Tisztelt Óvónõk!
Azt szeretném megkérdezni hogy aki április hóban töltötte be a 3 évet azt mikor kell az óvodába felvenni? Mit jelent az hogy ovoda érett? Kisfiamról van szó! Nem járt bölcsibe, mert én nem dolgozom: Nem tud még csak szavakat mondani, csak segítséggel eszik iszik, de szoba tiszta! Idáig én öltöztettem, de az óvónõk azt mondják ezt is tanítsam! Az orr fúvást, és a kéz mosást is mondták! Akkor az ovonõ és a dajka minek van? Miért mondják hogy vigyem haza ebéd után? Akkor soha nem szokik oda! Nekem ennyi pihenés nem jár? Reggel viszem 8 ra, és jóval zárás elõtt már fél 6kor ott vagyok a kölökért!
Kérem Segítsenek már mert nem értem!
Kótiné
Vlasz:
Tisztelt Szülõ!
Mindenek elõtt szeretném leszögezni: az óvoda nem gyermekmegõrzõ, ahová nyitáskor leadjuk az Ön szavaival élve „kölköt”, zárás elõtt fél órával pedig érte megyünk! Az óvoda nevelõmunka helyszíne, ahol a pedagógusok, - a szülõkkel szoros együttmûködésben!-, mindent megtesznek a gyermekek egészséges testi és lelki fejlõdése érdekében. Bármennyire is kényelmes lenne Önnek, 3 éves, beszoktatás küszöbén álló kisgyermekének nem az szolgálja az optimális fejlõdését, ha reggeltõl-estig „ott van felejtve” az óvodában! A szülõnek pedig elsõdleges kötelessége, hogy gyermeke érdekeit helyezze elõtérbe saját pihenésével szemben! A gyermekkel való közös idõtöltés, játék, egy játszótér, egy közös vásárlás, …stb. Önnek is és gyermekének is örömöt szerezhet. Éljen ezzel a lehetõséggel, és örüljön annak, hogy munkahely híján lehetõsége adódik erre délutánonként.
Az önállóságra nevelés nem azt jelenti, hogy szülõ a pedagógusra, pedagógus pedig a szülõre mutogatva igyekszik elhárítani magáról a felelõsséget, a másiktól azonnali megoldást követelve. Ez egy hosszú folyamat eredménye, melyben elsõként a szülõ, majd ebbe bekapcsolódva a pedagógus is rávezeti a kisgyermeket az önellátó tevékenységek hogyanjára. Ne akarjon sem Ön, sem a pedagógusok azonnali csodát, inkább fokozatosan és türelmesen vezessék be a kicsit az önállóság világába.
Soraiból úgy érzem, ezen a téren még van mit változtatni otthoni és óvodai vonalon is.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ!
A problémám, hogy a körzetes óvoda, ahová tartozunk, messzebb van, mint a lakóhelyünkhöz legközelebbi óvoda,ez utóbbi kb. 2 méterre van tõlünk...
Ebben az esetben mind a két helyre írassam be a kisfiamat, vagy csak a körzetes Óvodában? Hol kell jeleznem, hogy a lakásunkhoz közelebbi intézménybe szeretnénk felvételt nyerni.Ha a körzetes óvodába felveszik a gyermekemet, fellebezhetek? Nevetségesnek tartom, hogy az ablakunk az óvodára néz, és nem járhat ide a gyermekem. Válaszát elõre is köszönöm!
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Érdemes lenne mindkét óvodában kérni a felvételt, a közelebbiben pedig jelezni a fennálló problémát. Úgy vélem, érvei teljesen megalapozottak, így szükség esetén feltétlenül érdemes fellebbezni. Elõbbiek azonban sajnos nem garantálnak semmit, hiszen akár körzetesként is elutasíthatják a jelentkezõket, ha telített a létszám.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
A kérdésem a következõ lenne. Kislányom 4 éves. Egész nap semmi probléma vele, szófogadó aranyos kedves. Esténként teljesen kikel magából verekszik, dobálja magát a földön, üti ajtót, falat amit ér. Ez a probléma kb 2 hete hirtelen kezdõdött. Kérném segítségét, hogy a problémát, hogyan oldjam meg.
Köszönettel
szülõk.
Vlasz:
T. levélíró!
Elképzelhetõnek tartom, hogy kislánya túlfárad nap végére, így tanácsos lenne az eddiginél korábban lefektetni õt. Ezen túlmenõen igyekezzenek nyugodt, ellazulást segítõ légkört varázsolni az esti órákra is, ami egy kedves esti mesével megkoronázva még inkább harmonikussá válik. Mindemellett azért érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az utóbbi két hétben, mióta a problémák felmerültek, milyen változás állhatott be a gyermek életében, ill. volt-e változás? Elképzelhetõ, hogy ezen a szálon végigvezetve az eseményeket rájönnek a kiváltó okra és segíteni tudnak a helyzeten.
