Gyermeksziget
Játékos suliváró könyv rendelés ajándék pattogó óriás léggömbbel!
Kéztorna léggömbbel - íráselőkészítés
JSV kép
Óvónõ válaszol
  VIDEÓK
  egészségvédelem
  óvodai napirend
  gyermeknevelés
  gyermeki félelmek
  ábrázoló tevékenység
  óvodán belüli feszültségek
  beszoktatás
  balkezesség
  válás a családban
  óvodai ünnepek
  óvodai tevékenységek
  gyermekirodalom
  szobatisztaság
  testvérek
  óvodai beíratás
  csoportösszetétel
  egyéb
  iskolába lépés
  beszédfejlõdés
Munka - Állás
  Babysitter
  Babysitter külföld
  Babysittert keres
  Babysittert keres külföld
  Pedagógus állást keres
  Pedagógusi állások
  Óvodapedagógusi állások
  Dajka állást keres
  Dajka állások
  Nyelvtanár állást keres
  Nyelvtanári állások
  Óraadó, korrepetáló munkát keres
  Óraadó, korrepetáló munkák
  Egyéb munkát keres
  Egyéb munkák
  Mielõtt babysittert választana...
  Hirdetési etikett
Az iskolaérettség feltételei
  Az iskolaérettség feltételei
Fejlesztőjátékok
  Játékos suliváró + ajándék pattogó óriás léggömb
  Őszi kupak lottó
  Trabi Gabi és Lurkó Ferkó - Mese és fejlesztés
  Kupak-tanács - az újrahasznosított fejlesztőjáték - Fejlesztőjátékok
  Suli nyitogató fejlesztőkártya újragondolva - Fejlesztőjátékok
  Forma lomtalanítás - Fejlesztőjátékok
  Suli-nyitogató fejlesztőkártya
  Tapintókártya - Fejlesztőjátékok
  Mi van a zsákban? - Fejlesztőjátékok
Alkoss velünk!
  Anyáknapja
  Húsvét
  Farsangi jelmezek
  Mikulás
  Karácsonyi ötletek
  Dekoráció
Mesék
  Kálmán iskolába megy - Kálmán kalandjai
  Vírus Ilus szinre lép - Kálmán kalandjai
  Kálmán és a védőöltözet - Kálmán kalandjai
  Széllel-bélelt szeretet mese - Kálmán kalandjai
  Gyere haza, Krampusz! - Kálmán kalandjai
  Csoki kaland - Kálmán kalandjai
  Foci vita - Kálmán kalandjai
Kapcsolat
  gyermeksziget@gyermeksziget.hu


beszoktatás

Kérdezni szeretnék

Félek az óvodától (2012-09-13 11:34:17)

... vallott õszintén érzéseirõl Reni, akinek 3 éves kisfia novemberben kezdi el az óvodát. Az anyuka igyekszik palástolni szorongását gyermeke elõtt, ám a félelmek attól még ott motoszkálnak benne. Vajon jó lesz kisfiának az óvoda? Vagy mégsem?

Tisztelt Óvonõk!

Az után érdeklõdnék, hogy én magam nagyon félek az óvodától! A kisfiam novemberben lesz 3 éves, úgy érzem , hogy nem kellene még neki menni, de a másik részrõl pedig azt érzem, hogy jó lesz neki...olyan helyen lakunk ahol nincsenek gyerekek így csak akkor tud gyerekekkel játszani ha játszóra megyünk, de akkor meg olyan örömtelien játszik a kis pajtásokkal.Beszélgetni szoktunk az oviról, de azt mondja nagyon sokszor, hogy nem megy, nem játszik majd a babákkal...félek hogy így is áll majd hozzá! Mivel bíztathatom? A másik a beszoktatás. Nagyon félek attól hogy sírni fog! Nem szeretném, de sehol nem marad meg nélkülem, sem a férjemmel, sem a szüleimmel! Nagyon félek elkezdeni is majd 25-én az egészet! Igyekszem palástolni félelmeim, hogy ne vegye át õket, ezért is kérek tanácsot. Meg attól még óvoda érett, hogy a pulcsiját és a pólóját nem tudja levenni, meg a cipõjét fel-le? Azon kivûl öltözik, a többit próbálgatjuk szépen, nyugodtan! Köszönöm elõre is segítségét! Reni

Válasz >>>


Hányásig sírja magát (2012-09-07 09:05:21)

Kinga összetört szívvel nézi végig, ahogy zokogó kisfiát kitépik a kezébõl az óvónõk, a gyermek pedig egyre jobban ellenszegül az óvodába járásnak. Éjjelente felriad, felsír, könyörögve kéri szüleit, hogy ne vigyék oda, miközben bölcsõdébe örömmel járt. Mi lehet a megoldás?

