Kedves Óvónő!
Kisfiam 5 éves múlt. Szeptemberben már a nagycsoportot kezdi az oviban. Otthon semmi problémánk nincs vele. Aranyos, értelmes kisfiú. Imád játszani, szereti a meséket, a számítógépet is sokkal jobban kezeli, mint sok kis társa, az oviban mégis gondok vannak vele. Nem barátkozik senkivel, félénk, nem akar semmit csinálni - mint pl.: gyurmázás, festés, rajzolás - Elég nehezen szokott be az oviba, hiába jár már két éve közösségbe, még most sem tudom otthagyni, ebéd után mindig haza kell hoznom. Nagyon szeretném, ha végre az oviban is felszabadultan tudna viselkedni és végre jól érezné magát, de nem tudom, hogy hogyan segíthetnék neki ebben?
Szeretnék még tanácsot kérni, hogy egy ekkora gyermeknek milyen tipusú feladatokat lehet adni a nyári szünet idejét - ami az ő szintjének megfelelő - mert az ovival ellentétben itthon nagyon szereti megoldani azokat.
Köszönettel: Sz. Ildikó
Válasz:
Kedves Ildikó!
A megoldás kulcsa mindenképpen az óvónők kezében van. Ők azok, akik óvodai berkeken belül sokat tehetnek és kell is, hogy tegyenek a fiúcska önbizalmának megerősítése érdekében. Mindenképpen beszéljen velük, kérje őket, hogy támogassák, motiválják és bíztassák a gyermeket. A reális alapokon nyugvó dicséret fontos és nélkülözhetetlen eszköze a pedagógusoknak, mellyel valóságos csodákat lehet elérni. Kérje segítségüket!
Az otthoni játékos fejlesztéshez, engedje meg, hogy saját könyvemet: a Játékos suliváró-t ajánljam. Ebben a kis kötetben reményeim szerint minden együtt van, ami 5 éves kortól a csemeték sokoldalú, játékos fejlesztését szolgálja. Jó szórakozást kívánok hozzá!
