Kisfiam októberben - két hét múlva - lesz 3 éves. Problémánk a szobatisztasággal van. Nyár elején úgy éreztem, hogy nagyon jó úton haladunk a szobatisztaság elérése felé. Éjjelente gyakran száraz volt a pelenkája, és napközben is egyre többször szólt, hogy pisilnie ill. kakilnia kell. Aztán elmentünk nyaralni, és már ott megváltozott a helyzet. Gondolom, az idegen környezet hatására egyáltalán nem szólt. Reméltem, hogy itthon majd visszaáll a "régi rendszer". Sajnos, nyaralás után megbetegedett, még kórházba is került. Azóta egy-két hetes megszakításokkal folyamatosan beteg. Azt mondta a gyerekorvos, hogy fogékonyabb a fertõzésekre. Egyelõre emiatt nem tanácsolja az óvodát sem, addig amíg nem erõsödik egy kicsit. (Egyébként sem mehetne, mivel nem szobatiszta.)
Szeptember elején volt egy betegségmentes idõszaka, akkor próbáltam biliztetni újra. Egy darabig ment úgy, hogy én ültettem rá a bilire, de egy idõ után nem akart ráülni. Próbáltam kivárni, hogy magától szóljon. Elmagyaráztam neki, hogy õ ezt már képes egyedül is megoldani, de ez sem vált be. Egész nap folyamatosan bepisilt. Egy pár nap után kénytelen voltam rá visszaadni a pelenkát. Aztán megint beteg lett. Igaz, hogy csak egy napig volt lázas, de a doktornõ elküldte vérvételre, ez pedig nagyon megviseli. Három hónap alatt már legalább 14x vettek tõle vért. Utána megint vártunk kicsit és újra próbálkoztunk. Ekkor már nem vettem le róla a pelenkát, csak kértem, hogy szóljon, kérdezgettem...stb. Nem sikerült eredményt elérni. Aztán megint jött egy újabb vírusfertõzés, ismét vérvétellel egybekötve. Szerencsére, hamar kigyógyult belõle, de azért az egy hétig tartó betegség biztosan megviselte.
Már nagyon sok módszert kipróbáltam: próbáltam jutalmazni, rajzoltam napocskákat, ha bilibe pisilt, építettem várat a WC-be, hogy kedve legyen felmászni rá, és úgy ülni az ülõkére, próbáltam "megvesztegetni", de minden hiába... Nem találom a megoldást.
Egyelõre nem mehet közösségbe, így nem égetõen fontos, hogy szobatiszta legyen, de azért már igencsak itt van az ideje. Ráadásul januárban kistestvére születik, úgyhogy ez újabb problémákat okozhat. Persze, nem feltétlenül.
Nem tudom, mitévõ legyek. Próbálok türelmes lenni, de idõnként biztosan érezheti a neheztelésemet, amiért nem szól, hogy pisilnie kell. (Kakilásnál legtöbbször szól.) Már nagyon sokat beszélgettünk a témáról, mindig megígéri, hogy szólni fog, már azt is mondta, hogy õ már nagyfiú. Ennek ellenére soha semmi nem történik.
A nagyszülõk elég messze laknak tõlünk 220 km-re. Bálint nagyon szereti õket, és nagyon szeret náluk lenni. Érdekes, amikor ott vagyunk, mindig rosszabb lesz a helyzet. Itthon szól, ha kakilnia kell, de ott szó nélkül bekakil. Miután hazajövünk egy-egy látogatás után, ismét bekakil napokig. Múltkor a nagyszülõk voltak itt látogatóban, elõtte már két hete nem kakilt be. Míg õk itt voltak, újra kezdõdött a bekakilás, sõt, azóta sem szól. Hiába látom, hogy éppen kakilni készül, és próbálom rávenni, hogy üljön rá a bilire, egyszerûen közli, hogy õ most nem akar. Mit csináljak vele? Amíg nem lesz stabilan szobatiszta ne engedjem találkozni a nagymamáékkal? Nem hinném, hogy ez jó megoldás.