Amennyiben a fentiek nem vezetnek eredményre és a probléma továbbra is fennáll, tanácsos gyermekpszichológus segítségét kérni.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Zuglói anyuka vagyok,szeretném beíratni a kisfiam óvodába,de még az önkormányzatnál se tudnak segíteni,hogy melyik körzetbe tartozunk,mert módosítás történt,de még nem véglegesítette a polgármester.Persze az óvodai nyílt napok már múlt héttõl elkezdõdtek,és a héten is folyik,a végleges listát jövõhétre ígérték,addigra már nem lesz lehetõségem a körzeti ovinkat megnézni.3 hét múlva beiratkozás,és én még semmit nem tudok.Mi van ha jövõhéten se tudom meg?Menjek el az összes oviba jelentkezni?
Vlasz:
T. levélíró!
Azt tanácsolom, nézze végig azon óvodák nyílt napját, melyek reálisan szóba jöhetnek, mint lakóhelyhez közeli óvoda, és mindegyikben jelezze felvételi kérelmét.
Azoknak a 3 éves gyermekeknek vált kötelezõvé az óvoda, akik aug. 31-ig betöltik 3. életévüket. Mint írja, gyermeke szeptemberi születésû, így õt nem érinti ez kötelezettség. Jelentkezni azért érdemes, mert ha nem telített a létszám, elképzelhetõ, hogy õ is felvételt nyer és megkezdheti õsszel az óvodát. A beíratás további részleteirõl érdeklõdjön az illetékes óvodavezetõnél!
Krds:
Köszönöm válaszát. Egyet nem értek, ha a gyermekem okt.17-én betölti a 4. életévét, akkor miért nem veheti át a körzetis ovi szept.-ben, hisz az utcában lakó 3 éves gyerekeket egybõl beveszi, akik pedig fiatalabbak. Ezt megteheti?
Vlasz:
T. Levélíró!
Igen, megteheti, amennyiben az említett gyerekek aug. 31-ig betöltik 3. életévüket. Számukra ugyanis kötelezõvé vált az óvoda, az Ön gyermekének pedig, való igaz, már van biztos óvodai helye. Amennyiben az újonnan jelentkezõk nem töltenék be a felvehetõ gyereklétszámot, úgy feltételezem, az Ön kislányát is felvennék. Ez azonban, mint korábban írta, nem így van, hiszen helyhiány miatt utasították el gyermekét.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Üdvözlöm!Kislányom tavaly okt.17-én töltötte be a 3. életévét. A körzetis óvoda kb. 2 percre van gyalog, helyhiány miatt elutasította. Egy óvodában volt hely, mely a lakóhelyünktõl pár km-re van, busszal megközelíteni nem lehet. Szeretném idén szeptembertõl átíratni a körzetis ovinkba, de a vezetõ ne akarja átvenni,mert máshol "biztos" helye van. Megteheti ezt? Hisz nekem senki nem fizeti a benzinpénzem, munkahelyet pedig nem tudok keresni, ha a gyermek nem jár oviba. Mi a teendõ? Sajnos az önkormányzatnál az óvodareferens azt teszi amit neki mondanak. Vele sem tudok elõrébb jutni.Válaszát elõre is köszönöm.
Vlasz:
Tisztelt Levélíró!
A helyhiány miatti elutasítást sajnos tudomásul kell venni. Nem írja, de feltételezem, hogy idén is ez okból utasították el gyermeke felvételét. A 3 éves kortól kötelezõ óvodának óriási túljelentkezés, létszám telítettség lett az eredménye, így nem lehet felróni sem az óvodavezetõnek, sem az Önkormányzatnak, ha nem tud segítséget nyújtani.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kisfiam a nyáron lesz 4 éves. Az elmúl 1 évben sajnos háromszor is költöztünk családi problémák és betegségek miatt. A kisfiam ezeket a költözéseket nagyon jól viselte, nem volt semmi probléma. Az óvoda elõtt végig otthon voltam vele, nagyon ritkán volt csak a nagyszülõkre bízva és csak az ovi elõtti 4 hónapban járt bölcsödébe hosszabb-rövidebb idõkre. A bölcsibe azonnal beilleszkedett, gondozónõkkel, dajka nénivel, az igazgatónõvel és a társaival is nagyon jól megbarátkozott. 