Kisfiam júliusban lesz 5 éves. Szellemileg azt hiszem, fejlettebb a korosztályánál, folyékonyan olvas, nyomtatott betûkkel ugyan, de ír, kibetûzi a szavakat fejben is, számol. Autómárkákban "verhetetlen", nagyon jó a memóriája. Viszont mozgásában eléggé le van maradva, ügyetlen, bátortalan. Mászókára, csúzdára szinte lehetetlen rábeszélni, és mióta szemüveges lett (kancsalság miatt) még sokkal rosszabb lett a helyzet. Nézi a többi gyereket a játszótéren, de õ nemigen megy utánuk fel semmire, hiába bíztatjuk. Vajon fizikai vagy lelki oka lehet ennek? Hol, hogyan lehetne ezt kideríteni? Egyébként sem egy bátor gyerek, a hangos dolgoktól is fél, pl. a tûzijûtékot még messzirõl vagy a tévében sem nézi meg, mert fél tõle, mert hangos (ahogy õ mondja). Mennyire függhet össze a hangos dolgotkól való félelem és a rossz egyensúlyérzék? És összefügghet-e azza, hogy eléggé viharos volt születése, mert a császár során benyelt egy kis altatót, az APGAR-ja mindössze 1 volt a születés után egybõl, és lélegeztetni is kellett egy darabig.
Köszönöm a válaszát:
Horváthné Andi
Válasz:
Kedves Andi!
Én mindenek elõtt feltétlenül javasolnám, (amennyiben még nem történt meg), hogy végeztessenek átfogó orvosi vizsgálatot a gyermek egyensúlyérzékét illetõen. Valóban nem elképzelhetetlen, hogy az egyensúlyi probléma, ill. a hangerõre való érzékenység összefügghet, hiszen mindkét dolog a fül állapotával van kapcsolatban.
Amennyiben az orvosi vizsgálatok mindent rendben találnak, a következõ dolgokat kell átgondolni:
- nem fordult-e elõ, hogy korábban leesett valahonnan a kisfiú, és most ezért fél?
- Nincs-e olyan felnõtt a környezetében, aki esetleg túlféltõ módon nem engedte a magasabb mászókákra?
- Nem látott-e esetleg más gyermeket leesni valahonnan?
A fenti okok bármelyike is kiválthatja az indokolatlan félelmet a gyermekben, mely azonban véleményem szerint kellõ türelemmel oldható. Elõbb-utóbb a játék hevében megfeledkezik félelmérõl, és talán minden rábeszélés nélkül is feljebb merészkedik majd. Ha esetleg ez mégsem történne meg, semmiképpen ne próbálják mégis felcsábítani, hanem a földön végezhetõ, egyensúlyérzéket nagyban fejlesztõ játékokkal igyekezzenek indirekt módon segíteni Õt. Pl: Haladj át a földre helyezett csíkon, ez a híd!… vagy: tegyen babzsákot a fejére és úgy próbáljon sétálgatni… vagy: Játsszunk gólyásat, aki fél lábon is meg tud állni...stb.
A lényeg, hogy a kisfiú az egészet játékként élje meg, ne jöjjön rá arra, hogy Önök ezzel fejleszteni akarják Õt.