Kedves Óvonõ!

3 éves kisfiammal két hete kezdtük meg az óvodát. Elõtte bölcsödés volt, ahova imádott járni, szinte az elsõ perctõl szerette, 2 kisfiúval mély barátságot alakított ki. A nyáron nem vittem a bölcsibe, mert itthon vagyok a 8 hónapos öccsével és úgy gondoltam neki is megjár a pihenés. Az óvodát együtt választottuk ki nagyon várta, mindenkinek újságolta, hogy õ ovis lesz. Az elsõ héten, beszoktatáskor minden rendben ment, az óvónéni, aki nagyon kedves, barátságos már 2. nap után mondta, hogy fél órára hagyjam ott a fiam, mert nagyon jól érzi magát. Semmi baj nem volt.
Hétfõn vidáman mentünk az oviba. Ott aludt, a délutános óvonõ úgy várt, hogy ilyen értelmes, szuper kisgyerekkel ritkán találkozik. Egy könnycsepp sem volt aznap. Másnap kicsit sirdogált, mert egy kisgyerek megharapta, de ennek ellenére simán ment következõ nap is az oviba. Aztán valami megváltozott. Délután, amikor mentem érte közölte, hogy holnap nem jön oviba, ez egy buta hely. Éjjel többször felsírt, álmában mondogatta, hogy nem akarok menni, anyja gyere értem. Reggel épphogy kinyitotta a szemét és már sírt, hogy nem megy oviba. Aztán felöltöztetni is alig tudtam, az oviba üvöltve mentünk, ott alig bírtam odaadni az óvonéninek, mert sírt és kapaszkodott belém.Délután viszont vidám várt, az óvonõ szerint fél órát sírt reggel, aztán mikor kimentek az udvarra mintha elvágták volna a sírását. Engem nagyon megviselt a dolog, mert egyébként egy nagyon közvetlen, gyerekszeretõ kisfiú, aki nagyon könnyen barátkozik. A férjemmel egész este kérdezgettünk vele, hogy mi a baj, mert egész este sirdogált, hogy õ nem megy oviba. Annyit mondott, hogy nem szeret járni, mert nincs barátja, a nagyok (vegyes csoportba jár) nem játszanak vele.Azt az óvonõ is megerõsítette, hogy egyedül játszik, de ez szerinte természetes. Az éjjel a helyzet még rosszabb volt, fél éjszaka sírt, bekéredzkedett közénk és állandóan azt mondogatta, hogy nem megy oviba. Ma reggel rettenetes volt a helyzet, hányásig sírta magát, az oviban az ajtóba kapaszkodott, a szép szó nem segített, úgy tépték ki a kezdembõl.Teljesen tehetetlennek érzem magam, félek, hogy pszichésen megutáltatom a gyerekkel az ovit, hogy erõszakkal ott hagyom, de az óvonõ szerint ez a cirkusz nekem szól, engem "büntet" vele.Szerinte a fiam most jött rá, másfél hét után, hogy neki most végleg ott kell maradnia, nem játszóház ez, ahonnan haza lehet menni, ha meguntam. De azért nem értem ezt a viselkedést, mert a bölcsiben egyszer nem fordult elõ ilyen. Lehet, hogy rossz ovit választottunk és a gyerek soha nem fogja ezt szeretni? Vagy csak hiányoznak neki a régi barátai? És ha itt is lesznek pajtásai megoldódik a helyzet? Célszerû-e, ha hetekig erõszakkal viszem el az oviba az üvöltõ gyerekemet?
Köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel:Kinga

Válasz >>>


Szétválasztott ikrek az óvodában (2012-09-06 21:27:17)

Levélírónk fájlalja, hogy 3 éves, beszoktatós ikergyermekeit más-más csoportba helyezték, valamint azt, hogy az óvónõk, dajkák teljes önállóságot várnak el már a kiscsoportosoktól is.

