Egy anyuka kisiskolás fiával elég sok magatartási probléma van, pedagógusok, szülõk egyaránt panaszkodnak rá. A válófélben lévõ anyuka tanácstalan gyermeke nevelését illetõen.
Kedves Óvónõ!
Kisfiam most kezdte az iskolát. Nagyon jó eszû, mindig dicsérik a tanítónénik, azonban a magatartása nem megfelelõ. Szemtelen, vissza beszél.Már kiskorától nagyon öntörvényû volt, mindig 100 szem kellett hozzá és mindent százszor kellett neki elmondani. Nem azért mert a szellemi képességei nem voltak magas szintûek, hisze pont azt mondták már az oviban is hogy õ a legokosabb a csoportban és imádták az agyi felfogását, mert mindent - ami õt érdekelte- fél másodperc alatt megtanult. Kétnyelvû sporttagozatos iskolába jár, mivel 3 éves kora óta úszik, mostmár versenyszerûen, szereti is csinálni, semmit sem erõltetünk rá. Van egy húga is, akit nagyon szeret, de azért sokszor verekszenek. Van testvérem tudom hogy ez elvileg normális, de néha durvább vele a kelleténél. Az iskolában is verekszik. Nem ok nélkül, de ha vita van általában verekedés a vége. Most például új dologgal szembesültem reggel, egy anyuka szólt hogy fiam leköpte az õ fiát. Soha még ilyen nem történt, Nem láttam még fiamtól ilyen viselkedést, sõt érdekes az, hogy ha it a játszón vagyunk együtt, vagy barátnõim gyerekeivel közös program van, még ott sem láttam olyan veszekedést, ahol verekedés vagy esetlegesen köpködés lett volna a megoldás. Másrészt még azt is mondta már több szülõ, hogy megeszi mások gyerekek csomagolt uzsonnáját. Tejesen kiakadtam, mert annyi kaját csomagolok neki, hogy már szólt is a tanítónéni, hogy teljesen felesleges, mert be van fizetve és úgyis haza hozza a felét. Kérem véleményezze, hogy mi lehet ezeknek a viselkedéseknek a hátterében. Hozzá teszem, hogy válófélben vagyunk a férjemmel, de nyugodt a légkör otthon, ugyazzal a módszerrel neveljük õket csak külön. Nagyon jó a kapcsolatuk az apjukkal, rendszeresen találkoznak nemcsak 2 hetente. És hozzá teszem, hogy mindig is nehéz eset volt, illetve kevés ember talált vele hangot. Ha befogom segítségre vagy azt jelzem neki, hogy õ rá tudok építeni vagy ezt csak tudja megcsinálni, akkor láthatóan élvezi, de az iskolában nem tehetik mindig ezt, hisz más gyerek is szeretne érvényesülni. Nagyon szeret középpnontba lenni, csak sajnos ezt sokszor rossz magaviselettel éri el.
Köszönöm segítségét elõre is.
Válasz:
Kedves Anyuka!
Levelébõl kitûnik számomra, Ön is tisztában van a fegyelmezetlen, sokszor durvább viselkedés miértjeivel. Errõl tanúskodik záró sora is, azaz: "nagyon szeret középpontban lenni, csak sajnos ezt sokszor rossz magaviselettel éri el." Biztos vagyok benne, hogy közvetve ez a magyarázat a kérdésére. Felmerül tehát a kérdés, miért érzi annak szükségét a kisfiú, hogy felkeltse környezete figyelmét? Én valószínûnek tartom, hogy az Önök válása miatt, függetlenül attól, hogy helyes módon igyekeznek emberségesen, normális keretek között különmenni. A kisfiú mindebbõl valószínûleg semmit nem ért, s az õt körülvevõ családi változások forgatagában, a minden igyekezet ellenére kissé feszültebb légkörben így próbál némi extra figyelmet kicsikarni magának.
Mivel a gyermek viselkedésének okai igen összetettek lehetnek, javasolt lenne egy olyan szakember (pszichológus) segítségét igénybe venni, aki a teljes körülményrendszer feltérképezésével biztos útmutatót tudna adni Önnek a gyermeknevelésben.
Amit viszont így messzirõl is feltétlenül tanácsolok: foglalkozzon minél többet kisfiával, igyekezzen a szokásosnál is türelmesebb lenni és beszélgessen vele nagyon-nagyon sokat. Ezek biztosan sokat javítanak majd a helyzeten.