5 kisbarátját mai napig is emlegeti.Már a bölcsödében behívattak az igazgatónõhöz, mert szerintük Bence rendkívül értelmes, korát meghalladóan tudja kifejezni magát, nagy szókinccsel rendelkezik, barátságos, érdeklõdõ, stb, stb.Jelezték, hogy keressek neki speciális óvodát, de legalábbis olyat, ahol kisebb a csoport létszám, hogy többet tudjanak foglalkozni vele. Az óvodába szeptembertõl jár, gyorsan beszokott. Nem panaszkodik,nem sír, ha oviba megyünk, de valami mégsincs rendben. A mai napig csak egyedül játszik, bepisil és bekakil, pedig már szobatiszta volt. A beszoktatás idején, mikor még csak délig hagytam az oviban 4 nagycsoportos bekerítette és csúnyán beszéltek vele illetve folytogatták. A 4 óvonõ ezt nem vette észre tõle 3 méterre!!! Én láttam meg az utcáról és rohantam be segíteni neki. Az óvonõk álláspontja az,hogy azért nem mutatják be a gyerekeket egymásnak mikor új emberke érkezik a csoportba,azért nem védik meg õket az ilyen támadásoktól, hogy “felkészítsék õket az életre” és “megtanúljanak egyedül érvényesülni”.Azóta nem szívesen viszem Bencét az oviba és ezt érzi is rajtam. Bevallom szívem szerint nem is vinném ezekután, de a családom szerint túl kritikus vagyok és máshol sem lenne ez másként.Nem tudom eldönteni, hogy azzal ártok-e a kisfiamnak,ha megint egy újabb változás elé állítom (óvoda váltás) vagy azzal,ha ide járatom. Szerintem úgyanis az nem normális, hogy egy kiegyensúlyozott, barátságos, mosolygós kisgyermek 7 hónap elteltével egyedül játszik a csoportjában és bepisil, bekakil szinte minden nap. Az óvónõk nem értik. szerintük is Bence kimagaslóan értelmes és inteligens kisfiú. (remek a humora, a probléma megoldó készsége, min 200 verset és dalocskát ismer, a naprendszer kialakulásáról és a bolygókról órákat tud beszélni és modellezni õket!!!)DE: õ próbált barátkozni velük, puszit adni, megsimogatni õket, de elküldték!!! próbált játszani a gyerekekkel, de õk nem értik meg amit Bence mond nekik, illetve szétrombolták, amivel épp játszott. Bencus ezt jelezte az óvonéninek, aki azt válaszolta neki, hogy ne árulkodjon,menjen a helyére. Innetõl kezdve nem kommunikál az óvonõkkel, csak, ha nagyon muszáj. Nem néz az óvonõk szemébe, elzárkozik a közös foglalkozásoktól, felesel, hazudik, és nem vállal felelõsséget, azt mondja, hogy õ ott sem volt, nem is látta a kérdéses dolgott, stb, stb. Olyan érzésem van, mintha lelencbe adtam volna.
Ahová át tudnám vinni óviba, ott vegyes orosztályú csoportok vannak. Nem tudom, hogy ez megfelelõ lenne-e számára. Mindennap kétségek közt vagyok, hogy elengedjem-e oviba és ezt már nem tudom palástolni elõtte, lehet, hogy ettõl is kialakulhatott benne ez az érzés az ovival kapcsolatban.
Kérem, egyen szíves tanácsot adni, hogyan kezeljem ezt a szituáiót az óvodával, és a bekakilással kapcsolatban? Az óvonõk azt javasolták, hogy szidjam le és vele mosassm ki a piszkos alsónemûjét. (????)
Ön szerint megoldást jelentene az óvodaváltás? Mi a véleménye a vegyes korosztályú csoportokról? Javasolja-e, hogy gyerek-pszichológust is felkeressünk?
Válaszát elõre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Anna
UI: elnézését kérem a helyesirási hibákért,de a jelenlegi billentyûzetemen találomra kell megtalálnom a betûket
Vlasz:
Kedves Anna!
Bevallom, mélyen megdöbbentett, amit a szóban forgó óvodáról és óvó nénikrõl írt. Panaszairól nyilván akkor tudnék teljesen objektíven nyilatkozni, ha meghallgatnám a másik felet is, de az Ön által leírtak alapján sok szempontból elítélendõ az óvónõk hozzáállása. A nagyok agresszív viselkedésére való „ne árulkodj... tanuld meg megvédeni magad!“ óvónõi hozzáállást elfogadhatatlannak tartom. Egy „bullying-agresszióval“ küzdõ nagycsoportos például pokollá teheti a kisebb, védtelenebb társak életét, és ezt semmiképpen nem szabad az elõbbiek szerint lereagálni.
A bepisilés, bekakilás egy korábban szobatiszta gyermeknél nagy valószínûséggel lelki okokra vezethetõ vissza. Mivel az óvodába lépés idején történt a visszaesés, így feltételezhetõ, hogy elõbbiek ezzel hozhatók összefüggésbe. Ezt büntetni nagy hiba lenne, az meg egyenesen felháborító hozzáállás, hogy mossa ki a gyerek a piszkos alsónemûjét.
Levele alapján úgy vélem, korántsem volt túl kritikus az említett óvodával szemben. Jómagam hasonló esetben, kétgyermekes szülõként azonnal hátat fordítanék egy ilyen intézménynek.
A vegyes korcsoport egy kiemelkedõ intelligenciájú kisgyermeknek kifejezetten hasznos lehet, hiszen egy derûs légkörû csoport nagyjai között hamar szellemi társra is akadhatna.