Tisztelt cím!
3 Éves iker lányaim 1 hete kezdték az óvodát és olyan problémákat véltem felfedezni, amikre nem találom a választ.Úgy érzem, az óvónõk átnéznek rajtuk, mintha ott sem lennének. Az elsõ naptól már õltözzenek teljesen egyedül, ami még sokszor egy 6 évesnek is nehezen megy,enni semmit nem hajlandóak,az egyik kislányom, aki amúgy is érzékeny, ebéd elõtt az anyukáját akarta. A 4.napon,a mellékhelyiségbe a 6 éves unokatestvérükkel küldik ki,és kettévették õket, mintha nem is lennének testvérek.Õk 3 évig mindig egymással egymás mellett voltak és attol félek,hogy ez a hirtelen elválasztás nagy törés lesz az életükben.Az érzékeny kislány már 3 éjszakán át nyugtalanul és fel-fel sírva aludt és bepisilt,egyre többet mondja,hogy nem akar menni,mert ott nem jó.Elõre is köszönöm a választ és a segítséget.

Válasz >>>


Visszatérés a pelenkához: bizalom-megvonást jelent? (2012-08-01 12:21:58)

Adrienn kislánya, -szaktanácsadó Óvónõnk tanácsa nyomán- , gond nélkül szobatisztává vált. Kb. 2 hónap után azonban elõször csak éjszaka, késõbb nappal is be-bepisilt. Az édesanyja újra pelenkát kezdett használni, ám bizonytalan: vajon jól tette-e?

Kedves Óvónõ!

