 |
Szobatisztaság
Kérdezni szeretnék
Kedves Óvonéni!
Segítségét szeretném kérni ismét.
A kisfiam 3 éves volt szeptemberben.Tavasszal az Ön segítségével szobatiszta lett.Nem is volt semmi probléma eddig,de most egy hete megint bekakil a kisgatyába,egy kicsit.Aztán áll csendben míg rá nem kérdezünk,hogy mitörtént és akkor gyorsan gyorsan menjünk a wc-re,mert ott folytatja...Volt amikor egy nap kétszer is megtörtént,hogy az eleje a gatyóban végezte...Mit tegyek?
A másik problémám,hogy délutánonként nem szeretne aludni.Fekszik a kis ágyába,de egy óra,vagy annyi sem elteltével szól,hogy kijöhet-e most már.Ha elalszik elég sokat bundít,ebbõl és az életkorából gondolom még szüksége lenne az alvásra.De tényleg látom rajta,hogy nem nem akar,hanem nem tud aludni.Persze az esték ilyenkor elég nehezen telnek el...Mit tehetnék ebben az esetben?
Nagyon köszönöm válaszát!
Orsi
Válasz >>>
Kedves Ovónõ!
Kislányom 2 és fél éves, és fél éve jár bõlcsödébe. A szobatisztasággal küszködünk kissé, amióta bölcsödés lett. 1 éves korában kezdte meg az ismerkedést a bilivel, ami nagyon szépen ment, és 20 hónaposan levettem róla a pelenkát. Kb. 3 napon belül ügyesen szobatiszta lett, idõközönként kivittem a vécére (szûkítõt használtunk, ez nagyon tetszett neki) és hamarosan elkezdett szólni, ha pisilni kellett. A kakival soha nem volt gondunk, mindig ügyesen szólt. Amikor bekerült a bölcsödébe, ott természetesen kezdõdtek a problémák. Naponta kétszer bepisilt, és alvás közben is (a dadák kérték, hogy alávsra visszatehessék rá a pelenkát), ami otthon soha nem fordult elõ. 2 hónap elteltével nyári szünet lett. Szünet után újra kezdõdött a bölcsi, és teljesen megváltozott, soha nem volt pisi gond, alvásnál is levették róla a pelenát. Nagyon örültünk, hogy csak a stressz miatt lehetett minden.
Csakhogy új változás történt. Elment egy dadus, és jött egy új. A kicsi újra kezdte a bepisilést, kb. két héten keresztül mindig bepisilt. Aztán ez is elmúlt,újra rendezõdtek a dolgok. Most az a probléma, hogy a dadusok szerint nagyon szeret a középpontban lenni, szófogadatlan (szerintem ez a 2-3 éves kor közötti dackorszak lehet, bár nem hisztis!) azt akarja, hogy mindig csak vele foglalkozzanak, és ha ez nem így történik, akkor felhívja magára a figyelmet. Legtöbbször bepisiléssel. Mostanában megint alvás közben is néha néha becsorog. Otthon soha nincs vele probléma, szalad és szól, ha pisilnie kell, sõt sokszor egyedül is kimegy a vécére, és elintézi ügyesen a dolgát. Talpraestt, ügyes kislány, bár nagyon eleven, óriási mozgásigényû és kissé akaratos. Huncut is, én azt látom rajta, hogy sokszor figyel, hogyan reagálok a viselkedésére. Talán túl sok "letolást" kap a bölcsiben és ezért a sok bepisilés? Stresszes lenne egy kicsit? (Nagyon nehezen is szokott be, nagyon sokat sírt!) De mostmár nagyon szeret járni a bölcsibe, és nagyon sokat tanul, rengeteg verset tud. Néha úgy érzem, soha nem lesz vége a bölcsödei bepisilésnek. A dadusok sokszor rosszallóan néznek rám, nem hiszik el, hogy otthon semmi baj nincs. Szerintük az az ok, hogy a gyerek fel akarja hívni magára figyelmet, és ezért csinálja. Sajnos ezzel a dologgal nem tudok mit kezdeni, otthon kezelhetõ a kislány, és nagyon van szeretve, igaz testvére még nincs. Próbláljuk szépen nevelni, de az egyéniségén nem tudok változtatni!