Természetesen nem szeretném befolyásolni döntésében, de esetükben az intézményváltás még a korábbi sok változás ellenére is elfogadhatóbb lenne, mint kiegyezni egy ilyen szellemiségû óvodával.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Nekem az a legnagyobb problémám és nem tudom kihez lehet ezzel fordulni, de pont azok közé tartozunk akik nem "körzetiek". Az állandó lakcímünk 200 km-rel távolabb van a tartózkodási helyünktõl és eddig minden honnan elutasító választ kaptam. Bejelentkezni nem tudunk, szerzõdésünk van, de azt nem fogadják el. Sajnos kötik az ebet a karóhoz. A lányaim (ikrek) augusztusban lesznek 3 évesek , én is visszamentem már dolgozni, de egy magán bölcsit /ovit nem tudok megengedni. Mit tudok ilyenkor tenni? Hol próbálkozzak még?!
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Nem csak a lakóhely szerinti óvodához tartozhatnak körzetileg, de a munkahely címe szerinti körzethez is, így mindenképpen érdemes ez utóbbi körzetes óvodájában is jelentkezni.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Fellebbezéssel kapcsolatban kérem a segítségét. Petra lányom szeptember végén lesz 3 éves, testvérei az ikrek 2 hónaposak, ma kaptam a levelet, hogy Petrát elutasították helyhiány miatt. Hogyan tudnám megértetni, az óvódavezetõvel és a jegyzõvel, hogy jelenleg úgymond 3-as ikreim vannak. Úgy gondolom Petrának nagyon okos, szüksége lenne a fejlõdésre, a közösségben való foglalkozásokra, barátokra. Mindenképpen segítség lenne számunkra ha Petra oviba tudna járni, még akkor is ha csak fél napos lenne és az ikrekkel kéne hoznom, vinnem õt.
Elõre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel: F.Réka
Vlasz:
Kedves Réka!
Kislánya, koránál fogva még nem „óvodaköteles", ezen kívül a helyhiány miatti elutasítás is igen nyomós érve az óvodának, ám esetükben mégis indokoltnak tartanám a helyzet egyéni mérlegelését.
Ebben a helyzetben mindenképpen érdemes fellebbezéssel élni az Önkormányzat Jegyzõjénél, aki a körülmények ismeretében talán felülbírálja az elutasítást. Mindemellett azt javaslom, feltétlenül beszéljen az óvodavezetõvel is, mondja el neki részletesen problémáját, aki remélhetõleg újragondolja lehetõségeit.
Ennek ellenére sajnos nem tudom sok reménnyel kecsegtetni, mert az idõsebb „óvodaköteles“ gyermekek elsõbbséget élveznek az aug. 31. után született gyerekekkel szemben.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kislányom januárban töltötte a 3. életévet így a jelenlegi törvény értelmében óvodaköteles. A lakóhelyünkhöz közeli óvodába szeretném beíratni ahova egyébként tartozunk.A többi óvoda messze esik tõlünk, júliusban kistestvér születik tehát itthon leszek még egy darabig.ebben az oviban nincs nyílt nap de már március elején bementünk körbenézni ahol már említették a túljelentkezést.Sajnos a tavalyi évben több olyan gyermeket felvettek akik körzetileg nem ide tartoznak, így az idetartozókat más oviba irányították.Kérdésem ha minket sem vennének fel, hova fordulhatok mert nem szeretném másik óvodába vinni.Esetleg a kerületi Önkormányzathoz?A választ elõre is köszönöm Tisztelettel H Szilvia
Vlasz:
Kedves Szilvia!
Az óvodai felvételrõl az illetékes óvoda vezetõje dönt. A gyermeket elsõsorban a lakóhelye szerinti, vagy a szülõ munkahelye szerint körzetileg illetékes óvodába kell felvenni.
Ha az óvodában túljelentkezés van, azaz a jelentkezõ gyermekek száma meghaladja a felvehetõkét, az óvodavezetõ bizottságot hív össze, amely javaslatot tesz a felvételre.
Az óvodai felvétellel kapcsolatos döntést (jóváhagyást vagy elutasítást) a szülõkkel írásban is közölni kell. A döntés ellen a közléstõl vagy tudomásra jutástól számítva 15 napon belül lehet fellebbezni, azaz kérni annak felülbírálatát. Másodfokon már a fenntartó hoz döntést a felvételt illetõen (azaz állami óvodák esetében az Önkormányzat), az ez ellen történõ fellebbezést 30 napon belül lehet benyújtani.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kisfiunk 3.5 éves és én várandós vagyok a kis tesóval.Az elõzõ babánkat elvesztettük,ami nagyon megviselt mindannyiunkat.
Az óvónõnk szerint illene már most elkezdeni az óvodát,mert Beni kora meg van hozzá,de õ hallani sem akar róla.Túl vagyunk az ismerkedésen az intézménnyel,de olyan nyomot sajnos most még nem hagyott,hogy érdekes legyen.
Szeretném megkérdezni,hogy Ön szerint kezdjük el most,vagy várjunk Januárig,amikor a kicsi 5 hónapos lesz és így elég idõ telik el,hogy megszokják egymást és a pici egy kicsivel erõsebb lesz a betegségekkel szemben?
