Tamást aggasztja, hogy 5,5 éves kislánya és 3 éves kisfia is meglehetõsen félénk, zárkózott, így nehezen teremtenek kapcsolatot kortársaikkal. Mit lehet tenni?
Tisztelt Óvonéni!
Kamilla lányom 5 és fél éves.A beszoktatás nem volt könnyû,de sikerült.Viszont néha még ma is sír,ha oviba kell menni.De sajnos nem hajlandó játszani senkivel,nagyon ritkán szólal meg,és mindenhová követi az óvonénit.Hiába szólítja meg a többi gyerek,egyszerûen levegõnek nézi õket.Otthon cserfes,mozgékony,játszik,de ha valahová megyünk,meg sem szólal,bújik hozzám vagy a feleségemhez.
Sajnos 3 éves Attila fiam most pici csoporthos,és nála is ez a probléma!
Kérem segítsen!Pszihológushoz nem akarjuk vinni,(ezt a vezetõ óvonéni sem tanácsolja) de félünk hogy majd esetleg iskolában,más közösségben is így viselkednek.
Tisztelettel,Mátyus Tamás
Válasz:
Kedves Tamás!
Sokat segíthet gyermekeinek kinyílni, a társai felé közelíteni, ha minél több alkalmat megragad arra, hogy az óvodán kívüli idõszakban is gyerekek között lehessenek. (Pl.: Játszóházak, külön foglalkozások, ...stb.) Ezen kívül hasznos lehet az is, ha néhány óvodai barátot meghívnak magukhoz egyszer-egyszer. Gyermekei, a saját "felségterületükön" biztosan bátrabbak, kezdeményezõbbek lesznek, mint más közegben, így a fokozatosan elmélyülõ társas kapcsolatokban õk is magabiztosabbá válnak.