Korábban már segítségemre volt 2,5 éves kislányom szobatisztaságával kapcsolatban, és hálásan köszönöm akkori válaszát, mert bizony mûködött a tanácsa.(Megvettem a könyvét is.) Akkor a wc szûkítõrõl lemondva sikerült a bilire áttérve teljesen szobatisztává válnunk. Gyönyörûen ment, mindenhol, nagyszülõknél is lett külön bilije, és tetszett neki, hogy magától intézi a dolgait. Aztán kezdõdött az éjszakai bepisilésekkel újra a dolog. Elõtte mûködött már korábban is (2 hónapig), hogy pár órával az esti elalvás elõtt felkeltettem pisilni, és reggelig már száraz volt a bugyi. Aztán ez nem volt elég, és éjjel 1x, 2x. a végén már 3x pisilt be. Éjszakánként ment az ágynemû, lepedõ, bugyi csere. Ahogy Ön is írta, külön kell választani a nappali és éjszakai szobatisztaságot. Így estére a 3 hét bepisilés után visszaadtuk a pelust. Az elsõ héten könyörgött, hogy ne, majd õ szól, de persze 3-szor pisilt éjjel ugyanúgy, így nem bírtam már, és megnyugtattam magam azzal, hogy az amúgy is el kell különíteni a nappali szobatisztaságtól, így csak ráadtam a pelenkát. (Mellesleg az öccséhez is kelek még 2x, így az éjszakai 5 kelés hetekig kimerített.)Eltelt pár hét éjszaka pelussal, látszólag megint minden mûködött, aztán a délutáni alvásra tért vissza a pisi. Betudtam a nagy melegnek és a sok ivásnak. Pár hét után itt is ráadtuk a pelust. De most mellé jött a bili elõtti bepisilés, és kint is szó és jelzés nélkül bepisil újra!! Míg a kezdettekkor 3 hétig a kakit mostam mindenhonnan (most az ügyesen belemegy a bilibe), most a pisivel nem gyõzzük. Úgy, hogy mondom másfél hónapig minden mûködött szépen.
Mára rutin lett neki a napközbeni bepisilés utáni újabb bugyi csere. Szemrebbenés, és szó nélkül megjelenik az újabb bugyiban, és akkor kérdezem, hol a másik bugyid? Az pisis lett, válaszol (teljesen nyugodtan), és keresem a nyomot a lakásban. Van egy mászó 10 hónapos öccse, aki miatt nem mindegy merre, hol talál tócsákat. Már nincs hely a lakásban ahol ne folyna rendszeresen a pisi (mi ágyunk, vagy evés közben a székre stb.) Egész eddig hittem, hogy elmúlik, de ma elegem lett, és visszaadtam rá a pelenkát. Egyszerûen nincs több türelmem. Nem bírom már! Májusban kezdtük, és augusztus van. Hogy lehet, hogy 1, másfél hónapig megy, utána meg elfelejti, és nappal is bepisil? Lehet, hogy most ezzel, hogy visszaadtam rá a pelenkát, és teljes bizalom-megvonást él át hónapokra-évekre pecsételtem meg a szobatisztaság kérdését?
Sajnos voltak gondok, ami oka lehetett mindennek: heti 2x vittem egész napra egy fizetõs bölcsibe, amit fél évig imádott. A szeretett óvó néni felmondott, de még volt, amikor már beszoktatták az új embert, így nem tudom ebbõl mit érezhetett. 2 alkalom telt el az új óvóbácsival, mikor reggel tombolással közölte õ nem marad itt, és ne hagyjam ott. Sose volt ilyen elõtte, és ott abban a pillanatban vártam, hogy óvóbácsi feloldja, és elüsse a helyzetet. Nem tette, én meg otthagytam a lányom. Kiabált zokogva utánam hogy õ nem alszik ott...szörnyû volt. Délben már mentem érte, mert egész délelõtt a fülemben csengett az eset. Összepakoltattam mindenét, és kivettem onnan, hisz nem kötelezõ, fizetek érte, és heti 2 napról volt szó. Gondoltam úgyis jön a nyári szünet ott is, nem erõltetem a dolgokat, nehogy soha ne menjen többet. (Majdnem 4 éves lesz, mire rendes oviba kerül, mert így vették csak fel.) Emellett majdnem egyidõben történt az az eset, hogy 9 hónapig apukájával aludt, én meg másik szobában a kistestvérével. Mivel ezt megelégeltük a férjemmel, elérkezettnek láttuk az idõt, hogy újra legyen közös hálószobánk, így a gyerekek egyedül maradtak a szobákban külön-külön. Ezt kísérte egy új gyerekágy vásárlás, aminek a lányom nagyon örült, és élvezte is. 2 hétre minderre jött az óvódai incidens. Továbbá azóta nem mozdul mellõlem, csak én csinálhatok mindent, a konyhából velem jön ki a fürdõbe, mindenki le van söpörve a színrõl. Esélyem sincs a nagyszülõknél otthagyni, mert õrjöng. Korábban heteket töltött ott is gond nélkül. Most egy lépést nem tudok megtenni nélkülük. Nehéz, mert építkezünk eközben, és jövõ tavasszal meg költözünk. Mi lesz ezzel az egész szobatisztasággal?
Üdvözlettel: Adrienn
Üdvözlettel: Adrienn

Válasz >>>


Nehézségek hatványozottan (2012-07-10 12:22:40)

Krisztina és férje olyan anyagi helyzetbe került, hogy az édesanyának sürgõsen vissza kell térnie a munkába. Ez nem lesz könnyû, hiszen 1 éves kisfiát bölcsõdébe, 3 éves kislányát óvodába kell szoktatni, ráadásul egyéb körülmények is nehezítik a dolgot.

Kedves Óvodapedagógus!

