Ennyi újdonsággal kell megbirkóznia Bea 3 éves kisfiának, akire mindez súlyos lelki teherként nehezedik.
Kedves Óvónõ!
Külföldön élünk 6 éves kislányunkkal és 3 éves kisfiunkkal.A férjem Brüsszelben kapott állást, így 1 éve élünk itt. Eddig itthon voltam a kisfiammal, nagyon kötõdik hozzám, talán a sok utazás miatt túlságosan is. Most elhatároztam, hogy oviba adom, mivel nyáron elmúlt 3 és én is szeretnék egy kicsit itthonról elszabadulni, nyelvtanfolyamra járni. Az ovi francia nyelvû, a fiam egy szót se beszél franciául mint ahogy én sem de gondoltam nem baj majd megtanul. Az óvónõvel angolul beszélek. Eddig egy hetet járt a fiam de azt végig üvöltötte. Itt nincs beszoktatás azt mondják menjek el mert úgy jobb a gyereknek és szülõ nem tartózkodhat a teremben. És tényleg látom, hogy a szülõk beadják az üvöltõ gyereket és gyorsa elmennek, én téblábolok ott a legtovább. Ha reggel felébresztem a fiam sírva könyörög, hogy ne vigyem, a reggelit kihányja vagy nem is eszik csak öklendezik. Az oviba nem eszik nem iszik nem pisil minden próbálkozásnak ellenáll. 2,5 órát szoktam ott hagyni ebéd elõtt elhozom. Az ovónõ azt mondja ne adjam fel, ez teljesen normális, meg fogja szokni. De én már kezdem feladni, nem bírom így beadni. Mára beteg lett.
A nyelvi nehézségek miatt illeszkedik be ilyen nehezen vagy még egyszerûen nem óvoda érett? Már nem tudom mit tegyek, félek hogy összetöröm a kis lelkét. Néha legbelül már úgy érzem haragszom rá amiért ennyire elutasítja az ovit és így engem újjabb egy éves otthoni magányra kárhoztat.
Itt egyébként van magyar ovi egy fantasztikus magyar ovónõvel de oda csak 4 éves kortól veszik fel. Mit javasol, érdemes még próbálkozni pár hónapig?
Válaszát elõre is köszönöm!
Üdvözlettel: Bea.
Válasz:
Kedves Bea!
Gondolja csak végig, hány új inger érte mostanában kisfiát? Új ország, új otthon, amit még jóformán ideje sem volt megszokni. Idegen nyelv, így a legalapvetõbb kommunikáció is komoly gondot okoz neki az óvodában. (Még vigasztalni sem tudja õt az óvónõ, hiszen egy szót sem ért a nyelvébõl.) Maga az óvoda, amelynek megszokása már önmagában is komoly lelki terhet jelent sok gyermeknek. Elõbbieket összeadva bizony nagyon nagy teher nehezedik a kicsi fiúra. Annyira töményen ömlenek rá az új ingerek és nehézségek, hogy nem biztos, hogy érzelmi-lelki károsodás nélkül megúszhatná a dolgot hosszú távon.
Elõbbiek okán feltétlenül javaslom, hogy maradjon otthon vele még egy évig, hogy addig is az édesanya oltalmazó szárnyai alól figyelhesse és szokhassa az új dolgokat, majd 4 évesen kezdjék el a magyar óvodát. Megértem, hogy néha Ön is vágyik egy kis szabadságra, de nem biztos, hogy ezért érdemes lenne ekkora árat fizetni. Higgye el, kamatostul megtérül mindannyiuknak ez a plusz egy év, amit még együtt tölthetnek. Igyekezzen ezt ne béklyóként, hanem jutalomként megélni, hiszen a késõbbiekben alig lesz lehetõségük, hogy ennyi csodás percet együtt töltsenek.
