Tisztelt Óvónő!
Kislányom szeptemberben kezdi az ovit és nem tudom hogyan tudnám leszoktatni őt a cumizásról.Eddig bölcsis volt,ott is csak alváshoz kapta meg de az ott szerzett rossz tapasztalatok és egy kevésbé kedves gondozónő hatására állandó feszültségben élt.Ezért nem erőltettem a leszoktatást.Mostmár napközben eszébe sem jut,aludni viszont nem tud nélküle cumizás közben a fülét pödörgeti.A két tevékenységet csak együtt használja.Ön szerint erőltessem a leszoktatást,és ha igen hogyan? Cumi eltűnés és különböző mesék nem jöhetnek szóba mert mindenre van válasza.Nem okozok kárt az amúgy is érzékeny lelkében ha drasztikusan elveszem tőle?Nem tudom mitévő legyek,a szép szavak a nagylány mese sem hatnak,egyszerűen az elalvás kelléke lett a fülsimogatással együtt.Nagyon várom válaszát,hogy ön mit tenne a helyemben? Köszönettel Bogi
Válasz:
Kedves Bogi!
Egy kedves ismerősöm a cumiról való leszoktatást a következőképpen oldotta meg: mikor már kellően kikopott a kedves játékeszköz, egy óvatlan pillanatban letépte a félig lerágott gumirészt a cumiról, majd csalódottan közölte gyermekével: "sajnos ez tönkrement, de azért szívesen odaadom neked a cumit, ha kéred..." és ezzel átnyújtotta neki a műanyag csonkot, ami természetesen használhatatlan volt. A kislánya belátta, hogy ezzel már semmire sem megy, az édesanyja pedig "sajnos nem kapott egyetlen boltban sem másik cumit".
Gyermeke kérdésére mindig adjon megnyugtató választ: ma a sarki boltban sajnos nem kaptam, de holnap megkérdezem a gyógyszertárban ...stb. Remélhetőleg néhány napos megvonás után egyre csökken majd az érdeklődés a cumi iránt, és egyszer csak megfeledkezik róla gyermeke.
Még egy jó tanács: ha kislányánál szorongást tapasztal, a pótcselekvések (lásd: cumizás) nem semlegesítik lelki gondjait, csupán pillanatnyi elégtételt nyer általa. Ha azt látja, bárki vagy bármi sebet ejtett kislánya lelkén, a kiváltó okot igyekezzen inkább felfedni és megszüntetni! Úgy gondolom, esetükben a cumi kérdés csupán másodlagos!
