 |
Egyéb nevelési kérdések
Kérdezni szeretnék
Tisztelt Óvónõ!
Kislányom 3 éves, régóta küzdünk a következõ problémával: térdén ülve ritmusosan mozgatja magát, kipirosodik, leizzad.Ilyenkor a játékra sem figyel, ha megzavarjuk ingerült lesz. Sajnos 10 hónapos korától kezdve nagyon gyakran jártunk vele orvoshoz, különbözõ problémákkal: eszméletvesztés ( túlérzékenység miatt, mivel szervi eltérés nem volt kimutatható ), hüvelynyílásnál összenövés ( többször gyermeknõgyógyász segítségével kellett szétválasztani, beöntés ( székrekedés miatt, ami lelkileg nagyon megviselte, váratlanul érte, és utólag értékelve teljesen feleslegesen)...
A beöntés óta ezt a "nyomást" még gyakrabban tapasztalom nála, és egyszerûen van amikor napokon keresztül csinálja, nem bírjuk semmivel kizökkenteni belõle, ilyenkor nincs kedve pl. kimenni sétálni, játszani...stb. Észrevettük pl. hogy a szabadban nem csinálja. Vannak idõszakok, mikor egy-két hónapig sem tapasztaljuk nála, aztán váratlanul ismét jelentkezik ez a dolog, és egy jó ideig ismét eltart. Olvastam gyermekkori feszültséglevezetés kapcsán onanizációról. Elõfordulhat, hogy errõl lenne szó? Hogyan viselkedjünk ezzel kapcsolatosan a kislánnyal? Várom segítõ válaszát, mert teljesen lehetetlenné válnak a mindennapjaink, és egyre inkább el vagyunk keseredve, nem tudjuk, hogyan segíthetnénk a kislánynak, ha valóban valamilyen lelki probléma gyötri?!
Elõre is köszönöm válaszát!
Üdv.: aggódó anyuka
Válasz >>>
Tisztelt ovoneni'
Kislanyom 3,5 eves , szerintem borzasztoan okos es folyamatosan foglalkoztatni kell. Mar az ovodaban is panaszkodtak, h mikor leültetik valami tevekenyseg ele, nala muszaly elõkesziteni a kõvetkezõt mielõtt vegezne az elsõvel mert ha nem megprobal megszõkni.(mar tõbb kiserlete volt ra)
Ismeri az ABC kis es nagybetüit, nagyon erdeklõdik az olvasas irant. Tud szamolni fejben (õsszeadni) 1 tõl 10 -ig. A rajzai nagyon precizek(pl. ha embert rajzol azt szempillaval, szemõldõkkel, ruhaval rajzolja), 250 db. puzzelt kirak kb. 1 - 1,5 ora alatt ugy, hogy kõzben nem all fel.
Mindig dicsergetjük es azt erzem, h nagyon sok siker elmenyt nyujt neki, h elamitja a felnõtteket.
Mostanaban nagyon sok tamadas er baratok, mas anyukak, neha meg csalad reszerõl is, h elraboljuk a gyerekkorat.
Nekem ez nem all szandekomban, ugy gondolom, h nagyon sokat van szabadlevegõn, nagyon aktiv kislany es õ mondja meg, h mikor szeretne tanulni( ha otthon vagyunk szinte mindig). legalabb 100 DVD meseje van de nagyon ritkan nezi, ha 1X megnezett egy meset tõbbe mar nem erdekli. Sok tarsasjatekot jatszunk, kartyazunk, rõmizünk, sakkozunk...
Estenkent lefekveskor mindig megkerdezi, h mikor lesz vegre iskolas.
Igazabol a kerdesem az lenne, h õn szerint hogyan tudnam elterelni a figyelmet a folytonos tanulas akarasrol.
Az ovodat nagyon szereti de ugy igazan senkit nem enged kõzel magahoz. Az ovonenit kinozza mindig kerdeseivel( mivel taplalkozik a mehecske, hol el a hangyasz sün). Felek, h egy idõ utan kikõzõsitik az ovodas pajtasai mert olyan koraerett...
Elõre is kõszõnõm a vallaszat es elnezest az ekezetekert, sajnos nincs magyar billentyüzetem.
Válasz >>>
Tisztelt Ovónõ!
A következõ ügyben kérném nem is annyira a válaszát inkább a véleményét, hogy ebben az esetben valóban van probléma, vagy csak én mint szülõ lennék akadékoskodó.