Van egy 3 éves kislányom, aki most szeptemberben kezdi az óvodát, fél napra vették fel, mert van egy kisöccse akivel itthon vagyok GYEDen. Sajnos úgy alakult, hogy egy igen nehéz döntést kellett hoznom, ez év novemberében amikor is kisfiam betölti az elsõ évet, vissza kell mennem dolgozni. Sajnos nincs segítségünk, ketten vagyunk a férjemmel így igen kevés lehetõségünk van. Mi vidéken lakunk, de Pestre járunk be dolgozni, a férjem munkahelye nem fix, egyik nap Dunakeszin dolgozik, másik nap a X. kerületbe és így tovább. Ami fix az majd novemberben az én munkahelyem, ezért is gondoltam arra, hogy esetleg ott a kerületbe keresek óvodát és bölcsõdét a gyerekek részére, viszont oda szeptembertõl a lányomat (ha felveszik) még nem fogom tudni mindennap behordani, az út oda vissza 60 km lenne és ezt kétszer kellene megtennem egy nap, és azt hiszem érthetõ, hogy csak az óvoda miatt ezt sajnos az ember jelen helyzetében nem tudja megtenni. Így marad a vidéki óvoda, ahova szeptemberbe beszoktatom a lányomat fél napra (folyamatba van, hogy már rögtön egész nappal kezdjünk pontosan azért mert novembertõl így lenne), majd két hónap múlva egy másik helyre (Pestre) kellene beszoktatnom egész napra. Arról nem beszélve, hogy a vidéki óvoda nyitvatartási ideje, ha novembertõl egész napra hagynám ott, abszolút nem kedvez részünkre, én biztos nem érnék vissza Pestrõl a nyitvatartási idõ végére, és talán abból a szempontból is jobb lenne a fõváros, hogy ameddig utazunk addig is együtt legyünk. Nagyon tartok a beszoktatástól is, hogy fogom tudni mindkettõjüket egyszerre beszoktatni ha Pesten fognak járni óvodába és bölcsibe, hisz itt vidéken idõ eltolódással meg tudnám oldani, szeptemberben ovis beszoktatás, november elején bölcsis.
A fent leírtakra vonatkozóan kérném õszinte véleményét, sajnos nem tudok kitõl tanácsot vagy tapasztalatot kérni, az ismerõseim körében nem volt ilyen helyzet.

Segítségét elõre is köszönöm.
Krisztina

Válasz >>>


Rossz hírû óvoda (2012-06-20 12:30:52)

Levélírónk kezdetben örült, hogy egy bizonyos óvodába felvételt nyert 3,5 éves kislánya, ám mostanra elbizonytalanodott. Idõközben ugyanis aggasztó tapasztalatokat osztott meg vele a többi szülõ. vélírónk kezdetben örült, hogy egy bizonyos óvodába felvételt nyert 3,5 éves kislánya, ám mostanra elbizonytalanodott. Idõközben ugyanis aggasztó tapasztalatokat osztott meg vele a többi szülõ.

Tisztelt Óvónõ!
A kislányomat idén felvették az oviba, három és fél éves. Elõször nagyon örültem, hogy végre bekerült, de aztán a környékbeli anyukáktól nagyon sok rosszat hallottam arról a csoportról ahová a kislányom is került. Írok néhány példát: Nem értesítik a szülõt a kisebb - nagyobb balesetekrõl, ha a gyerek bepisil nem engedik, hogy tiszta ruhát vegyen, hanem pisis ruhában kell aludnia, elõnyben részesítik azokat a gyerekeket akiknek a szülei így vagy úgy támogatják az ovit, nem reggelizhet a gyerek amíg nem köszön. Elõször nagyon szimpatikusnak találtam az óvónõket, egyikük a vezetõ óvónõ, de most nagyon aggódom, mert elég érzékeny a kislányom lelkivilága. Nem attól félek, hogy megszidják vagy büntit kap, hanem attól, hogy történik valami ami számára megalázó lesz. Nem tudom mit tehetnék, két lehetõség jutott eszembe. Az egyik, hogy nagyon odafigyelek és ha *rajtakapom* valamin õket akkor mindenképp *lerázhatatlanul* kérni fogom, hogy ezt megbeszélhessük. A másik lehetõség az, hogy megpróbálom *bevásárolni* magam, hogy jól bánjanak a gyerekkel. Van még egy lehetõség már az elsõ nap kérek idõpontot az óvónõtõl és megpróbálom ezeket a dolgokat megbeszélni vele. Aggódom, mert ha az amit a többi szülõ mond nem bizonyulna igaznak feleslegesen megbántanám/sérteném az óvónõt. Ön mit tanácsol, mi lenne a legjobb?

