Srácom idén februárban betöltötte a harmadik évet,tavaly2009 májusában beírattam-idén 2010szeptemberétõl nyert felvételt amit már 2009ben iktattak...tegnap jött értesítõ-helyhiány miatt elutasították a felvételt:))))mindenképp szeretném oviba járatni...még annyi itthon vagyok a másfél éves kicsivel....de ha ez így megy akkor még két évig nem veszik be??-van ilyen???-hová fordulhatok segítségért??-esetek vannak,ugyanis felvételt olyanok is nyertek akik nem a helyileg kijelölt oviba tartoznak....
köszönettel:Katalin
Vlasz:
Kedves Katalin!
Fellebbezhet a döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõ 15 napon belül, azaz kérheti a döntés ismételt felülbírálatát. Másodfokon már az óvoda fenntartójához ( állami óvoda esetében a helyileg illetékes Önkormányzathoz) lehet fellebbezést benyújtani 30 napon belül. Ezek a lehetõségei vannak arra, hogy kérje felvételi kérelmének ismételt mérlegelését. Elõbbeik ellenére el kell, hogy keserítsem, a helyhiányra való hivatkozás nem sok reményt ad a pozitív elbírálásra.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ!Nekem 3 éves kisfiam van és a problémánk az nem más mint,hogy nem tudom elérni nála azt,hogy szótfogadjon.Bármit mondhatok semmi sem használ mindig hiszti és visszabeszélés a vége,söt van amikor még odajön és megüt.Mit tehetnék,hogy szótfogadjon,hogyan probáljam a továbbiakban nevelni?szeptemberben kezdi az óvódát és szeretném ha addigra egy kicsit változna a helyzetünk.Válaszát elõre is köszönöm.Tisztelettel:Melinda
Vlasz:
Kedves Melinda!
Legfõbb tanácsom a határozott, következetes, ám mégis türelmes hozzáállás gyermekéhez. Igyekezzen mindig kedvesen, türelmesen megkérni kisfiát a különbözõ dolgokra. Ha megmakacsolja magát és csak azért sem engedelmeskedik, mondja el neki, mennyire szomorú emiatt és gyermekéhez hasonlóan Ön sem fogja meghallani kisfia kéréseit. Ehhez pedig következetesen tartsa magát.
A csapkodást a lehetõ leghatározottabban utasítsa el, elég ehhez egy szigorú nézés és néhány elmarasztaló szó. Nagyon fontos azonban, hogy csapkodásra soha ne visszacsapással válaszoljon, mert az agresszió csak további agressziót indukálna. Sokkal többre megy ehelyett a fent említett megoldással.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tiszelt Óvónõ!
A következõ dologgal kapcsolatban szeretném kikérni a véleményét:
Két kisfiú aggódó édesanyja vagyok. Az egyik 5 éves múlt, a másik 4 éves lesz. Ugyanabba a csoportba járnak. A két fiú nagyon különbözik egymástól. A nagyobbik fiamnak van egy kis megkésett beszédfejlõdése, egyébként nagyon barátkozó, születésétõl kezdve mindenki felé nyit. Már akkor is egyfolytában csacsogott babanyelven, amikor még egy szót sem tudott kimondani. Egészséges, erõs immunrendszerrel. Nagy a mozgásigénye, alkatilag is igényli ezt. A kisebbik fiam csöndes, visszahúzódó, de nagyon korán elkezdett beszélni, 3 éves sem volt, amikor már az "R" hangot is szépen ejtette. Neki is nagy a mozgásigénye, de közel nem annyira, mint a nagyobbik fiamnak. Imádják mindketten a gyerekeket, a társaságot, ezért nagy volt az öröm, amikor oviba kerültek. Most pedig óriási dilemmában vagyok 1-2 év eltelte után. Azt látom, hogy az oviban szinte semmit sem tanulnak. Torna helyett sokszor csak kihajtják õket az udvarra, pedig tisztában vagyok azzal, hogy ebben a korban az irányított mozgású tornára nagyon nagy szükségük lenne. Ahelyett, hogy elvinnék õket a természetbe, inkább kölyökparkba viszik õket, mert ott beterelik a gyerekeket, és nem kell velük foglalkozni, jól elvannak. Az egész óvodai