A HARMADIK kislányom május 1-i. Már születése elõtt tudtuk, hogy sajnos nem maradhatok vele otthon sokáig mert (hitel, megélhetés, stb..) vissza kell mennem dolgozni. Már május 5-én beadtuk a bölcsõdei jelentkezést. És ki is írták, hogy januári kezdéssel felvéve.
De mire január lett kiderült, hogy májusig még maradhatok otthon, Így szóltunk idõbe, hogy ne más gyerek elõl foglaljuk a helyet. (XVII-kerületi bõlcsi ). Igazából ezt szinte el sem tudtuk mondani, mert az akkor már új vezetõ nõ közölte, hogy ezt a kiírást sose látta, a gyerek nincs felvéve,és különben sem vesznek fel évközben gyereket. Így nem marad számunkra csak a szeptember.
Ezt a határidõt a munkaáltatóm nem nagy örömmel fogadta, de végül is mint utolsó eshetõség megkaptam.
Megtörtént az újabb kiírás, mint hogy a gyerek szept. 1-vel kezdi a bõlcsit azaz felvették. Nagyon örültem, volt egy dátum a szülõi értekezletre azt is felírtam, de rosszul egy hónappal elírtam a naptárba, mert rosszul lapoztam. Ez az én hibám nem tagadom. De még nyár közepén betelefonáltunk, hogy lemaradtunk a szülõirõl. És mondták csak aug.24-után mehetünk be (mint utóbb kiderült ez a dátum sem volt jó, de ezt a bõlcsibe mondták rosszúl, bár õk nem vállalták ennek felelõsségét). Így is tettünk. Mire közölték a gyerek nem mehet csak októberben bõlcsibe mert addig a többieket szoktatják be (nem tudom egyesével megy ez vagy hogyan,) de ez sem biztos csak lehet, de nem tudják. És különben sem voltam ott a szülõin vessek magamra, miért nem jöttem elõbb. (Nem tudom minél elõbb hiszen már 15hónapja járok folyamatosan a nyakukra)A problémám az, hogy mi után a munka helyem nem vár tovább, így annak örömére, hogy végre felvételt nyert a gyerek, az utcára kerültem(kerülnék). Erre a vezetõnõ annyit válaszól: nagyon sajnálom õ aztán be nem veszi szeptemberbe a gyereket és így jár az aki nem megy el a szülõire (lényegében ezt mondta). Erre már lassan zokogva könyörögtem, hogy legalább mondjon egy fix idõpontot, mert akkor valamit még hátha tehetek, de tudnom kellene, és hogy legalább kapjak papírt a felvételrõl, mert kibiztosít így arról, hogy októberben (vagy novemberbe vagy valamikor) ha beakarom adni a gyereket, nem közlik, hogy év közben nincs felvétel. Mert hogy azt is ezen beszélgetés alatt tudtam meg, hogy gyakorlatilag a gyerek még mindig nincs felvéve a bõlcsibe . Ja azt nem tud adni amíg nem viszek munkáltatóit és nem mondok le a gyedrõl. De ugye érti Ön is, mert ha nem mondanak (mert nem mondtak) egy pontos idõpontot akkor elvesztem a munkahelyem, amit elvileg már el is vesztettem, csak abban reménykedem ha kisírom a szemem akkor megszánnak. És ha nincs munka helyem, hogy mondhatnék le a gyedrõl. De ha nem mondok le a gyedrõl akkor nincs bölcsödei felvétel.
És ha van is bõlcsödei felvétel, hiába mert a késõi kezdés miatt valószínûleg elvesztem a munkahelyem, és így megy ez körbe körbe.
Nem értem valóban az lenne a feladata a bölcsödének, hogy megleckéztesse az anyukát, ha nem jelenik meg a szülõin? VALÓBAN a BÕLCSÖDÉNEK nem lenne feladata, vagy lehetõsége intézményével védeni a családokat (nem hogy még a nagy családosokat), hogy azok ne kereüljenek olyan helyzetbe, hogy elveszitsék állásaikat. VALÓBAN nem dönthet úgy egy bölcsöde, hogy annak aki már több mint egy éve kéri az elhelyezést akkor elhelyezi a gyereket. Tényleg ki kell várnia azt a 15+1hónapot amíg végre elvesztem az állásom? Nem értem mi a feladata a Bölcsödének, mint intézménynek, ha nem az, hogy annak szülõnek ekinek dolgoznia kell (biztos senki nem dolgozna ha nem kellene)annak a gyermekének elhelyezést biztosit a munka idejére? És valóban FELADATA LENNE A BÖLCSÖDEI DOLGOZÓKNAK AZ, HOGY A SZEMEMRE VESSÉK AZT, HOGY MILYEN SZÍVTELEN VAGYOK, HOGY LEPASSZOLOM A GYEREKET EZZEL ANNYI MUNKÁT ADVA NEKIK.
