pedig ügyelet szinten mûködtetnek, de három hétre óvoda nélkül marad a falu. És az óvónénik mindenkinek felhívják a figyelmét, hogy csak akkor vigyék a gyereket az ügyeletes oviba, ha nagyon muszáj. Sok szülõ jár be Pestre dolgozni. Fogalmam sincs mit lehet itt csinálni, 8 hét óvoda nélkül. Hova és kinek írjunk panaszt, mert sajnos a vezetõ óvónõnél csukott fülekre találunk, vagy mindent megmagyaráz.
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónéni!
Most találtam rá erre az oldalra, s örömmel látom, milyen hasznos tanácsokkal látja el szülõket.
Fiam 3 éves elmúlt, jelenleg még bölcsõdés. Tavaly év vége óta járunk bölcsibe. Nem voltam egy - két dologtól elragadtatva amit ott tapasztaltam, de mindig úgy votlam vele, hogy mivel a gyerek imád bölcsibe járni, nem szólok. Most áprilisban azonban történt valami: szóltak, hogy az egyik szülõ panaszkodott a fiamra, hogy rugdosott egy kislányt, s csupa kék-zöld folt a lába. (Jegyzem meg az én fiam is nap mint nap hasonló kék foltokkal tér haza). S ha már témánál voltunk, rámzúdítottak még egy csomó dolgot: hogy a fiam kezelhetetlen, nem tudják lekötni (itt meg kell jegyeznem, hogy szerintem a fiam nagyon értelmes gyerek - azt minden szülõi elfogultság nélkül állíthatom - s otthon olyan dolgokkal amik érdeklik, órákat képes játszani), s már ideje lenne a pelenkáról is leszoknia (valóban ez még folyamatban van, sajnos nagyon lassan haladunk ezzel a dologgal- de az is igaz, hogy amióta odajárunk a bölcsõdétõl semmiféle segítséget nem kaptunk: amikor elkezdtünk járni arra hivatkoztak, hogy a beszoktatás ideje van, óvni kell a gyermek lelki világát, most meg azt mondják /mondták/, hogy még hideg van, várjuk meg a jó idõt, szóval mindig van hivatkozási alap),stb. Ezt már nem tudtam szó nélkül hagyni, s a vezetõnõnek elmondtam minden kifogásomat, melyeket eddig tapasztaltam. Nos mondhatnám azt is, hogy azóta kedvezõbb lett a helyzet, nagyon kedvesek velünk, s látszólag figyelmesebbek is. A kérdésem az, hogy bár látszólag nem származott hátrány abból, hogy szóvá tettem nagyon sok dolgot, mégis nem kell e félnem attól, hogy az óvodai felvételnél kedvezõtlenül tudják befolyásolni (pl. rossz jellemzés - nem tudom kell e ilyet adnia a bölcsõdének)gyermekem esélyeit.
Köszönettel várom válaszát
egy addógó anyuka
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Ovónõ!
Fiunk 2 éves, talpraesett, vagány kis srác. Bár nem örülünk neki, de munka miatt elõbb be kell adnunk bölcsibe, mint szerettük volna.
A probléma az, hogy a kiszemelt bölcsiben csak szeptemberben lesz üresedés.
Mit gondol, jó ötlet lenne, hogy addig is beadjuk vmiféle magán bölcsibe, v. egyéb csoportba?
Ha igen, tudna ajánlani megfelelõt?