Mit tegyek Kedves Ovónõ?
Vagy ne aggódjak? Ha eddig ilyen szépen haladtunk, kisebb-nagyon zökkenõvel, akkor talán jövõ szeptemberre - óvodakezdésre - teljesen szobatiszta lesz?
Néha kicsit elkeseredek!
Elõre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Ilona
Válasz >>>
Tisztelt Ovóno!
Tanácstalan vagyok, habár nem elosszor miota a kislányom megszuletett
de most megkonnyebultem mikor kinyitottam az oldaljukat. Kérem
próbáljon tanácsot adni. A kislányom szeptemberben volt 2 éves. 18 honapos korában elkezdtem a bili és a WC szoktatásra. 19 honaposan már szobatiszta lett. Ìjszaka is felébredt , és szépen szolt, hogy pisilni kell.Tavasszal ovodába megy ugyhogy nagy ko esett le a szívemrol.
De 2-3 hete van ugy hogy éjjel nem szol és bepisil. Nem értem miert ez a visszafejlédés. Esetleg lehet a cumi leszoktatása az oka a visszafejlodésének.Amúgy
kislányomnak 10 honapos koráig nem volt cumija ugye nagyon szerette a
cicit de sajnos az én egészségugyi okom miatt egy éves korára
uveget es CUMIT kapott.Ma már tudom, hogy nem kellett volna
kényszerítenem de ugye anyukám tanácsára hallgattam, hogy mi lesz
ha majd a fogak kínozzák.Kulonben elejétol fogva csak alvásra kapta
meg a cumit meg ha netán épp a fogak kínozták. Oszintén szolva nagyon bánt, hogy helyesen csináltam-e, hogy
elvettem a cumit.Nem kellett volna még várnom?
Tanácstalan vagyok adjak - e éjszakára újra pelit. Vagy inkább nem, nehogy megszokja újra?!? Koszonom tanácsát!
Válasz >>>
Kedves Óvónö!
Kislányom 25hónapos,23 honaposan kezdtük a szobatisztaságra szoktatást.Nappalra a pisivel nagyon ügyes,és nyár végén már volt 7 olyan napunk is amikor reggelre száraz pelussal kelt.De most teljesen megválltozott minden.Nem szol,csak akkor ha már becsurgott a pisi,du.i alvásbol is szinte mindig pisisen kel.A kakival is hatalmas gondjaink vannak,Sajnos csak 2-3 naponta kakil,azt is letagadja ha kakilni kell/mondjuk néha meg is értem,mert bizti fájhat neki/.Az elmult héten ügyesen kakilt wc-be,majd most itt is fordulat következett,nem hajlando a wc-be kakilni,inkább visszatartja és letagadja,pedig látszik rajta hogy kakilnia kell.Teljesen tanácstalan vagyok!!!Mit kéne tennem???
Válaszát elöre is köszönöm:Moni
Válasz >>>
Tisztelt Ovónõ
A szobatisztasággal kapcsolatban lenne egy kisebb gondunk.Kisfiam 3 és fél éves. Kb. 5 hónapot járt bölcsödébe idén az óvoda elõtt, ami úgy látom elõnyére vált, mert azóta szól ha pisilni kell, igaz vannak kisebb balesetek, de hát ez belefér. Viszont a nagydologgal kapcsolatban vannak problémák, ugyanis nem hajlandó ráülni a WC-re, bilit vettünk neki párat, zenélõset, simát, szükítõt stb. arra sem volt soha hajlandó ráülni. Egyszer kakilt bele a WC-be még tavaly télen és láttam rajta, hogy megrettent a látványtól. Ha érzi, hogy kakilni kell, azonnal szól, hogy gyorsan tegyek neki pelust, elvonul egy csendes helyre, ott elvégzi a dolgát és jön, hogy cseréljem le neki. Tehát látom, hogy tudja kontrollálni magát, vissza is tudja tartani, de nem bírom rávenni, hogy a WC-re üljön. Úgy vettem ki a szavaiból mintha félne a kaki látványától.Próbáltam beszélni vele többször, ígértünk már neki mindent, de nem ment....Most óvodába jár, persze ott nem kakil, inkább hazahozza, de nem tartom ezt jó ötletnek, hogy visszatartja.Éjszaka még nem szobatiszta, reggelre még mindig pisis a pelus, azt mondták addig ne is próbálkozzak az éjszakaival csak akkor ha már száraz pelusra ébredünk. Megmondom õszintén eddig türelmesen vártam, de most már kezdek aggódni, hiszen márciusban 4 éves lesz...Kérem adjon valami ötletet, mit kellene tennem. Elõre is köszönöm a választát. Üdvözlettel: KKinga