Három gyerekem van és még harmadiknál sem tudom, ha nem erre mire van a bõlcsöde.
Válasz >>>
Tisztelt Óvónõ!
Luxemburgban élek férjemmel és kétéves ikreimmel(Boldizsár és Csenge), akik most augusztus elsején kezdték meg a bölcsit. Sajnos itt, ha problémám van, nem nagyon tudok szakemberhez fordulni segítségért, ezért kérném, írja meg véleményét az esetünkrõl.
Nagy sírásokkal kezdõdött a beszoktatás (ami itt 1 hét alatt zajlik, rögtön az elején már rövidebb távollétekkel), de a második hét utolsó napján már nem sírtak a Picikék. Ez azért megnyugtatott picit. Megpróbáltam ebéd után elhozni õket(háromszor is), de mind a háromszor óriási hisztibe csapott át a találkozas, hazamentel, fektetés itthon (jó másfél órával késõbb, mint eredetileg szoktak). Nagyon ki voltak már fáradva,kezelhetetlenek voltak. Ekkor döntöttem úgy, hogy megpróbáljuk az ott altatást. Nem volt probléma. Leszámítva az én lelkiismeretfurdalásomat, hogy így többet lesznek távol, mint azt én elterveztem.
Két hét után azonban, ahogy egyre jobban megismertem a bölcsit, több dologgal kapcsolatban merültek fel kételyeim:
1. Amikor megérkezem (mindig 9 körül) , az összes gyerek egy asztal körül, széken üldögélve játszik. Nekem ez nagyon furcsa, hogy az összes 2 éves gyereknek ez legyen a természetes igenye, hogy üljön és ne járjon-keljen a teremben. Túl fegyelmezettek!
2. Utána, eddig minden nap igy volt, 10-11-ig sétálnak az utcán, a környéken(a nagyobbak egy kötelet fogva, a kisebbek, ugyanehhez a kötélhez vannak gumizva kezüknél fogva). Megint csak kontrollálva a mozgásukat! (Pedig a bölcsinek van egy udvara, ami ugyan betonozott, de ki lehetne veluk menni néha oda is, hogy szabadon ugráljanak a szabadban, mert ugye Luxemburg úgysem a sok napsütéses órákról híres. Az én Boldikám, aki itthon is szaladgál, ugrál, rohan, ott megint csak “viselkednie” kell. Ezután meg persze készülõdnek az ebédhez, egy órát esznek és készülõdnek a lefekvéshez és alszanak 2 órát. Utána jövök értük. Értem, hogy fegyelmet kell tanulniuk elõbb-utóbb a gyerekeknek, de nem túl korai ez? Nem túl sok kötött idõ ez? Gyakorlatilag 9-10-ig játszhatnak szabadon, utána 15.30-ig valamit mindig kell(!) csinálni. Ez normális egy bölcsõdében?
Jobb ez egy elég "öntörvényû" gyereknek, mint a kisfiam, hogy rendet tanuljon? csengét nem annyira féltem.
3. A gondozók. Nekem elég szenvtelennek tûnnek. Amikor megjövök, elmondják kissé kelletlenül, hogy ettek-ittak, játszottak és aludtak másfél órát. De hogy mit csináltak még, kivel játszottak, jól érzik-e magukat, nehezen kapok választ. Olyan furán is érzem magam, mert úgy tûnik, mintha ilyen kérdéseket más szülõ nem tenne fel. Kissé csodálkozva néznek rám.
