Szilvit aggasztja, hogy 4 éves kisfia, Andris, mostanában láthatóan szorong, fél valamitõl. Hogyan deríthetjük ki az okokat?
Tisztelt Ovónõ! Kisfiam Andris, márciusban lesz 4 éves. Van egy kisöccse Marci 2 éves lesz. Andris 2008 októberétõl jár oviba. Nagyon várta már, hogy Õ is ovis lehessen. A beszokással semmilyen probléma nem adódott, szivesen ment minden reggel. Beteg nem volt egészen idén januárig amikor 3 hétig itthon volt Nátha és szövõdmények miatt,majd februárban tüdõgyulladása volt, sokat köhögött. Rohamokban tört rá és eltartott sokáig, Sz,tem õ is meg volt már ijedve. Év elején kezdett úgy viselkedni, hogy nem akar jönni sétálni este, sokat mondogatta amikor sötétben jöttünk haza, hogy fél a szörnyetegtõl. Megmondtam neki hogy szörnyeteg a kis fejében van és ha nem gondol rá már nincs is. Félelemetes meséket mûsorokat soha nem nézett, csak általunk válogatott meséket néz. Kb egy - két hónapja figyelem hogy rágja a ruháit, kabátja szélét, kezét szájába veszi. Látom, hogy szorong és nem tudom mitõl. Ovónõket kérdeztem vettek e észre valamit , azt válaszolták semmit, csak mostanában olyan kis érzékeny néha olyan mintha nem itt lenne. Itthon nem láttam mást ezen a "nemakarok" viselkedésen kivül amihez ragaszkodik minden áron, még ha meg is fenyitem hogy akkor itt marad. Persze jön utánam, de folyton csak azt ismétli hogy "nem akrja és nem fejezi be". HA próbálok valami eldöntendõ kérdést feltenni automatikusan rosszul válaszol. Mint pl. Jó neked ha Anya szomorú miattad? vagy Miért csinálod ezt, Nem szereted Anyát? A válasz: jó... Nem ... :( aztán egyik pillanatról a másikra el is felejti ha talál valami számára érdekeset amirõl beszélni kell. Ilyenkor természetesn én is váltok és megy tovább az élet. KApcsolatom a fiammal jó. sokat játszunk beszélgetünk,épitûnk, rajzolunk, Igyekszem nem háttérbe szoritani õt a kicsivel szemben.
Kérem, (ha sikerült kibogozni bonyolult levelem) adjon valami tanácsot mit tegyek, hogy segitsek neki.
Köszönettel: Andris anyukája, Szilvi
Válasz:
Kedves Szilvi!
Soraiból kitûnik, hogy kellõ odafigyeléssel, szeretettel veszi körül Andrist is, éppúgy, mint kisöccsét, így testvérféltékenységre nem gyanakszom.
Valami azonban valóban érhette a kisfiút, ami megijeszthette és emiatt szorong. Ez lehet akár egy csoporttárs ártatlanul elejtett megjegyzése is (pl: sötétben jönnek a szörnyek), de az is lehet, hogy a mostanában rendszeressé vált, sötétben megtett séták önmagukban keltettek félelmet benne. (A sötéttõl való félelem igen gyakori óvodás korban.) Amíg óvodába járt, fényes nappal mentek a szabadba, a napirend feltehetõen a hosszas betegeskedés alatti itthon tartózkodással változott. (Azóta vannak sötétedésbe hajló séták.)
Javaslom tehát, hogy a sétákat lehetõleg fényes nappal, délelõtt tegyék meg, akkor a hõmérséklet is kedvezõbb a betegségbõl épp hogy kilábaló gyermeknek, és az óvodából való hazahozatal is világosban történjen.
Amennyiben továbbra is megmagyarázhatatlan félelmet, szorongást tapasztal kisfiánál, próbálja meg bábozással, indirekt módon szóra bírni Andrist. Ha nem személy szerint neki kell "színt vallania" problémáiról, hanem mindezt kivetítheti a kisfiú, mackó, stb. bábra, sokkal könnyebben fog megnyílni. Ajánlom elolvasásra "Bábozz velem!" rovatunk "Játsszunk bábszínházat otthon is" cikkét. Ebbõl közelebbi képet kap a probléma gyakorlati megoldására.
Minõségi bábokat rendelhet a www.gyermekabc.hu oldalon, ajánlom figyelmébe!