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Kislányom most 2éves 3 hónapos.A nyáron amikor a bölcsiben szünet volt levettük róla a pelenkát és nem is volt semmi baj.Amikor újra vittük a bölcsibe szoltunk hogy már szol ha pisil és kakil, de a bölcsiben nem szolt bepisilt és bekakilt ha kiviték és ráültették akkor belepisilt,de nem szolt!Augusztus végén új bölcsibe került mondták,hogy adjunk rá pelust 1 hét múlva szoltak, hogy nem kell pelus mert szol.Elsõ nap mikor bugyiba vittük bekakilt utána alvásra raktak rá pelust.Kb 2hét múlva szoltak,hogy vigyük pelenkába, mert már a pisinél sem szól.Itthon továbbra is szól és bárkiél van mamánál,dédinél szól.Csak a bölcsibe van gond.Mit csináljunk?elõre is köszönöm a válaszát
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Kislányom 2 és fél éves, nagyon értelmes, 1 éves kora óta beszél, viszont akaratos, izgõ-mozgó, néha már nyughatatlan és ha "olyanja" van, akkor nem használ sem a szép szó, sem a szidás - bármirõl legyen is szó. Idén nyáron szinte magától szobatiszta lett-csak a pisivel-rövid idõ alatt, bilitõl, wc-tõl sosem félt. Mindig megdícsértük és õ maga is büszkén újságolta, hogy ügyesen tud pisilni. Egy idõ után azonban a játékot nem akarta megszakítani a pisilés miatt és inkább szorongatta, hiába vittem a bilire, aztán meg persze becsurgott. A délutáni és esti alváshoz még használtunk pelust, de egyébként nem és volt, hogy egy délelõtt 4-5 alkalommal is bepisilt és õ maga kérte, hogy vegyünk fel pelenkát. Mostanra teljesen visszafejlõdtünk, most megint mindig hord pelenkát és nem zavarja. A kakival mindig küszködtünk, mert nagyon rossz az étvágya. (Ehez képest nem vékonyka, a súlya is folyamatosan gyarapszik.) A zöldséget gyümölcsöt kóstolás nélkül határozottan elutasítja-bármilyen formában-, ha mégis sikerül rábeszélnem egy falatra, rögtön kiköpi. Húsféléket is minimálisat fogad el. Ezért állandó a szorulása, széklete 2-3 naponta van, mert visszaszorongatja, mivel fájdalmas a nagy kemény gombócot kinyomnia. Nem nagyon vagyok híve a hashajtóknak, ezért ritkán adok neki, a székletlazítók meg nem is használnak. Úgy gondolom, a visszafejlõdés oka tehát az lehet, hogy a kakilás, mint fájdalmas dolog van az emlékezetében és azt hiszi, ha visszatartja, akkor pillanatnyilag megszabadul a kakilás okozta kíntó. Nagyon ritkán mondja, hogy fáj a hasa, de ez csak néhány percig tart, aztán kutya baja. Szoktunk beszélgetni róla, hogy hogyan kell ügyesen kakilni és pisilni, úgy néz ki meg is érti, de gyakorlatban mégsem alkalmazza. Nagyon sokféle módszerrel próbálkoztunk már az evéssel és a szobatisztasággal kapcsolatban is, de többnyire hasztalan volt.
Válaszát elõre is köszönöm.
Üdvözlettel: Mária
Válasz >>>
> Tisztelt Óvónõ!