Válasz >>>


El is engedem, meg nem is... (2012-06-03 06:07:34)

Adrienn április óta igyekszik óvodába szoktatni 2,5 éves kislányát, ám az esti szoptatások továbbra is részét képezik az estéiknek. A gyermek megkinlódja a beszoktatást, ám otthon dolgozó édesanyja a nyári összevonások alatt is tovább járatná óvodába.

Kedves Óvónõ! Kislányom április végén volt 2,5 éves, még szoptatom elalváskor. Mivel 1,5 éves kora óta fõállásban dolgozom itthonról, nagyon örültem, hogy a közeli óvodába felveszik májustól. Áprilisban 5 alkalommal voltam vele bent 1-2 órát, májustól 3-4 órát töltött bent úgy, hogy mindig hazajöttem dolgozni. Az elmúlt 1 évben anyukám vigyázott rá hetente 2-3 alkalommal, ezért megszokta, hogy nekem idõnként el kell mennem dolgozni. Ebéd után megyek mindig érte, utána már csak vele foglalkozom, az óvónõk, a dadus mind aranyos, és a gyerekek is kedvesen fogadták. Az 1. nap sokat sírt, de az elsõ napokban mondott olyat a dadusnak a fülem hallatára, hogy szeret oviba járni. Az elsõ pillanattól érti, hogy én dolgozom, és neki ott kell maradnia, ezért beszalad a szobába - igaz sírva - rögtön búcsúzás után. Amikor érte megyek, és meglát, akkor kitör belõle a sírás, és a nyakamba ugrik. Nap közben is van, hogy elpityeredik az oviban. Nagyon szépen, érthetõen beszél, 18 hónapos kora óta szobatiszta. Az ovi jót tett neki, mert idegen gyerekekkel is hamarabb összebarátkozik a játszótéren, és jobban eljátsszák egyedül is. Mégis egyre anyásabb, már sem apa, sem a nagyi nem tud vele egy percet sem tölteni nélkülem. 1 hétig itthon volt betegen, az utána jövõ hét rettenetes volt. Az oviban eszik rendesen, néha pityereg, kevesebbet játszik a gyerekekkel, többet a dadussal. Velem agresszív, nem hagyja, hogy szeretgessem, ütöget, karmol. Januárban volt egy elhúzódó felfázása, azóta a bepisilés is egy eszköze a figyelemfelkeltésnek, de ezzel is engem 'tüntet ki' többnyire, nem az ovit. Hétfõtõl az ovi félgõzzel üzemel, a dadusa sem tud vele lenni, más teremben, összevont csoportok lesznek. Szeptembertõl egyébként sem az eddigi csoportjába járna, hanem marad a miniben, hiszen évvesztes, de azok az óvónõk, akik akkortól foglalkoznak majd vele, most még a nagyokkal vannak. Arra gondoltam, hogy megint a nagyi segítene nekünk, de hetente 2-3 alkalommal oviba is vinném pár órát, hogy egyrészt ne maradjak le a munkámmal, ne kelljen fõznöm, másrészt szokja a gyerektársaságot. A nagyi sajnos nem vethetõ be többször. Jó ötlet ez, vagy csak ront a helyzeten, ha erõltetem az elszakadást tõlem? Még ha csak a kertbe szaladok ki, akkor is megkérdezi, hogy ugye nem hagyom itt... Köszönöm válaszát. Adrienn

Válasz >>>


8-ra viszem, zárás elõtt már ott vagyok a kölökért (2012-05-03 16:51:38)

...írja egy anya, aki értetlenül áll azelõtt, hogy miért kellene ebéd után hazavinnie 3 éves, beszoktatós kisfiát. „Nekem ennyi pihenés sem jár?”- teszi fel a kérdést. Azt sem érti, miért az õ dolga önállóságra szoktatni a kicsit, hiszen „akkor az óvónõ és a dajka minek van”?