Teljesen tanácstalan vagyok, és borzasztóan tehetetlennek érzem magam. Szervi oka biztosan nincs a dolognak, mivel vizeletet is többször néztek nála, mindig rendben volt. A sok betegség miatt hasi UH-on is voltunk egy párszor, ott sem találtak semmit.
Tudom, hogy képes lenne rá, de érzem, hogy nem akarja. Csak nem értem, hogy miért. Amúgy a gyerekorvos is azt mondta, hogy teljesen ép pszichéjû gyerek, nincs szüksége pszichológusra. Ha kérdezgetem, hogy kell-e pisilnie, az már erõltetésnek számít? Ha sokszor kérdezem, elõbb-utóbb elunja, és akkor már persze, hogy nem ül rá.
Nagyon elkeserít a helyzet, azt keresem, hogy mit rontottam el és hol.
Elõre is köszönöm a segítséget:
Á. Csilla
Válasz:
Kedves Csilla!
Úgy érzem, levelében minden érdemleges információt leírt, amit tudni kell, érdemes a problémával kapcsolatban. Említette azt is, hogy már mindent megpróbált, amivel javíthatna a helyzeten. A leírtak alapján ebben én is biztos vagyok. Véleményem szerint Bálintnál valóban nem szervi, sokkal inkább lelki okok állhatnak a háttérben. A számtalan orvosi vizsgálat, a kórházban töltött idõ, a rengeteg vérvétel bizony megviselhette lelkileg. Sok esetben a szorongás egyik legszembetûnõbb jele a bevizelés, illetve a szobatisztaság megszûnése. Valószínûnek tartom, hogy a kisfiánál tapasztalt visszaesés is a korábban említett betegeskedés – okozta tortúra következménye.
Nem biztos, hogy jelen esetben célravezetõ a téma állandó és görcsös napirenden tartása, hiszen így Bálint sokkal inkább válik kudarckerülõvé, mint sikerorientálttá. Fél, hogy nem sikerül megfelelnie az elvárásoknak és ezzel újabb bánatot okoz szüleinek. Így inkább a biztos pelenka módszert tartja egyszerûbb megoldásnak. A korábban már Ön által említett kivárásos módszert jónak tartom, tanácsos lenne újra megpróbálni, egy kicsit talán több türelemmel.
Javaslom, hogy most pár napig „pihentessék” a témát, majd mintegy spontán beszélgetés keretében említse meg, hogy Bálint már igazi nagy fiú. Örömmel idézzék vissza azt az idõszakot, amikor már szinte sosem pisilt be. Erõsítse meg a kisfiúban, hogy tudja, hogy milyen ügyes, és biztos abban, hogy egyszer csak magától kéri a bilit. (Ezt késõbb ne kérje számon, ha mégsem úgy történik.) Hivatkozzon arra is, hogy nemsokára itt lesz a kistestvér, aki még olyan kicsi, hogy nem tudja, hogyan kell bilibe és WC-be pisilni. Ezt csak egy igazi nagy gyerek tudja megmutatni neki.
Mint az elõzõekben említettem, a kezdeti sikertelenséget ne kudarcként éljék meg, hanem próbálja így lereagálni:
„- Szerintem most csak elfelejtetted kérni a bilit, de nem baj, legközelebb biztosan meglepsz azzal, hogy magadtól ráülsz. Aki ilyen nagy és okos fiú, az sok mindent meg tud csinálni!”
Így nem számonkérésként éli meg szavait a kisfiú, hanem a benne való bizalom jeleként. Javaslom, hogy a nagyszülõkkel való találkozáskor is hasonló módon igyekezzenek hatni a gyermekre. (Mutassuk meg a nagyinak, milyen ügyes és okos vagy!)
Remélem, hogy fentiek segítségével hamar és eredményesen túljutnak a problémán.