Köszönettel 1 apuka
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónéni,
tulajdonképpen nem is kérdezni, hanem reflektálni szeretnék Orsi levelére, akinek a bölcsivel akadtak furcsa tapasztalatai. Meglepõ, hogy kísértetiesen hasonló tapasztalataink akadtak nekünk is az elmúlt napokban. Az én kicsi fiam (magába forduló, nyugodt, sok dolog iránt érdeklõdõ természetû) szintén el lett könyvelve a bölcsiben "rossz" gyereknek, aki rohangál, nem mindig érdeklik azok a tevékenységek, amiket a gondozónéni kezdeményez. Nevelési elveim hasonlóak Orsiéhoz. Megfigyeltem a fiamat, hogy sok mindent késõbb kezd csinálni, mint kortársai, de akkor rendszerbe foglalva, szinte hibátlanul. (Beszéd, WC használata, önálló evés stb. ) Mintha kivárná, hogy összeérjen a kis fejében az adott cselekvési folyamat, s õ már jól mutatthassa be "tudását" a világnak. (Utóbbi dolgokat pl. egyik napról másikra teljes természetességgel produkálta, míg elõtte nem nagyon volt hajlandó próbálkozni.) A bölcsi ezt a fajta tanulási stratégiát egyáltalán nem tolerálja, a fiamat elmaradottnak, rossz gyereknek ítéli meg, s felhívja a figyelmemet, hogy X napon megfigyelés, ha nem értek egyet vele, vegyek ki szabadságot (X-2 napon láz nélküli orrfolyással betegségre hivatkozva kitiltották a bölcsibõl-legalább mehettünk állatkertbe, vidékre...) Kérdezem én, nagyon elkeseredve: mi zajlik a bölcsikben? Mi ez a megfelelési kényszer? Miért kell hajtani ezeket a pici gyerekeket? Hová sietünk? A fiam (és sok más "problémás" gyerek szinte búskomorrá vált az utóbbi idõkben, de olyan is akad, aki kifejezetten agresszív lett.) Hogy várható el egy kicsi gyerektõl, hogy 12-13 fõs pici csoportjában szívesen lásson 8 vadidegen hospitáló felnõttet, videóval felszerelve, órákon keresztül? Felnõtt embert sokkolna egy ilyen látogatást, nem egy kicsit aki ilyenkor inkább bepisil bugyikájába, semhogy kikéretõzzön vécére. Sajnálom ezeket a kicsiket.
ui. én voltam az az anyuka, akinek óvodai beíratással kapcsolatos kérdésére (bölcsi szerint nem óvodaérett a gyerek, mi legyen), nem régiben válaszolt, amit ezúton szeretnék megköszönni.
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónõ!
Kislányom öt éves, járt két bölcsõdébe, majd abba az óvodába (sõt ugyanabba a csoportba), ahová a négy évvel idõsebb bátyja járt. Egy év elteltével átvittem õt a bátyja iskolájához közeli óvodába, mert szétköltöztünk az apjukkal, és ez számomra megoldhatóbbá tette az esti hazahozatal kérdédét. A kislány nehezen szokott be, visszavágyott a régibe. Úgy néz ki, hogy az önkormányzat bezárja ezt az óvodát. A csoportot talán egyben átviszik a közelben épülõ új óvodába, de az óvónõket már nem. A szülõk többsége nem akarja az új helyre vinni a gyereket, tehát a csoport is szétzilálódik. Magától adódik a megoldás, hogy visszaviszem a gyereket a régi óvodába. Már beszéltem errõl a régi óvónénijével, szeretettel várják.Mire kell figyelnem, mit tudok errõl mondani a gyereknek? Jó lesz ez így neki?
Várom válaszát: Simona
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónéni!
Köszönöm korábbi válaszát és megkerestem a körzeti óvodát, hogy mit lehetne tenni a novemberben lesz 3 éves kislányom esetében (õsztõl mehetne-e).A vezetõ óvónõ barátságtalan és elutasító volt, az javasolta menjen a gyerek bölcsibe,mert onnan önállóbban jönnek át és egyébként sem tud egy helyet novemberig fenntartani nekünk.Arra a megjegyzésemre, hogy a lányom önállóan eszik, végzi a dolgát már most azt mondta akkor majd a bölcsibõl átirányítják jövõ év elején.Nem én ismerem a legjobban a gyermekem? Mit tehetnék? Attól tartok, hogy az óvodában fizetõs délutáni sport tevékenysége miatt (most indul) szeptemberben kitölti a létszámot a körzeten kivüli fizetõs gyerekekkel és az évvesztes gyerekeknek már semmi hely nem marad.Megteheti ezt annak ellenére,hogy idõben jeleztem a kislányom "létét"? Nyílt napokat nem tartanak hanem a beiratkozáskor (május eleje) körbevezetik a szülõket.Tényleg csak ennyi jogunk lenne, szülõknek? Egy óvodapszichológus azt javasolta mindig a leendõ óvónõ tevékenységét nézzük meg (milyen a kapcsolata a gyerekekkel).Mi módon lehet ezt a gyakorlatban ha így állnak hozzánk?