Váltanom kéne? Nem rosszabb a gyerekeimnek, hogy járnak valahova 3-4-5 hétig és mert én bizonytalan vagyok (õk nem tudom, hogy érzik magukat, bár két hét alatt mindketten lebetegedtek már egyszer), átviszem õket máshova, ahol szintén nem biztos, hogy minden rendben lesz? (És tulajdonképpen kb. 2 órát töltenek ott, ami tényleg aktív idõ az alváson és evésen kívül, akárhol vannak.) Újra kellene szokniuk mindent. Nem fogják érezni rajtam, ha nem váltok, hogy nem szívesen viszem õket a jelenlegi bölcsibe? Tele vagyok kétségekkel. Ennyire mellé lehet fogni egy bölcsivel (egy látogatás után) vagy én dimenzionálom túl a dolgot? Fokozza a rossz érzésemet, hogy amikor értük megyek (alvás után!), elég egykedvûek, és a legszuperebb játszótér,leglelkesebb anya se hozza õket lázba. Ennyire fáradtak lennének még alvás után is? Vagy rám haragszanak, hogy otthagyom õket? Kérem segítsen eligazodni ebben a zûrzavarban, ha így a távolból, (nem ismerve az itteni viszonyokat) ez lehetséges. Elnézést kérek, ha túl hosszúra sikerült ez a levél, de úgy gondoltam, hogy a helyzet megértéséhez szükséges volt minden információ. Elõre is nagyon szépen köszönöm válaszát! Üdvözlettel:
Anita
Válasz >>>
Tisztelt óvónõ!
Én az után érdeklõdnék, hogy a nagyobbik fiamnak (6, 5éves) még egy évet oviba kell járnia, mert hypraktiv figyelemzavaros tünetekkel. A kisebbik fiam 2008. 09. 14. én lesz három éves, Májusba beírattam ugyanabba az óvodába, ahova a nagyobbik is jár. Csak várlistára vették fel. Az igazgat azt monda ne nagyon reménkedjünk hogy, mehetne oviba, mert nincs hely. Inkább irasam át másik oviba. A nagyobbik fiamnak a pszichopedagógusa aki, foglalkozik vele, nem tanácsolja, hogy óvodát váltsunk. Nem tenne, ojt a környezetváltozás. Nem szeretném másik oviba iratni a kicsit, mert az meg neki lenne rossz. A kislányom 2009. februárba tölti a második évet és sajnos, muszáj 4 órába, bölcsödébe adnom, mert visszakel mennem, dolgozni. Mivel másfél óra a munkahelyem öt ott írattam be a bölcsödébe, és így nem kell csak max: 4, 5 órát bölcsödébe lenije.
A baj hogy kétkörzetes óvodánk van, és így most nem tudom mitévõ legyek, mert a másik óvoda messze van és a közlekedés sem túl jó. Mit tehetnék, hogy felvegyék abba az oviba, ahova a nagyobbik is jár. Az ottani igazgató még azt is mondta akkor a nagyobbikat irasam át, ha nem akarom külön óvodába járatni a kicsit. Már szobatiszta, és igen jól beszél. A háziorvos javasolta a bölcsödét is neki a temperamentuma miatt egy fél éve de oda se vették fel, mert itthon vagyok.
Elõre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel Sz. Orsolya Budapestrõl
Válasz >>>
Kedves Ovono!3 eves kisfiamnak mikor mondhatom meg es hogyan,hogy testvere par evvel ezelott meghalt.A temetore gyakran jon velunk,de nem tudja ,hogy az mit jelent valojaban.Eloreis koszonom valaszat.Egy anyuka.
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!
19 éves vagyok és van egy 10 éves húgom meg egy 30 éves bátyám. Édesanyám alkoholfüggõ, édesapám meg egy elég agresszív ember. A probléma a következõ: Édesanyám mindig azt mondja hogy azért iszik, mert apám hirtelen haragú (finoman fogalmazva) és mindig mindenért kiabál és kötekedik. Édesapám szerint meg õ azért ilyen ember, mert anyám alkoholista. Szerintem ez egy ördögi kör, amibõl sehogy se lehet kimászni. Viszont meglátásom szerint mindkét félnek van valamennyi igaza. Viszont mindketten folyamatosan arról beszélnek hogy el fognak válni, de szerintem félnek. Nem merik benyújtani a válópert mert félnek attól hogy vajon mi lesz a 10 éves húgommal. Ebben a családban szerintem már mindenki csak szenved. Nem tudom mi lenne a megoldás. Nem jó ez így. Már több mint 4 éve megy ez a cirkusz nálunk. Aminek már olyan durva következményei is voltak, mint pl a vérre menõ verekedés szülõk között. Már rendõrséget is hívtak egymásra. Tényleg sokszor felmerült már a válás kérdése, viszont még egyikõjük se tett még azért hogy valami jobb legyen. Mindig van egy veszekedés, ami után pár nap múlva kibékülnek és minden szép meg jó... Megígérik egymásnak azt hogy ("én nem fogok kiabálni, én meg nem fogok inni") normálisak lesznek. Viszont ebbõl soha nem lesz semmi. Mert mindig ugyanott tartunk a veszekedés mindig kezdõdik elölrõl és sosincs vége. Én már komolyan azon gondolkozok, hogy kihívok ide valakit hogy rakjon rendet. Vagy valaki kezdje el a válást, mert egyrészrõl féltem a húgomat, hogy milyen ember lesz így belõle, másrészt meg már se idegileg, se lelkileg nem bírjuk a testvéreimmel....