A bizalom nagyon fontos és a gyerekek sokat változnak minden hónappal.Szeretném,hogy készen álljon rá,hiszen módunkban áll kivárni.
Nyitott anyának tartom magam és a legjobb megoldást keresem.Kérem segítsen!
Vlasz:
Kedves Anyuka!
Azt mindig az édesanya tudja és érzi leginkább, hogy mi a legjobb gyermekének. Ön ismeri igazán kisfiát, hallgasson hát a szívére. Én csak az objektív érveket és ellenérveket tudom egymás mellé sorakoztatni, ami talán segít a döntésben.
A szeptemberi óvodakezdés annyiból jobb, hogy praktikusan a beszoktatási idõszakban illeszkedhet be kisfia. Ebben az idõszakban mindenki egyformán ismerkedik, barátkozik társaival, így „sorstársként“ könnyebben egymásra hangolódhatnak.
A januári óvodakezdés az elõbbi szempontból talán kicsit nehezebb, ám a betegségek és a testvérkék összecsiszolódása tekintetében kétségkívül jobb megoldás.
Úgy vélem, semmi hátránya nem származik abból kisfiának, ha 4 éves kora táján kezdi el az óvodát, ám mint mondtam, a döntés az Ön kezében van.
Az ovira való érzelmi és gyakorlati felkészülésben sokat segíthet az „Óvoda-nyitogató termékcsomag“, melyet a fenti, képes linkre kattintva tekinthet és rendelhet meg. Ajánlom szíves figyelmébe.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kislányom 2012. októberében tölti be a 3. életévét.
Kistestvére õsszel fog érkezni, ezért mindkét gyermekemmel hosszabb ideig itthon tudok maradni. A nagyobbik gyermekemet 5 éves koráig nem szeretném óvodába járatni. Gyermekpszichológusi végzettségem révén kislányomat itthon is tudom fejleszteni, a kortárscsoportjával történõ kapcsolatait pedig (intézményes kereteken kívül) is biztosítani tudom számára. (Édesanyám nyugdíjas óvodapedagógus, aki szintén sokat foglalkozik unokájával).
Mivel õszi születésû révén kislányom évismétlõ lesz, ezért az a 2 év, amit terveim szerint 5 éves korától oviban töltene gyermekem, bõven elegendõ lenne számára.
Viszont nem egyértelmû számomra, hogy a 3 éves korra elõrehozott óvodakötelezettség konkrétan mikortól él? Több internetes fórumon több dátum is olvasható (2012, 2013 vagy 2014 januárjától?), ezért nem egyértelmû számomra a szabályozás kezdõ idõpontja. Arról se lehet egyértelmû tájékoztatást olvasni a szülõknek, hogy melyek azok a konkrétan indokolt esetek, okok, amelyek alapján mentességet lehet kérni (és kapni) a 3 éves gyermek óvodába iratása alól (pl. nappali szobatisztaság hiánya, nem bírja a közösséget stb.?), és kell-e ezeket az indokokat bizonyítani.
Illetve, több internetes fórumon többféle variáció szerepel arról is, hogy az említett mentességet a területileg illetékes jegyzõ maga is elbírálhatja, megadhatja-e, vagy más források szerint a jegyzõ-vezetõ óvónõ-védõnõ együttes döntése szükséges? Illetve, ha X év januárjától él a szabályozás, de valakinek a gyereke azt megelõzõ õsszel tölti be a 3. életévét, az anyuka januártól mit csináljon? Gyorsan szaladjon januárban oviba beiratni elõzõ õsszel betöltött 3 éves gyerekét, vagy már tegye meg elõzõ év májusában?
Sajnos nincs egyértelmû tájékoztatás ezekrõl a kérdésekrõl az érintett anyukák számára! (Teljes a káosz.)
Ezért tisztelettel megkérném, ha ideje engedi, tiszteljen meg szakértõ válaszával, amellyel sok hasonló kismamának is segítséget fog nyújtani. Köszönettel: P. Viktória
Vlasz:
Kedves Viktória!
Ahogy Ön találóan megfogalmazta, valóban teljes a káosz az említett kérdésekben, és a rendeletek nem egyértelmû megfogalmazása miatt még sok-sok tisztázásra váró kérdés felszínre fog kerülni a közeljövõben is.
Mindemellett igyekszem jelenlegi információim alapján némi támpontot adni Önnek. A pillanatnyilag aktuális szabályozás, (melyet már elfogadtak és elvileg életbe léptettek) a következõképpen szól: „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdõ napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt". Az óvodába járás alól a jegyzõ a szülõ kérésére - az óvodavezetõ, valamint a védõnõ egyetértésével - felmentést adhat, de csak az ötödik életév betöltéséig. A jegyzõ akkor adhat felmentést, ha ezt a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
Hogy konkrétan mi tartozik az elõbbi felsorolásba, arról sem nekem, sem az érintettek zömének nincs pontos információja. Szerény véleményem szerint nem biztos, hogy pl. a„Nem bírja a közösséget“ érvet érdemes felvetni, mert könnyen elõfordulhat, hogy ezt az ártatlan kijelentést egyes, „igen okos“ emberek a késõbbiekben kiforgatnák és „sommás következtetéseket“ vonnának le belõle.