Hová fordulhatok bõvebb felvilágosításért (önkormányzat?)?
Köszönettel: Györgyi
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónõ!
Már a múltkor is segített problémám megoldásában, amely bölcsõdés kisfiammal volt kapcsolatos (õ nem akar aludni a bölcsõdében). Mostanában nem panaszkodnak annyit rá a gondozónõk, illetve az a kettõ, aki mindig panaszkodik miatta, viszont a csoportvezetõ dadus félrevont valamelyik nap, hogy lesz egy egynapos megfigyelés a bölcsõdei csoportban, és ha lehet, aznap ne vigyem a gyereket bölcsõdébe, mert rontana a megítélésükön, ha a gyerek ott van, és hogy ez maradjon köztünk. Azt mondtam rendben van, de nagyon kiakadtam. Tényleg ilyen komoly baj lenne a gyerekkel? Szerintem eleven, de nem kezelhetetlen. Én is tanár vagyok, és nem jutott volna eszembe, hogy óralátogatás alkalmával a "problémás" gyerekeket kitiltsam a csoportból. Kolléganõm azt mondja, hogy ha ilyet kérnek, akkor sürgõsen hozzam el onnan a gyereket, mert ha ennyire nem bíznak a gondozónõk a saját kompetenciájukban, akkor a gyerek nincsen biztonságban.
Mit tegyek? A környéken nincsen másik bölcsi, és bár a kisfiam most lesz három oviba szeptemberig nem akartam iratni, és még nem is szobatiszta. Régen én is az elvek embere voltam és rájuk borítottam volna az asztalt, de most a kisfiamról van szó, akit mindaddig meg tudok védeni mindentõl, amíg látom, de ha otthagyom, onnantól már nem.
Feltett szándékom, hogy a gyereket megnézetem, nem hiperaktív-e, már tettem is lépéseket ez ügyben, de ezt csak három éves kor után vizsgálják és õ csak most lesz három.
Kétségbeesésem tárgya pedig az, hogy ha a gyerekkel már bölcsiben is ilyen komoly gondok vannak, mi lesz az iskolarendszer következõ elemeivel????
Tanácsát elõre is köszönöm és további jó munkát kívánok:
Orsi
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónéni!
Édesanyám hivta fel a figyelmem egy budapesti óvodára, melyrõl a televizióban látott mûsort: "olyan gyerekeket várnak ide, akik háromévesen tudnak tizig számolni és ismerik a betûket". Feltételezem, kiemelt programról lehet szó, jó képességû gyermekek számára. A baj csak az, nem tudta megjegyezni, melyik oviról is volt szó, még azt se, melyik kerületben lehet. Azt szeretném kérdezni Öntõl, nincs-e tudomása véletlenül ilyen oviról, vagy ötlete, hogyan találhatnám meg a számtalan budapesti óvoda "tengerében". Az internet segitségével sajnos nem találtam rá. Segitségét elõre is köszönöm, üdvözlettel: Monika
Válasz >>>
Kérdés: (2003-05-13 10:05:29)
Kedves Óvónõ!
Segítségét szeretném kérni: hogyan tudnám 3 éves kislányomat leszoktatni a cumizásról. Tudom, hogy sokkal könyebb helyzetben lennék, ha cumija volna, és nem a hüvelykujját szopná. Két hónapja oviba jár, és még mindig nem tudjuk lebeszélni róla. Sõt elmélyült játék közben is azt látjuk nála, hogy szinte öntudatlanul a szájába emeli az ujját. Néha még a kesztyûjét is leveteti az utcán, hogy cumizhasson. Sajnos már sebesre cumizta. Mit tegyek, hogy mielõbb sikerüljön leszoknia?
Még egy kérdés: ezek szerint a következõ gyereket érdemesebb lenne a cumira szoktatni? Mit tanácsol?
Elõre is köszönöm válaszát: Bea
Válasz >>>
Következõ 10 egyéb
|
|
