Ez a problémája Levélírónknak, aki reggel 10-re viszi óvodába beszoktatós gyermekét, és az óvónõ a megkezdett foglakozásra való tekintettel nem tud foglalkozni a gyermekkel.
Tisztelt Óvónö!
Kisfiam most 3 éves. Koraszülöttként rengeteg stresszen ment keresztül.Több alkalommal voltunk kórházi kezelésen.Rendszeresen járunk felülvizsgálatokra.Ezek mély nyomot hagytak benne, 2,5 éves korától gyermekpszichológus foglalkozik vele.Az ö tanácsára szept.-töl beírattam öt a helyi óvodába.A beszokatás megkezdése elött megbeszéltem a helyzetünket mindkét óvónövel és kértem a segítségüket.A gyermek borzasztóan fél az idegenektöl, gyerekektöl, hangoktól, gyakran vannak rémálmai.Megegyeztünk, hogy délelött 10 és 12 óra között behordom.Az elsö hetet a "rosszabb" óvónövel kezdtük (ez a hír járja róla faluban).A fiam örömmel ment és rögtön hazaküldött. Meglepödtem , de megkértem az óvónöt,telefonáljon, ha baj van.Mikor érte mentem, rettenetesen sírt. Az óvónö állítása szerint 10 perce kezdte. Másnap megismétlödött a szituáció.A fiam ennek ellenére nem mondta,hogy nem megy oviba.A 3. napon már ott sem maradt. Az óvónö semmilyen biztató lépést nem tett, nem hívta a többiek közé, nem vonta be a játékba.Inkább hazamentünk. A következö héten a másik óvónö volt délelött. Az elsö nap a fiam kicsit bizonytalan volt, ezért a közelben maradtam.Nem volt gond.A következö 4 napon énekelve ment az oviba, és ott sem volt semmi probléma vele, bár nem csatlakozott a közös játékokhoz.Ezen a héten újból az a bizonyos "rosszabb" óvónö van.Tegnap az anyósom vitte a kicsit az oviba. Az óvónö épp a folyosón volt, kézen fogta és bevitte.Állítólag minden rendben volt.Ma én vittem. Éppen körjátékot játszottak.Beköszöntünk az óvónönek, visszabólintott, de folytatta a játékot.Semmi gesztus, hogy behívja vagy bevonja a fiamat a játékba. Kb.10 percig vártunk, senki nem figyelt ránk.Ezután felálltam, hogy elmegyek, de a fiam megragadta a lábam és iszonyú sírásba kezdett.Az óvónö még ekkor sme figyelt ránk. Kimentünk a folyosóra, ott gyözködtem a fiamat, hogy maradjon. Persze nem akart.Nagy sokára kinézett az óvónö és mosolyogva megkérdezte, hazamegyünk-e.Azt válaszoltam,hogy kénytelenek vagyunk,mivel ö nem segített ott tartani a fiamat, magától pedig nem akar.Erre azt válaszolta, hogy neki elöírt programja van a gyerekekkel és be kell tartania.Ezt senki nem vonja kétségbe, de egyúttal segítenie is kell beszokni az új gyerekeknek. Ezt szerettem volna válaszolni,de becsukta elöttem az ajtót.Borzasztóan dühös lettem a bánásmód miatt. Még vártunk 15 percig, de már nem nézett ki a folyosóra,ezért hazajöttünk. Most nem tudom, mi tévö legyek. Vigyem a gyereket csak azon a héten, amikor a "jó" óvónö van, vagy vegyem ki a gyereket az óvódából és írassam máshova.Azért választottuk a pszichológussal ezt az óvodát, mert összesen 11 gyerek jár ide, és elsö lépésként segíthet fiamnak leküzdeni a gyerekektöl való félelmét.Kérem tanácsát.
Tisztelettel Kovács R. Szlovákiából
Válasz:
Kedves Levélíró!
Úgy vélem, alapvetõen a nem megfelelõ idõben történõ érkezés okozza a problémákat. Nem tudom, melyik óvónõvel egyeztette a 10 órai beérkezést, de ez semmiképpen nem szerencsés. Jóval a foglalkozás megkezdése elõtt érdemes bent lenni az oviban. Megértem az óvónõt, aki a szükséges beszoktatás ellenére sem hagyhatja magára a közös tevékenységet megkezdett csoportot, hiszen akkor minden borulna. Esetükben nem az óvónõnek, hanem Önnek kell alkalmazkodnia a csoport életéhez. Javaslom, üljön le a két óvónõvel, és beszéljék át, hogyan, miként lehetne leghatékonyabban megvalósítani a kíméletes beszoktatást, mikor célszerû beérkezni az óvodába. Esetük tanulsága, hogy ezt csak a csoport életét, napirendjét tapintatosan figyelembe véve lehet és kell kivitelezni.