>
>
>
> A problémám a következõ:
> A kisfiam augusztusban töltötte be a harmadik életévét. A bilizést május elsõ napjaiban kezdtük, akkor még csak ismerkedtünk vele mert elõtte nem sok érdeklõsét mutatott a fiam utánna a WC-tõl pedig egyenesen félt. Kicsit több mint 1 hónap alatt odáig jutottunk, hogy a wc-vel már megbarátkozott és esetenként szólt ha neki pisilni kellett de többnyire inkább a bilibe intézte a dolgát alvásnál, délben, éjszaka és a sétáknál még adtam rá pelust. Mikor már alakulni látszott a dolog akkor valami miatt egy nap folyamatosan bepisilt és bekakált, én pedig itt követtem el életem legnagyobb hibáját. Egy sajnálatos családi tragédia miatt rendkívül feszült és ideges voltam és úgy éreztem ez csak egy csepp a pohárban amivel betelt és már a sokadik bepisinél letoltam és mondtam neki, hogy anya most már nagyon mérges és estére el is sírtam magam, sajnos a gyerek elõtt, láttam rajta, hogy nem nagyon tud ezzel mit kezdeni mert még soha nem látott ilyennek, nem mentegetni akarom ezzel magam, tudom, hogy óriásit hibáztam.
>
> Onnantól kezve 4 héten át minden nap bepisilt és bekakált és én minden alkalommal nagyon türelmesen tanulva a hibámból elmondtam, neki, hogy semmi baj majd legközelebb szóljon, próbáltam neki játékosan, viccesen, de nem nagyon hatotta meg, de soha többé nem mondtam semmilyen negatív dolgot ha nem sikerült a dolog, viszont a pelust nem adtam vissza rá csak éjszakára. Amikor már kifogytam az ötletekbõl akkor azt találtam ki, hogy minden alkalommal mikor én mentem a wc-be bejelentettem, hogy pisilni kell és megyek pisilni, illetve a kakával ugyanígy még azt is megengedtem ha utánnam jött, hogy belessen a wc-be, hogy tényleg ott ülök rajta és ez volt rá a legnagyobb hatással mert egyszer csak átfordult a fogas kerék és elkezdett szólni, ez július eleje körül volt.
>
> Otthon már minden szépen ment július közepére éjszakára levettem róla a pelust mert már akkor két hete nem volt semmi reggelre a pelusban. Viszont ha elmentünk otthonról maradt a bepisi, bekaka, házon kívül nem volt hajlandó szólni. Augusztus elsõ heteiben egyszer csak elkezdte mondani házon kívül is a pisit viszont a kaka maradt és azzal házon kívül csak agusztus közepe után barátkoztunt meg, azt is úgy, hogy egyszer sikerült séta közben elkapni, hogy azért maradozik le, mert valószinûleg kakálnia kell, A férjem munkahellyéhez nagyon közel voltunk és bevittem oda, ott játszott az udvaron, és szólt, hogy kakálnia kell, ez volt az elsõ eset amikor nem tagadta le amikor megkérdeztem tõle, hogy kakálnia kell-e és mondtam neki, ha kell szóljon és szólt is. Direkt nem vittem be a wc-be, mert azt akartam, hogy lássa, hogy ha nem vagyunk otthon akkor is szólhat, úgyhogy az udvaron egy popsitörlõre sikerült anya nyakába csimpaszkodva legugolva az elsõ házon kívüli nem bekakálós mû. Innentõl kezdve egy pozítív változás állt be, szépen elkezdett szólni,egy két pici hiba százalék becsuszott mert minden hellyel külön meg kellet barátkoztatni a kakálás terén, legyen az nagymamánál vagy a tesvéreméknél, de augusztus végére különösebb gond nem volt vele. Mígnem eljött a várvavárt elsõ óvodai nap, 3 napig úgy tünt nincsen gond, szerda délután vettem elöször észre, hogy olyan furcsán viselkedik, aznap kapott egy kis letolást az oviban mert egy gyerekkel összebalhéztak valamin és az érte járó szankciót nagyon zokon vette a gyerek, pedig itthon sincs neki minden megengedve, egyébbként a gyerekre egyéltalán nem jellemzõ a verekedés, fõleg nem a kezdeményezése, inkább elsírja magát vagy hisztizik. Csütörtökre a délelõtti udvari játék közben kétszer is bepisilt, pénteken pedig bepisilt és be is kakált, szintén az udvaron. Az óvónõk nem nagyon tudták ezt hová tenni mert õ nem sírt egyszer sem amikor ott hagytam, hanem nagyon jól elvolt a játékokkal. Azt gondolták emiatt, hogy biztosan úgy vittem a gyereket, hogy nem szobatiszta, itt mondták meg elõször nekem, hogy egész héten egyszer sem szólt nekik, hogy pisilnie, illetve kakálnia kell csak kedden kakált az oviban, de akkor is azt mondta, hogy pisilnie kell és ez is az udvaron történt. A pénteki bekakinál azt mondták az óvónõk neki, hogy most már haragszanak, meg anya is haragszik.
