Levélírónkat aggasztja, hogy az eddig szobatiszta unokája az óvodába lépés óta ismét bepisil bekakil s szorongóvá vált.
Kedves Óvónéni!
Kisunokám, most ment óvodába, mini csportba. Szerencsések vagyunk, mert nagyon jó óvónénikhez kerültünk.
Anya, vagyis a lányom viszi az oviba, én pedig elhozom.
A barátnõjével került egy csoportba, akivel fõleg télio idõszakban, de melegben a játszótéren is, szinte testvérként állandóan együtt voltak.
Szobatiszta a gyerek, de ma, az elsõ nap, amikor boldogan ment be a csoportba, 1x bekakilt, 2x pedig bepisilt. Délben, ebéd után én vittem haza, és szinte sikítva riadt fel álmából csendespihenõrõl, hogy nem hagyjam egyedül.
Lehet, hogy ez az én félelmem is, de szweretném megtudni, hogy kell-e valamit tenni.
A gyerekkel anya is és én is megbeszéltük, hogy az óvónénik aranyosak, és olyanok, mintha mi lennénk vele. Megérthette-e, vagy ezek a félelmek, hogyan oszlathatók el?
Mit tanácsol, mit tegyünk?
Köszönettel: Nagyi
Válasz:
Kedves Nagymama!
Az új környezetbe való beszokás sokszor szorongásos állapotot idéz elõ a kisgyerekeknél, így a szobatisztaságban való visszaesés is gyakorinak mondható. Kérje az óvó nénik segítõ együttmûködését, küldjék a lehetõ leggyakrabban WC-re a kislányt. A beszoktatásban szintén sokat segíthet a pedagógusi támogatás, türelmes szeretettel, játékkal, kedves, tapintatos eltereléssel gyönyörûen megoldható a probléma. (Erre konkrét ötleteket is talál korábbi, ilyen témájú válaszaimban.) Mint írja, a kislány nagyon jó óvó nénik mellé került, így biztos vagyok benne, hogy maximálisan partnerek lesznek az együttmûködésben.