Szeretném óvodás gyermekemmel kapcsolatos problémámat megosztani Önökkel. Az óvodában állandó gondot jelent a délutáni csendes pihenõ alatti csend és fegyelem kérdése. 6 éves kisfiam ugyanis, (szerintem teljesen érthetõ módon) koránál fogva már nem igényel annyi pihenést, mint a vegyes csoportban lévõ többi társa, igy rendetlenkedéssel, mocortással probálja múlatni ilyenkor unalmas perceit. Óvónõi emiatt állandóan panaszkodnak rá, szidják és büntetik. Tehetetlen vagyok a dologban! Mi tévõ legyek?
Vlasz:
Nyugodjon meg, van megoldás a problémára. Leirása alapján a gyermek óvónõi nem igazán állnak helyzetük magaslatán, ha csak "szidni és büntetni" tudnak ilyen esetben. saját gyakorlati tapasztalataim alapján a következõt tudom javasolni: a csendes pihenõ kezdetén minden gyerek helyezkedjen el kényelmesen és úgy hallgassa végig az ilyenkor szokásos meséket. Miután a kisebbek elaludtak és ezt a rövid, max fél órás idõtartamot nagyobbak is csendesen "kibirták", utána az ébren lévõket elkülönitve a terem egy félreesõ, nyogodtabb zugában vagy esetleg másik teremben lehet fejlesztõ feladatokkal, értelemfejlesztõ szabályjátékokkal csöndesen szórakoztatni. Igy a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. A kisebbek pihenhetnek és a nagyok sem unatkoznak, rendetlenkednek.
Krds:
Rendkivül kellemetlen problémával kell szembenéznem szülõként, amikor nap mint nap azt kell tapasztalnom, hogy gyermekemet pisis ruhában, koszosan adják ki délutánonként az óvodából. (Nem veszik észre, ha a gyerek bepisil.) Bár más tekintetben (tanulás, értelmi fejlesztés) igen eredményesen mûködik az óvoda, de a legalapvetõbb egészségügyi feltételekkel mit sem törödnek. Kérem, adjanak tanácsot, mi tévõ legyek, hiszen ha panaszkodni kezdek, félek, hogy a gyermekemet érheti retorzió a bosszúéhes pedagógustól
Vlasz:
Megdöbbenéssel olvastam sorait, s csodálkoztam azon, hogy idáig megjegyzések és panaszáradat nélkül úszták meg a dolgot az óvónõk. Mindenképpen azt tanácsolom, elõször probáljon kedvesen, de mégis határozottan beszélni errõl az óvónõnek. Fontos, hogy a pedagógus úgy érezze, Ön igazi partnerként közelit felé, aki nem kritizálni akarja munkáját, hanem megfelelõ megoldást keresve áll hozzá a problémához. A bepisiléssel kapcsolatban igyekezzék olyan szempontból is megközeliteni a dolgot, hogy ha ezt nem veszik észre, ez mennyire veszélyes lehet a gyermek egészségére hosszú távon. (Felfázik, kényelmetlen, kellemetlen szagú ...stb) Ha a segitõ szándék ellenére sem történik változás, mindenképpen kérje az óvodavezetõ segitségét az ügyben.