> Másnap a gyerekem belázasodott és két hétig nem tudtam vinni az oviba. Otthon továbbra sem volt vele probléma mindig szólt hogy pisilni, illetve kakálnia kell annyi változás történt, mindig nagyon az utolsó percre hagyta, de szólt.
>
> Két hét kényszer szabadság után az oviban elsõ nap ott maradtam vele, hogy amikor majd nekem szól, hogy pisilnie kell akkor én átírányítom az óvónõkhöz, hogy nekik szóljon. Alapvetõen küzdünk azzal ha nem az van amit a gyerekem akar, hogy ne hisztizzen sokat rá kell szólni, hogy azonnal hagyja abba hisztizést mert ki fog kapni, legkevésbé azt tolerálja ha elveszik tõle azt a játékot amivel õ is játszik pedig ebben bõven van része mert van egy 1,5 éves kisöccse, de amit az oviban mûvelt azon le voltam döbbenve nekem ilyen szintem nem mer hisztizni otthon, ott meg hasra vágta magát ha valami nem úgy történt ahogy õ elképzelte. Az oviban kétszer szólt is, hogy pisilnie kell, de a kakát hazavittük és érdekes módon otthon hosszú idõ óta elõször, már csak akkor szólt csak amikor a kaka eleje becsúszott a kisgatyóba, csak a második felét tartotta meg a wc-be. Pont egy Thomasos kisnadrág volt rajta és viccesen mondtam neki, hogy most mi lesz Thomassal ha te lekakáltad, szomorú lesz Thomas, na ezen õ is nevetett. Másnap viszont az oviban szintén az udvaron egy fa tövében szorongatta a pisit, ezt látva az óvónéni elvitte megpisiltetni, lejöttek és rövid idõn belül bekakált. Reggel szóltam az óvónõknek, hogy ha bekakilna, egyet ne tegyenek, ne mondják neki, hogy én haragszom rá, erre azt mondták, hogy õk nem szoktak ilyet mondani soha a gyereknek, hogy haragszanak, pedig pont ez az óvónõ mondta nekem az elsõ hét végén, hogy ezt mondta Árminnak. Biztos vagyok benne, hogy amikor felvitték pisiltetni õ már akkor tudta, hogy neki kakálni is kell, de nem akart vagy nem mert szólni.
>
> A két óvónéni közül az egyik nagyon szigorú katonás a gyerekkel a másik viszont nagyon szeretgetõs és puszilgatós, jól kegészítik egymást. A dajka néninek meg nem nagyon lehetünk a kedvencei, mert a kakás gatyót neki kell kivenni a fiam alól, amirõl tudom, hogy nem egy felemelõ élmény. A katonásabb ovónéni mondta délután amikor mentem Árminért, hogy azzal amit mondtam nem ért eggyet, mert nem dicsérhetik meg a gyereket ha bekakál, pedig én csak azt mondtam, hogy azt ne mondják már neki, hogy én haragszom rá, de azt is csak azért mondtam, mert tudom, hogy ez nállunk csak ront a helyzeten.
>
> Mondtam, hogy ha hisztizik azt ne hagyják szó nélkül nyugodtam szóljanak neki, de a bekakálás az más kategória.
>
> Ezek után nem tudom meddig lesznek velünk toleránsak az óvodában és fogalmam sincs hogyan vehetném rá fiamat, hogy szóljon ha kakálnia kell. A legutóbbi bekaki után próbáltam vele beszélni errõl nem volt hajlandó tárgyalni velem a témában mindig csak terkózott, viszont az apukájának amikor hazajött rögtön elkezdett mesélni az oviról és azt is elmesélte teljesen magától, hogy bekakált.