Tisztelt Óvónõk!
Azt szeretném megkérdezni hogy aki április hóban töltötte be a 3 évet azt mikor kell az óvodába felvenni? Mit jelent az hogy ovoda érett? Kisfiamról van szó! Nem járt bölcsibe, mert én nem dolgozom: Nem tud még csak szavakat mondani, csak segítséggel eszik iszik, de szoba tiszta! Idáig én öltöztettem, de az óvónõk azt mondják ezt is tanítsam! Az orr fúvást, és a kéz mosást is mondták! Akkor az ovonõ és a dajka minek van? Miért mondják hogy vigyem haza ebéd után? Akkor soha nem szokik oda! Nekem ennyi pihenés nem jár? Reggel viszem 8 ra, és jóval zárás elõtt már fél 6kor ott vagyok a kölökért!
Kérem Segítsenek már mert nem értem!
Kótiné

Válasz >>>


Bekakil, bepisil? Szidjuk le és mosassuk ki... (2012-04-11 01:08:37)

... ezt tanácsolták Annának gyermeke óvónõi. A közel 4 éves kisfiú retteg az óvodától, a nagyok agressziójától, az óvónõknél pedig nem lel oltalomra.

Kisfiam a nyáron lesz 4 éves. Az elmúl 1 évben sajnos háromszor is költöztünk családi problémák és betegségek miatt. A kisfiam ezeket a költözéseket nagyon jól viselte, nem volt semmi probléma. Az óvoda elõtt végig otthon voltam vele, nagyon ritkán volt csak a nagyszülõkre bízva és csak az ovi elõtti 4 hónapban járt bölcsödébe hosszabb-rövidebb idõkre. A bölcsibe azonnal beilleszkedett, gondozónõkkel, dajka nénivel, az igazgatónõvel és a társaival is nagyon jól megbarátkozott. 5 kisbarátját mai napig is emlegeti.Már a bölcsödében behívattak az igazgatónõhöz, mert szerintük Bence rendkívül értelmes, korát meghalladóan tudja kifejezni magát, nagy szókinccsel rendelkezik, barátságos, érdeklõdõ, stb, stb.Jelezték, hogy keressek neki speciális óvodát, de legalábbis olyat, ahol kisebb a csoport létszám, hogy többet tudjanak foglalkozni vele. Az óvodába szeptembertõl jár, gyorsan beszokott. Nem panaszkodik,nem sír, ha oviba megyünk, de valami mégsincs rendben. A mai napig csak egyedül játszik, bepisil és bekakil, pedig már szobatiszta volt. A beszoktatás idején, mikor még csak délig hagytam az oviban 4 nagycsoportos bekerítette és csúnyán beszéltek vele illetve folytogatták. A 4 óvonõ ezt nem vette észre tõle 3 méterre!!! Én láttam meg az utcáról és rohantam be segíteni neki. Az óvonõk álláspontja az,hogy azért nem mutatják be a gyerekeket egymásnak mikor új emberke érkezik a csoportba,azért nem védik meg õket az ilyen támadásoktól, hogy “felkészítsék õket az életre” és “megtanúljanak egyedül érvényesülni”.Azóta nem szívesen viszem Bencét az oviba és ezt érzi is rajtam. Bevallom szívem szerint nem is vinném ezekután, de a családom szerint túl kritikus vagyok és máshol sem lenne ez másként.Nem tudom eldönteni, hogy azzal ártok-e a kisfiamnak,ha megint egy újabb változás elé állítom (óvoda váltás) vagy azzal,ha ide járatom. Szerintem úgyanis az nem normális, hogy egy kiegyensúlyozott, barátságos, mosolygós kisgyermek 7 hónap elteltével egyedül játszik a csoportjában és bepisil, bekakil szinte minden nap. Az óvónõk nem értik. szerintük is Bence kimagaslóan értelmes és inteligens kisfiú. (remek a humora, a probléma megoldó készsége, min 200 verset és dalocskát ismer, a naprendszer kialakulásáról és a bolygókról órákat tud beszélni és modellezni õket!!!)DE: õ próbált barátkozni velük, puszit adni, megsimogatni õket, de elküldték!!! próbált játszani a gyerekekkel, de õk nem értik meg amit Bence mond nekik, illetve szétrombolták, amivel épp játszott. Bencus ezt jelezte az óvonéninek, aki azt válaszolta neki, hogy ne árulkodjon,menjen a helyére. Innetõl kezdve nem kommunikál az óvonõkkel, csak, ha nagyon muszáj. Nem néz az óvonõk szemébe, elzárkozik a közös foglalkozásoktól, felesel, hazudik, és nem vállal felelõsséget, azt mondja, hogy õ ott sem volt, nem is látta a kérdéses dolgott, stb, stb. Olyan érzésem van, mintha lelencbe adtam volna.
Ahová át tudnám vinni óviba, ott vegyes orosztályú csoportok vannak. Nem tudom, hogy ez megfelelõ lenne-e számára. Mindennap kétségek közt vagyok, hogy elengedjem-e oviba és ezt már nem tudom palástolni elõtte, lehet, hogy ettõl is kialakulhatott benne ez az érzés az ovival kapcsolatban.
Kérem, egyen szíves tanácsot adni, hogyan kezeljem ezt a szituáiót az óvodával, és a bekakilással kapcsolatban? Az óvonõk azt javasolták, hogy szidjam le és vele mosassm ki a piszkos alsónemûjét. (????)
Ön szerint megoldást jelentene az óvodaváltás? Mi a véleménye a vegyes korosztályú csoportokról? Javasolja-e, hogy gyerek-pszichológust is felkeressünk?