A fentiek szerint az Ön kislánya a 2012/13 évben még nem érintett a kötelezõ óvoda tekintetében, utána azonban már az lesz. Az óvodától való, 5 éves korig szóló távolmaradás ötletével jómagam nem értek egyet. Úgy vélem, már egy 4 éves gyermeknek is szüksége van a közösséghez tartozás élményére, a napi szinten való rendszeres óvodába járásra. Az intézményes napirendhez, programokhoz, a kortársakhoz és az egész óvodai életritmushoz való igazodás nagymértékben megkönnyítenék az iskolai életre való felkészülést. Javaslom, gondolja át az elõbbiek hasznát, és ezek tükrében mérlegeljen, valóban szükséges-e 5 éves korig távol maradni az ovitól. Elképzelhetõ, hogy mégis okafogyottá válik a kérvényezés... Döntsön legjobb belátása szerint!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ!
Az én fiam 2006.ápr.30-án született,idén iskolába kellene mennie.A csoportban õ a legkisebb 110cm és 18kg,érzékeny,sokszor sírva fakad, ha nem nyer játékban.Az óvónõk azt javasolják, maradjunk óvodában (én is ezt szeretném), de a nevelési tanácsadóban iskolaérettnek nyilvánították.A nev.tan.-ban azt mondták, ezekkel a problémákkal vigyem el pszihológushoz õsszel.A testalkatára az volt a válasz, hogy én sem vagyok nagy darab (165cm és 52kg).A jegyzõnél fellebbezhetek a határozat ellen,de vszínû, hogy õsszel iskolába megyünk,mert az oviban helyhiány van.Fel vagyok háborodva ,szeretném ha maradhatna a fiam oviban. Mit tegyek? Kérjek pszihológus szakvéleményt?Vagy a doktornõtõl véleményt,hogy fizikailag gyenge?
Vlasz:
Kedves Levélíró!
A jelenlegi szabályozás lehetõvé teszi, hogy az iskolai életre éretlen gyermek 7 éves koráig óvodába járhasson. Úgy vélem, ez ügyben mindenképpen érdemes lenne lépéseket tenni, hiszen a leírtak alapján joggal feltételezhetõ, hogy kisfia szociálisan és testileg még éretlen az iskolára. Érdeklõdjön lehetõségeirõl az óvodavezetõnél és az Önkormányzat Oktatási osztályán.
Ismereteim szerint, amennyiben a szülõ nem fogadja el a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglalt javaslatot, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából. Javaslom, mindenképpen tegye ezt meg!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Szakértõ!
Kislányom 2005.december 6.-án született és másodszor vágunk neki az iskolaérettséginek.Mert a lányom az õsszel verbálisan nem felelt meg.Az a baj hogy nem mer beszélni idegenek elõtt.Bátortalan azt mondják.Mi tévõ legyek?Mert szeretne már õ is iskolába menni.És nem sokára beíratás lesz az iskolába március 21.-én.Válaszukat elõre is megköszönném.
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Javaslom, várja meg az iskolaérettségi vizsgálat eredményét, hiszen ez nagyban befolyásolhatja a továbblépést. Amennyiben a vizsgálatok továbbra is szociális éretlenségrõl tanúskodnak, úgy érdemes lenne fontolóra venni a további egy év óvodát. Akár emellett, akár az iskolakezdés mellett dönt majd, mindenképpen ajánlom figyelmébe a tanulási képességek fejlõdését nagyban elõsegítõ „Iskolaérettség játszi könnyedséggel“ termékcsomagok valamelyikét. Ez jelentõs megtámogatást adhat a továbbiakra. Megtekintheti és megrendelheti a fenti, képes linkre kattintva.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kislányom februárban töltötte be 6. életévét. Elvileg nem vegyes csoportba jár, de még is a csoport összeállítása az lett. A csoport létszámnak fele készül iskolába. Lányom az ovónõk és a Tanácsadó állásfoglalása alapján iskolaérett. Engem azonban aggodalommal tölt el, hogy a gyerek nagyon ragaszkodik az ovónénijéhez, visszahúzódó, nehezen barátkozik. Nagyon játékos (állandóan bújócskázik stb)ez fõleg otthon mutatkozik meg, oviban nem. Ovodai nyílt napon amikor ott voltam nem volt hajlandó együtt mûködi, dolgozni csak az ölemben ült. Nagycsoportos gyerekeknek úszásoktatás van az oviban, a gyerek kiült sírva a medence szélére, hogy neki ez megterhelõ amit csinálni kell, nem akarta csinálni. Aggódom attól, hogy ha mégis iskolát kezdenénk akkor hasonlóan reagálná le a neki nem tetszõ eseményeket. Zavar még, hogy a vele készített differ felmérõn a gyermek a közepes szintet ütötte meg, a vele egyidõsek pedig 1-2 szinttel jobb eredményt értek el. Valóban érett a gyerek vagy csak a helyhiány miatt küldik erõvel az oviból a gyerekeket. Félek, hogy a kezdeti startolás az iskolában nem lesz zökkenõmentes és ezzel kárt okozok a gyereknek. Tanácstalan vagyok, hogy menjen vagy maradjon a gyerek?
