Edit kislánya most kezdte az ovit. A beszoktatás eleinte sikeres volt, ám ezt hamarosan felváltotta a reggeli sírás, kétségbeesés. Az anyuka a gyerekek reggeli fogadásának átszervezésében látja az okokat...
Tisztelt Óvónõ!
Kislányom novemberben lesz 4 éves, 2 hete kezdte az óvodát, elõtte majdnem 2 évig bölcsõdébe járt. Mivel otthon mi is - és a gondozó nénik a bölcsõdében is - sokat meséltünk neki az óvodáról, nagyon várta már, hogy oda járhasson,új barátokat szerezhessen, új játékokkal játszhasson. Az elsõ napon - az óvó nénik javaslatára - már ott kellett hagynom reggeltõl délutánig a kislányomat (ott ebédelt, ott is aludt stb,) nem volt vele semmi gond. Azóta azonban, ahogy telnek-múlnak a napok, egyre rosszabb a helyzet. Reggelente sír (üvöltve kapaszkodik belém), már otthonról sírva indulunk el, csak azt hajtogatja, hogy õ nem akar, nem szeret óvodába járni, ne hagyjam ott, mert õ ott nem szeret lenni. Az óvónõk azt mondják, hogy az elsõ nap kivételével nem kommunikál igazán senkivel, csak õket "õrizgeti", amerre õk mennek ott van a kislányom is, nem szeretne játszani senkivel, és egyáltalán nem hajlandó enni. Oda ül az asztalhoz,nézi ahogyan a többiek esznek, látszik rajta, hogy õ is éhes,de nem akar egy falatot sem elfogadni.
Én viszem minden reggel, a férjem tud elõbb érte menni, így õ hozza el délutánonként.Mikor haza érnek a gyerek azonnal berohan a szobályába, ledobálja a ruháit, befekszik az ágyába, magára húzza a takarót és órákon át nem akar onnan kijönni.Nagyon sajnálom a kislányomat, mert amilyen kiegyensúlyotott, barátkozó, mosolygós gyerek volt, most olyan zárkózott, rosszkedvû lett.
A történethez az is hozzá tartozik,hogy az óvodában éppen az ideji évtõl kezdve új szokásként azt vezették be (költségtakarékosságra hivatkozva), hogy minden reggel 8 óráig (fél óránkénti váltásokban)más-más csoport más-más óvónénivel az un."gyûjtõ csoport", tehát a gyereket mindíg más várja, többnyire olyan óvó nénik akiket egyáltalán nem ismer, olyan környezetben ami egyenlõre még idegen a számára. Ez fõleg a még "beszokós" gyerekeknél elég megterhelõ, hiszen így még nehezebben akar bemenni, ottmaradni. Az én kislányom például már otthon mondogatja, hogy ígérjem meg neki, hogy a saját óvónénije fogja várni. Ezt sajnos nem tudom neki biztosítani, így már otthonról sírva indulunk el, mert csak azt mondogatja, hogy õ "nem akar más csoportban vendégségben lenni".
Errõl a problémáról már más szülõkkel is beszéltünk, próbáltunk az ónónõkkel is egyeztetni, sõt a vezetõ óvónõvel is tanácskoztunk, hogy vissza kéne állítani a régi rendet. Sajnos õ is felsõbb utasításra intézkedhet csak ez ügyben, és míg ez a probléma meg nem oldódik, attól tartok, hogy az én kislányom sem fog örömmel, felszabadultan óvodába menni.Ha viszont állandósul, félek a kis lelkében is állandósulni fog a szorongás és félsz az óvodától.
Kérem adjon tanácsot, hogyan tudnánk mi szülõk legjobban átsegíteni a kislányunkat ezen a nehézségen.
Köszönettel; G.Edit
Válasz:
Kedves Edit!
Szinte biztosra vehetõ, hogy a reggeli "váltott mûszak" okozza kislányánál a problémákat. Ez nem meglepõ, hiszen a beszoktatás sikere éppen az érzelmi biztonság alapjául szolgáló állandóságban, kiszámíthatóságban rejlik. A gyermek tudja elõre, mire és kire számíthat az óvodában, az állandó napirend is ezt a célt szolgálja. A gyermeke óvodájában foganatosított új rendszer azonban éppen ezt csapja agyon. Nem tartom jó megoldásnak a reggeli gyülekezõ ilyen szervezését.
Ön két dolgot tehet: az egyik, hogy az összes érintett szülõvel karöltve, írásban kérvényezzék a vezetõnél a gyermekek egészséges, kiegyensúlyozott lelki fejlõdését szolgáló régi rendszer visszaállítását.
Ha ez semmiképpen nem oldható meg, akkor valamilyen módon érdemes lenne átszervezniük a reggeli óvodába érkezés idejét, azaz menjenek késõbbre, amikor a saját óvó nénik már biztosan bent vannak.