>
> Még annyit mondanék, hogy a csoportban Ármin a legfiatalabb. A két kiscsoport közül ami indult, nem a minibe került hanem a normál kiscsoportba, mert van egy nála fél évvel idõssebb kis barátja és amiatt, hogyha együtt vannak, hátha könnyebb a beszokatás. A gyerekek többsége bölcsibõl jött és hozzá van szokva a közösséghez és ellentétben a fiammal többségben nagyon barátságosak, kommunikatívak az óvónõkkel, Ármin nem adja könnyen a barátságát, és nem sok embert enged magához közel, de volt már olyan ember akivel elsõ perctõl cimbizett és ezek többnyire férfiak. Még ráadásként tejérzékeny is és nagyon rossz evõ, ebbõl kifolyólag az ebédje és a tízóraija nagyon sokszor más mint a többieké lehet az is benne van, hogy sokszor látja, hogy a többiek kapnak sütit, õ nem kap, a többiek kenyeret kapnak felvágottal õ puci zsömlét kakaóval. olyankor csak ácsingózik, hogy õ is kér olyat.
> Kérem adjanak tanácsot ilyenkor mit lehet tenni, mi a helyes és mi a helytelen mert nem tudom mit csináljak. Nekem az óvónõk hozzáállása is furcsa egy kicsit, mert szerintem túl sokat várnak tõle rövid idõn belül, de lehet, hogy ez a normális és csak én vagyok elfogult fiammal. Már nem tudom mit gondoljak. Tudom, hogy nagyon elszúrtam a szobatisztaság kezdetét, de nem tudom, hogy ez jóvátehetõ-e és ha igen hogyan.
>
> Elõre is köszönöm a választ és sok sikert kívánok a munkájukhoz!
> Üdvözlettel: Mezõsi Krisztina
>
>
>
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
Az én kisklányom most kezdte az óvodát, és sajnos minden délutáni alvásnál bepisil. Otthon már nagyon régóta ágytiszta, éjszaka is de ezt az óvónõk egyre kevésbé hiszik el. A kezelésre megtaláltam a válaszaiban a lehetõségeket, viszont itt nagyon szigorúan veszik az óvodai felvételi feltételnek ágytisztaságot és félek hogy ezért kirakják a lányom az oviból. Megtehetik ezt? Az óvónõnk már azzal fenyegetõzik hogy szól a vezetõségnek, hogy bizonyítsam be hogy otthon nincs ilyen probléma???? Köszönöm válaszát, üdvözlettel: BZsuzsi
Válasz >>>
Tisztelt ÓvÓvõ!
Azzal a problémával fordulok önhöz, hogy a kislányom szeptember 12-én töltötte be a harmadik életévét. Egy fél éve szobatiszta, most már éjszaka sincs pelenka. Két éves kora óta járt bölcsibe. Nagyon szeretett járni. Amikor szobatiszta lett eleinte ott se volt gond a pisiléssel, kakilással, de volt egy olyan eset, hogy kinnt voltak az udvaron, szólt a gondozónõnek egymás után kétszer hogy kakilnia kell, mikor bevitték nem kakilt, és mikor harmadszorra szólt hogy kakilnia kell, nem vitték be azt mondták neki, hogy ne szórakozzon biztos nem kell kakilnia és öt perc múlva bekakilt. A bölcsiben ez az eset óta minden nap bekakilt, eleinte itthon nem, de aztán itthon is elkezdete, hogy bekakil, és bepisil. Mikor vége lett a bölcsinek a nyáron sikeresen visszaálltunk a szobatisztaságra, most már éjszaka sincs pelusa. Most elkezdte az óvódát és ugyanazt csinálja , mint a bölcsibe. Akkor szól az óvónõknek, amikor már bekakilt.Szeret járni az óviba, mert minden nap megkérdezem, hogy jó volt-e, menjünk-e reggel, és ott is nagy örömmel fut be a csoportba. Azt mondja, hogy az óvó nénit is szereti. Itthon mondtunk neki, hogy ez más mint a bölcsi, más nénik vannak, õk segítenek, kiviszik. Itthon pedig semmi probléma nincs a szobatisztasággal. Errõl az esetrõl szeretnék tanácsot kérni, hogy mit csináljak, hogy az óviba is minden rendbe legyen, mint itthon.
Köszönettel: Eszter
Válasz >>>
Következõ 10 szobatisztaság
|
|
