Kedves Óvónő!
A kislányom márciusban lesz 6 éves. Nagyon értelmes, nyitott gyerek, csak egy kicsit félénk, érzékeny. Az óvodai elő-iskola érettségi vizsgálaton is megállapították: a tudása szerint mehetne iskolába, de érzelmileg nem elég érett. Nem is bánom, hogy az óvodában maradhat még egy évet, csak a félénksége miatt vagyok tanácstalan. Az óvónői és saját tapasztalataim szerint is nagyon-nagyon kevés az önbizalma. Az óvónéninek a feladatmegoldásnál mögötte kell állni és figyelni, amint teljesen jól megcsinálja a feladatot. Otthon rajzolásnál állandó megerősítésre vár: igen, nagyon ügyesen csinálod! Az óvónők mostanában alvásidőben kimennek a csoportszobából (csak egy új még annyira nem ismert dadusnéni marad)és a farsangra próbálnak egy műsort. Azóta a lányom minden délután zokogva kér, hogy ebéd után vigyük haza. Szeretnék segíteni neki. Munka, háztartás és a 3 éves kistestvére mellett igyekszem sokat beszélgetni, játszani, rajzolni vele. De úgy érzem a félénkségével nem boldogulok. A folyamatos megerősítésen kívül szakemberként tud javasolni valamit, amivel ez az érzékenység,félénkség orvosolható lenne?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Dóri
Válasz:
Kedves Dóri!
Mindenképpen tanácsos lenne minél jobban "nyitni" a külvilág felé: járjanak minél többet társaságba, a baráti, szülinapi ...stb. meghívásoknak mindig tegyenek eleget és lehetőség szerint Ön is próbáljon lehetőséget adni arra, hogy otthonukba kis barátok látogathassanak el. Hasznos lehet még játszóházak, egyéb óvodán kívüli foglalkozások (zeneovi, stb.) látogatása is, ahol további új gyerekekkel ismerkedhet, barátkozhat kislánya. Fontos azonban, hogy előbbieket rendkívül tapintatosan, a lehető legnagyobb fokozatossággal vezessék be, próbálják úgy alakítani, mintha az egészet a kislányuk kezdeményezésére csinálnák.
Amennyiben nagyon nem akar részt venni a fenti programokban, akkor semmiképpen ne erőltessék! Tiszteletben kell tartanunk, hogy mindenki más és más: míg egyesek minden alkalmat megragadnak a magamutogatásra, addig mások zárkózottabbak, csöndesebbek. Az önbizalom építése viszont nagyon fontos feladat szülőknek, pedagógusoknak egyaránt! Dicsérjék, motiválják, bátorítsák továbbra is a kislányt, akinek előbbiek hatására talán lassabban, de biztosan helyreáll majd az önbizalma.
Sok sikert!