Válaszát elõre is nagyon köszönöm!

Üdvözlettel:
Anna

UI: elnézését kérem a helyesirási hibákért,de a jelenlegi billentyûzetemen találomra kell megtalálnom a betûket

Válasz >>>


Mikor kezdjük el az ovit? (2012-03-22 16:04:48)

Levélírónk tanácstalan 3,5 éves kisfia óvodakezdését illetõen. Mikor vágjanak bele? A gyermek még egyáltalán nem motivált erre és hamarosan kistesó is érkezik a családba.

Kedves Óvónõ!
Kisfiunk 3.5 éves és én várandós vagyok a kis tesóval.Az elõzõ babánkat elvesztettük,ami nagyon megviselt mindannyiunkat.
Az óvónõnk szerint illene már most elkezdeni az óvodát,mert Beni kora meg van hozzá,de õ hallani sem akar róla.Túl vagyunk az ismerkedésen az intézménnyel,de olyan nyomot sajnos most még nem hagyott,hogy érdekes legyen.
Szeretném megkérdezni,hogy Ön szerint kezdjük el most,vagy várjunk Januárig,amikor a kicsi 5 hónapos lesz és így elég idõ telik el,hogy megszokják egymást és a pici egy kicsivel erõsebb lesz a betegségekkel szemben?
A bizalom nagyon fontos és a gyerekek sokat változnak minden hónappal.Szeretném,hogy készen álljon rá,hiszen módunkban áll kivárni.
Nyitott anyának tartom magam és a legjobb megoldást keresem.Kérem segítsen!

Válasz >>>


Következõ 10 beszoktatás

Óvónõ válaszol
  Koraszülött gyermekem iskolába készül
  Nem akar pisilni az oviban
  Beszoktatás 5 hónapja?
  Nem akarok oviba menni!
  Sír, hogy hangosak a gyerekek
  Se bili, se vécé
  Nem szívesen ül a bilire
  Szobatiszta lesz tanévkezdésre?
  Verekszik, agresszív, rendbontó
  Teljes szobatisztaság: hogyan? Miként?
  Meggondolhatjuk-e magunkat?
  Nem akar szerepelni
  Könnyes beszoktatás
  Beszoktatás miatti megrázkódtatás
  Nem akar beszélni és a beszoktatás is nehezen megy
  Melyik kezével írjon?
  Eleven, fegyelmezetlen, a szabályokhoz nehezen alkalmazkodik
  Miért nem mondja, ha tudja?
  Ez így nem fog menni!
  Miért nem szól, ha pisilni kell?
  Nagydolog: nem is olyan nagy dolog
  Iskolaérettségi vizsgálat
  Kistesó érkezik: család vagy óvodakezdés?
  Kisfiam retteg a szakállas bácsitól!
  Diszlexia, diszgráfia: óvodásnál miért nem állapítják meg?
  Nehéz óvodai beszoktatás
  Szobatisztasági és beszoktatási nehézség: amikor a bajok csõstül jönnek
  Traumatizáló repülõs nyaralás
  Még az unokaöccsétõl is fél
  A barátaimat szeretem, az óvó nénit nem!