Valami hasznos tanácsra lenne szükségem hogy vajon mi lenne a megoldás erre az egészre...
Köszönettel:
Niki
Válasz >>>
Sajnos a kislányom asztmás ezért gyakran beteg otthon vagyok vele 1-2 hetet visszamegy a bölcsibe és kezdhetem elõlrõl mert a bölcsöde beveszi a beteg gyereket.Egyik nap szólnak a szülõnek(este mikor a gyerekért megy), hogy egész nap lázas volt a gyerek másnap vígan mehet a bölcsibe.Így én hiába maradok otthon, ha más gyerek betegen is mehet!Tud valami megoldást erre a problémára?Tisztelettel Feketéné Viktória
Válasz >>>
Ki kicsoda tulajdonképpen, hány Apukája vagy valakije lehet egy gyereknek?
Kedves Óvónõ!
A gyermekem Apukája és én szétköltöztünk, amikor a most 3.5 éves lányom 10 hónapos volt. Egyedül éltünk egy darabig, közben szerelmes lettem. Az új kapcsolatommal tavaly augusztus óta (9 hónapja) élünk együtt, de azt megelözõen már egy éve találkozgattunk - játszótér, mozi, minden más. Néha a lányommal, néha nélküle. Varázslatos kapcsolattá alakultunk (családdá). Az Apukájával is jó a kacsolatunk, hetente találkozunk (egyenlõre még együtt hármasban - Apa, Anya és a lányom, mert a lányom még nem akar nála maradni egyedül annak ellenére, hogy nagyon szeretik egymást). A kislányom 1 hónapja elkezdett összezavarodni. Az Apukájával nagyon régóta nem él egy háztartásban - az újjal viszont igen akit Benének szólít mióta megismerte. Elõször a szomszéd kislánynak kezdte el mondogatni, hogy neki van egy Apukája meg egy Benéje - aki persze nem érti hogy mi a szitu pontosan, hogy kije a lányomnak a Bene. A lányom elkezdett ideges lenni. Amikor Bene érte ment az oviba és a gyerekek szóltak neki, hogy itt az apukája - elkezdett kiabálni, hogy Bene nem az Apukája, hanem a Benéje, ami viszont a többieknek nem jelentett semmit. Na ettõl teljesen kiborult. Néhány napja, azt mondta Benének, hogy - "Te Vagy az Apukám". Mi is összezavarodtunk%-/ Nem akaruk eröltetni semmit, az viszont igaz, hogy mindennapi-mélységében az új párom az 'Apja' (pisilés, azonnali szeretet, altatás, felkelés és mindennapi 1000 más). Biológialilag viszont nem. Fogalmilag mind2en (a régi és az új is). 2 napja azt kérdezte a lányom, hogy kivel megy holnap a játszóházba? A Bene-Apával vagy a Misi-Apával? Szóval Drága Óvónõ...mit mondjunk Neki. Ki, kicsoda?
Köszönöm szépen a válaszát!
Válasz >>>
Kedves Óvónõ!Kisfiam most mult 5 éves januárban.Középsõcsoportba jár.Tavaly nevelési tanácsadot kellett felkeresnünk mert elmaradást észleltek nála.Nevelési tanácsadó szakvéleménye,hogy gyermekem nem igényli a külön foglalkozásokat.Ott felállított "IQ"-ja 94%volt.Mostani probémánk,hogy nem akkarja a feladatokat megoldani az ovodában,nem dolgozik a feladatkönyvben.Hogyan tudnánk rá hatni eggyüttesen az ovonénijével eggyütt?? Zsuzsa
Válasz >>>
Következõ 10 egyéb
|
|