Nagyobbik lányom is 6,5 évesen ment iskolába ott nem merült fel nálam hasonló dilemma. Azonban azt tapasztaltam, hogy az osztálytársainak 2/3 fél vagy 3/4 évvel idõsebb.Köszönöm elõre is segítségét!
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Mint írja, kislánya iskolaérettségét mind a Nevelési Tanácsadó, mind az óvodapedagógusok megerõsítették. Az ilyen jellegû vizsgálatok során nem csak az értelmi fejlettséget, de a szociális érettséget is vizsgálják. Figyelik a gyermek feladattudatát, kitartását, a kötelezõ tevékenységekhez való viszonyulását, stb. Amennyiben olyan gond merült volna fel, amely megkérdõjelezheti az iskolaérettség tényét, úgy ez nem kerülhetett volna megállapításra. A továbbiakra nézve ezért azt javaslom, az elkövetkezõ jó pár hónapot használják fel arra, hogy kislánya idegen helyzetekhez, személyekhez, nehezebb feladatokhoz való alkalmazkodását még jobban megtámogassák. Vegyenek részt minél több óvodán és családon kívüli programban (pl.: különbözõ foglalkozások, gyermekprogramok vagy akár a leendõ iskola programjai), valamint erõteljesen alapozzák meg a kibontakozó tanulási képességeket. Ehhez feltétlenül ajánlom figyelmébe az „Iskolaérettség játszi könnyedséggel“ termékcsomagok valamelyikét, melyeket megtekinthet, ill. megrendelhet a fenti képes linkre kattintva.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Jó napot kívánok!Most született meg a második kisfiam,a nagyobbik 2,5 éves.a kérdésem az lenne,hogy miként tudnám a nagyobbikat lefoglalni?Vagy egyáltalán "leszoktatni" a rosszaságról?Amióta megszületett Máté egyáltalán nem fogad szót.Tudom ez részben az új helyzet miatt alakult ki,de a párommal már teljesen tanácstalanok vagyunk.Köszönöm
Vlasz:
Kedves Levélíró!
A testvérféltékenységbõl eredõ viselkedési problémák nem tekinthetõk „rosszaságnak“. 2,5 éves kisfia azért eszel ki újabb és újabb csínytevéseket, hogy ezzel felhívja magára a figyelmet: „Hé, én is itt vagyok ám, nem csak az öcsi!“ Ezt a következõképpen lehet eredményesen megoldani: a pici mellett is szakítsanak idõt arra, hogy napi rendszerességgel (!) foglalkozzanak, játsszanak a nagytesóval! Az édesanya szerepét itt külön is kiemelném, hiszen az Önnel való játék felértékelõdött a nagyobbik fiúcska számára. Ha azt látja, hogy anyunak nem csak a kisöcsi, de õ is ugyanolyan fontos, a vele való játékra is minden nap szán idõt, akkor egészen biztosan megbékél majd. Fontos, hogy ezek a közös játékok csak anyuról (vagy apuról) és a fiúcskáról szóljanak, amit tanácsos a pici alvási idejére tervezni. Két szoptatás között be lehet iktatni egy kis mesélést vagy építést, esetleg gyurmázást is, ami óriási lelki megtámogatást jelent a fiúcskának. Magam is így tettem annak idején, amikor 2,5 éves kislányunk mellé megszületett a kisfiunk is. Az egyik ilyen gyurmázás során felsírt a picur, én kénytelen voltam félbeszakítani a tevékenységet, mire a kislányom mérgesen megszólalt: „Nimródka menjen vissza a pocakba!“ A testvérféltékenység aztán ennyiben ki is merült, mert a napi játékkal maximálisan kárpótoltam õt. Kívánom, hogy Önnek is alakuljon ugyanilyen gördülékenyen a csemeték egymásra hangolódása. :)
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kisfiam 4 éves volt novemberben, középsõs. Az öltözködés terén a kabát, melegítõfelsõ felvételével van gondban, /ritkán sikerül/ valamint a cipzár összeillesztése sem megy, felhúzni tudja. A szem-kéz koordinációja szerintem rendben van / egyre ügyesebben vág, kupakokat lecsavar és vissza stb. , nagymozgásában sem érzékelek elmaradást/. Egyedül öltözik, segítséget akkor kap ha végképp elakad. Szeretném megtudni mikorra elvárás a fentebb említettek teljesítése, és hogyan tudnék segíteni neki. Válaszát elõre is köszönöm!
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Levelének szakmai megfogalmazása arra enged következtetni, hogy Kollégaként érdeklõdik, ám mindemellett is szívesen segítik, ha Önnek szüksége van egy másik pedagógus véleményére, megerõsítésére is.