élettel kapcsolatban az az érzésem, hogy a gyerekek csak elvannak. Ebben az évben mér 4x ültettek valamit (füvet, babot...) Kissé ötletszegénynek tartom. A fiaim annyit fejlõdnek, amit itthon tanulnak. Mondókák tanulása olykor elõfordul az oviban, de az is nagyon hányaveti módon. Az anyák napi mûsorban az idõsebb és fiatalab gyerekek együtt kántálnak el egy-két verset-dalt. Csak azt látom, hogy amíg nagyobbak sietve nagy hanggal elmondják, addig a kicsik nem tudnak lépést tartani, és vagy megpróbálnak 1-2 szót közbetûzni, vagy úgy érzik, nem tudnak lépést tartani a nagyokkal, és az egész ünnepséget csendben végig állják. Láttam más oviban, hogy meg lehet ezt máshogy is csinálni. Minden gyerek képes 1 sort önállóan elmondani, és nagyobb sikerélményt nyújt neki azt elõadni, mint azon görcsölni, hogy megpróbálja az idõseket túlüvölteni, vagy éppen együtt hadarni velük. Nem vagyok akadékoskodó, de nagyon örülnék neki, ha egy szakember, mint Ön, tanácsot adna, hogy rémeket látok, vagy valóban sürgõsen át kell õket iratnom másik oviba? Most arra panaszkodott az óvónõ, hogy a kisebbik fiam nem üli végig a meséléseket. Tudni kell róla, hogy itthon képes vagyok lekötni, tehát csak arra tudok gondolni, hogy a gyerek számára érdektelenek a foglalkozások. Sok a beszédhibás, az agresszív gyerek. Most pedig már ott tartunk, hogy a higiéniával is gond van, mert mindkét fiam (valószínûleg a pisils közben) elkapott egy fertõzést. Ezt nem részletezem. Nem jártunk sehol, ahol elkaphatták volna, itthon pedig én ügyelek arra, hogy ilyen gond ne legyen.
Kérem mindenképpen válaszoljon. Ha valóban óvodát kell váltanunk, hogyan tudom elintézni, ugyanis a kerületben nagy a túljelentkezés, és mivel a srácoknak már van helyük, van esélyem az oviváltásra?
Köszönöm megtisztelõ figyelmét!
Egy aggódó anyuka
Vlasz:
Kedves Anyuka!
Kívülállóként, látatlanban sajnos nem tudok mit kezdeni a problémával, hiszen az éppúgy elképzelhetõ, hogy Önnek igaza van, mint az, hogy a foglalkozások játéktevékenységekbe ágyazva, szinte észrevétlenül olvadnak bele a mindennapokba, ami a szülõ számára kevésbé látványos. Ez utóbbi esetben is azonban kellene, hogy legyen érzékelhetõ eredménye az óvodai tevékenységeknek.
Az Ön által felvetett kérdés jogossága csakis egy fogadó óra keretében tisztázható, elkerülhetetlen, hogy leüljön egy kiadós beszélgetésre az óvónõkkel. Mondja el aggályait, meglátásait, mert elképzelhetõ, hogy valójában nem olyan sötét a helyzet, mint amilyennek elsõre látszik. Ezt a lépést mindenképpen tegye meg, mielõtt bármiféle óvodaváltáson gondolkodna!
A húgyúti fertõzéssel, ill. a higiéniával kapcsolatos problémáit szintén feltétlenül ossza meg az óvónõkkel valamint a dajkával, hiszen az ilyen téren tanúsított hanyagság súlyosan veszélyeztetheti a gyermekek egészségét!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ!
Kislányom 4 és fél éves, középsõ csoportba jár. Nagyon életvidám, mindig énekel, otthon szerepel nekünk, "elõadásokat" tart! Az óvodában is szerintem minden rendben van, beilleszkedett vannak barátai is. Azonban nagy problémám az, hogy valahogy idegenek elõtt nem mer megnyilvánulni, szerepelni. Legutóbb például az Anyák napi ünnepségen végig sírt, mondván, hogy zavarban volt, zavarta, hogy mindenki Õt nézi! Otthon azonban szinte az egész anyák napi mûsort már eljátszotta nekünk. Sajnos tavaly is ugyanez volt a probléma, hogy végig sírt az ünnepség alatt és nem tudott szerepelni. Próbáltam volna elvinni valamilyen külön foglalkozásra, ahol "szerepelni" lehet, de nem volt hozzá kedve.
Szeretném kérni a segítségét, hogy mivel tudnám elérni nála, hogy ne legyen ilyen érzékeny, feszült amikor szerepel több ember elõtt.
Segítségét elõre is köszönöm: Anita
Vlasz:
Kedves Anita!
Vannak olyan gyermekek, akik kifejezetten élvezik a nyilvános szereplést, míg mások ilyen helyzetben elbizonytalanodnak. Magam is találkoztam kislányához hasonlóan gátlásosabb gyermekkel, ám ennek nem szabad túl nagy feneket keríteni. Semmiképpen ne erõltessék a szereplést, ha a kislány nem akarja, elõbb-utóbb magától is fokozatosan oldódni fog benne a szorongás. Ebben azonban Ön is sokat segíthet neki, ha az otthoni szerepjátékok során minél többet játszanak "színházasdit". Nem véletlen, hogy odahaza saját maga szervez mûsorokat, ebben a játékban abbéli vágya jut kifejezésre, hogy mennyire szeretne õ is részt venni az igazi szereplésen is. A félelem azonban, - mindeddig, - erõsebb volt benne, mint a fent említett vágya. Minél többet játszik azonban "mûsorosat", annál jobban oldódik benne a szorongás, hiszen a szerepjátéknak felbecsülhetetlen feszültség oldó hatása van.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt válaszadó!A kérdésem az ,hogy nekem van egy 2 éves kisfiam.Én nem tudom eldönteni, hogy milyen kezes.Mert a bal lábával rúgja a labdát,de jobb kézzel is csinál dolgokat.De ha eszik váltogatja, ha rajzolok vele, egy idõ után bal kezébe átrakja.Tudom még kicsi, változhat még.Mit csináljak????????Hagyjam?KÖSZÖNÖM a VÁLASZÁT.
Vlasz:
Kedves Levélíró!
A dominancia teljes rögzülése 8 éves korra tehetõ, így addig még igen sok idõ van, aggodalomra nincs ok.
Elõfordulhat kevert oldaliság (keresztezett dominancia) a gyermekeknél, pl: balkezes, jobb lábas, ...stb., elképzelhetõ, hogy ez kisfiánál is jellemzõ lesz késõbb. Ez azonban még igen-igen bizonytalan ebben a korban, hiszen iskolába lépésig még rengeteg minden változhat. Mit tehet hát Ön szülõként? Hagyja, hogy gyermeke maga jöjjön rá, melyik kezével kényelmesebb rajzolni, melyik lábbal szeretné rúgni a labdát, stb. A lényeg, hogy ne befolyásoljuk a dominancia szabad kibontakozását.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
A kisfiam 3 és fél éves, több, mint fél éve jár oviba és sajnos nagyon sokszor bekakil az oviban. Nem szól az óvonéniknek vagy dajka néninek sem és sajnos nem is zavarja a kaki a gatyában. Az elejében mikor elkezdtünk járni az oviba azt mondta többszöri kérdõre vonásra (mert, hogy otthon nem kakilt be), hogy õ nem szól Gabika néninek ( õ a dajka néni), mert nem szereti Gabika nénit, mert erõszakos vele, mindig visszacipeli a wc-re, leszidja a hasát. Ezt a gyerek mondta sajnos nagy nehezen tudtam kiszedni belõle, és mostmár odáig jutottunk, hogy otthon is elég sokat bekakil. De eltelnek nepok, akár 1 hét is, hogy nincs bekaki otthon sem és az oviban sem. Egy darabig úgy mûködött a dolog, hogy mikor láttam rajta, hogy kakilnia kell szóltam neki és szaladtunk a wc-re, de ez nem megoldás, mert az oviban nem ismerik annyira a kicsit, mint én magam. Tudja, hogy nem jót csinál, mert borzasztóan sír, ezt mondja, hogy ne már, jaj már megint, anya ne közben sír és tiltakozik, hogy neki nem kell kakilni. 2 éve bilibe és wc-be végzi a dolgát. Egyszerûen már annyira tiltakozik a kakilás ellen, hogy hihetetlen. Mit csináljak, hogy akarjon rendesen kakilni. Próbáltam már szépen, csúnyán, figyelembe venni, nem figyelni rá, igértem neki sokmindent és nem megy. Ildikó
Vlasz:
Kedves Ildikó!