A kardigán, illetve kabát le-, és felvételét én úgy szoktam segíteni, hogy „öltözésre készen“ készítem elõ a gyermeknek. Ez azt jelenti, hogy a kabátot, kardigánt bélésével felfelé rakom le a padra, székre, így azonnal láthatóvá válik, hogyan lehet belebújni. Mindehhez szóbeli megerõsítést fûzve magyarázom el a gyermeknek a ruhadarab felvételének hogyanját. (t.i.: egyik ujjába a bal karját dugja bele, majd a ruhadarabot hátul átvetve találja meg a jobb kezével a másik ujját.) Ez a módszer nálam tökéletesen bevált a kevésbé önálló középsõs gyermekeknél.
A cipzár teljesen önálló használata a szóbeli és cselekedtetéses magyarázat útján válik elsajátíthatóvá, de úgy vélem, ennek hiánya, tökéletlensége 4 éves korban még egyáltalán nem probléma. Fontos, hogy a gyermek türelmes, segítõkész hozzáállást tapasztaljon az Ön részérõl, hogy ne teljesítménykényszertõl szorongva próbáljon kiteljesedni, hanem örömmel, valóban motiváltan. Ez az Ön felelõssége, ezért javaslom, hogy csakis ilyen hozzáállás mellett, maximális türelmet és segítõkészséget tanúsítva próbálja a kisfiút „fejleszteni“. A korosztállyal szemben támasztott elvárások kérdésére reagálván: az Ön által leírtakat nem értékelem jelentõs hiányosságnak 4 éves és 3 hónapos korban.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Üdvözlöm! Kisfiam 3 éves, kb 3 hete kezdtük el az ovit, és a mai napig nem hajlandó leülni se a reggelihez, se az ebédhez. Eddig az óvónõk kihozták a folyosóra és ott etettem meg délben, de látom rajtuk, hogy már egyre türelmetlenebbek. Tanácsot szeretnék kérni, hogy milyen módszerrel lehetne rábírni, hogy leüljön, mint a többiek az étkezésekkor. Válaszát elõre is köszönöm. Sz.Erika
Vlasz:
Kedves Erika!
A beszoktatási nehézségek egyik gyakori jele, hogy a gyermek nem akar sem enni, sem inni az óvodában. Bizony sokan vagyunk így, hogy - ahogy mondani szokás, - „görcsbe rándul, összeszorul a gyomrunk az izgalomtól“. Ez az izgalom, feszültség a beszoktatási folyamat elõrehaladtával oldódni fog, mindemellett az alábbiakat javaslom: Ne az étel folyosón történõ tálalásával próbálják megoldani a helyzetet, hiszen kisfia ezt is egy lehetséges alternatívaként éli majd meg. („ Minek üljek le a csoportban az asztalhoz, ha a folyosón is megehetem az ebédet?“) A problémát a gyökerénél kell kezelni, t.i.: az eredményes beszoktatás megvalósításával. Javaslom, hogy a reggeli sírdogálás elkerülése érdekében néhány napig maradjon gyermeke közelében a folyosón. Ott tartózkodása azonban ne húzódjon el az ebédidõig. Reggel mondja el kisfiának, hogy egy kicsit még tudja õt kintrõl figyelni, de délben el kell szaladnia a postára, így a többiekkel kell a csoportban ennie. Vetítse elõre, hogy ebéd után(!) ott lesz érte az óvodában.
Hasznos lehet még, ha otthon elbábozzák az óvodai eseményeket, így e játék elaboráló hatása nyomán jelentõsen oldódnak a feszültségek és helyére kerül a csoporton belüli közös étkezés szükségessége, természetessége is.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kislányom 2012 novemberben 17-én lesz 3 éves. 2011 szeptember óta bölcsibe jár, talán most már azt mondhatom, hogy szeret járni, bár még most is nagyon anyás. Okos, értelmes, fejlett kislány, viszont nagyon ragaszkodik a megszokott személyekhez (a 2 gondozónõt most már megszerette, de mással nem lenne el). Kérdésem az lenne, hogy mikortól menjen oviba? Maradjon szeptembertõl még egy évet bölcsiben? Milyen szempontokat vegyek figyelembe döntésem meghozatalakor? Jó-e ha majdnem 4 évesen kezdi az óvodát?
Köszönöm.
Anita
Vlasz:
Kedves Anita!
Senki sem ismerheti jobban gyermekét, mint a saját édesanyja. Ha Ön úgy látja helyesnek, hogy gyermeke számára a további egy év bölcsõde lenne megfelelõbb, akkor nyugodtan döntsön amellett. Információim szerint (a törvénykezés jelenlegi állása szerint legalábbis) csak 2014-tõl vezetik be a 3 éves kortól kötelezõ óvodáztatást, így Önt ilyen irányú kötelezettség jelen pillanatban nem terheli. Úgy vélem, esetükben nem jelent majd problémát, ha kislánya csak 4 éves kortól kezdi meg az óvodát.