Kisfiánál a kialakult problémát csak erõsíti a dajka nem megfelelõ hozzáállása. Mindenek elõtt beszéljen vele, kérje meg, mellõzze a szidalmakat, megjegyzéseket, hiszen ezzel biztosan nem segít a helyzeten. A másik kérdés: mit tehetne Ön otthon? Mint írja, próbálkozott már szépen, csúnyán,... stb, de úgy tûnik, a játékos megoldást még nem próbálta. Az elsõ és legfontosabb lépés a szorongás fokozatos, kíméletes feloldása, és csak ennek nyomán rendezõdhet lassanként a probléma. Elõbbiek játékos megoldása kivitelezhetõ pl. a mackó játék bilire ültetésével, aki azonban nem tud belekakilni. Ekkor kisfia mutassa meg neki, hogyan kell. Még izgalmasabbá tehetik a játékot só-liszt gyurmából készített "mû-kaki" segítségével, amit a maci produkál az edénykéjébe.
Összefoglalván tehát igyekezzen maximális türelemmel, játékosan megközelíteni a kérdést, hiszen csak így oldható fel eredményesen a szorongás.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kislányom 2 éves múlt márciusban, beiratkoztunk bölcsibe és oviba is, mert azt az információt hallottuk, hogy az óvdák is felvehetnek két és fél éves kortól gyerekeket. Errõl tudnak-e nekem információt adni? Ha nem, kérdezném még, hogy lehetséges-e a felvétel, ha a bölcsibe nem sikerült bekerülni de van hely az oviba. Kislányom szobatiszta, beszél és önállóan eszik. Én szeptembertõl dolgozni megyek, mint pedagógus.
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Állami óvodákba csak a harmadik életévét betöltött gyermekek vehetõk fel, ettõl csak a magán intézmények (magánóvodák) térnek el idõnként. Ha a bölcsõdébõl elutasítják gyermekét, és a szóban forgó állami óvodában sem kezdeheti meg év közben (a 3. születésnapja után) az ovit, akkor sajnos körbe kell nézni további intézmények ( pl. magánóvodák, magánbölcsõdék, családi napközik) után.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kislányom az idén kezdte a kiscsoportot,elég félénk, visszahúzodó gyermekrõl van szó!Mostanra megszokta az ovit, imádja a társait, kézenfogva mennek be a csoportba, és az óvónéniket is imádja. A múlt héten viszont a tudomásunkra adták, hogy jövõre 7másik gyermekkel együtt átpakolják õket a most nagycsoportos (iskolába nem mehetett) gyermekekkel. Ezt a döntést 3-an nem akarjuk elfogadni, ugyanis a kiválasztott óvónõrõl is csupa rosszat hallottunk, ismerjük is õt. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen lehetõségeink vannak, ha a vezetõ óvónõ sem mutat semmilyen együttmûködést, viszont mi nem akarjuk a gyermekünket lelkileg megcsorbítani,azzal, hogy kiszakítjuk a már bevált, megszokott környezetükbõl. Volna rá lehetõség, hogy más gyermeket válasszanak a 3gyerek helyett, csak a vezetõ nem nagyon foglalkozik velünk!A szülõnek semmi joga nincs a gyerekét megvédeni? Hova lehet fordulni ilyen esetekben? Jelenleg kérelmet írtunk a vezetõségnek, illetve a szülõi munkaközösségnek, arra még várunk,mit reagálnak rá. Más lehetõség? Kérem segítsen, ha van ötlete.
Köszönettel:Kovácsné
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Úgy vélem, Önök megtettek minden tõlük telhetõt, így csak bizakodni lehet abban, hogy a vezetõóvónõnél meghallgatásra talál kérésük. Az õ joga ugyanis dönteni a csoportok összetételérõl, melyben az Önök kérésén túl bizonyára más, objektív tényezõket is figyelembe kell majd vennie.
Mindemellett azért lehet bízni abban, hogy kérésük befolyásolja majd a "hogyan tovább"-ot,kívánom, így legyen!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Üdvözlöm!
Szeretném gyermekemet játékosan tanítani angolul. Én nagyon jól beszélek angolul, de szükségem lenne néhány játékos ötletre. Tudna e Ön néhány játékos ötletet adni, vagy leírni, hogy hol találok játékos ötleteket.
Nagyon szépen köszönöm, hogy idõt szán rám a válaszával. Üdvözlettel Kata
Vlasz:
Kedves Kata!
Kiváló játékos angol tanulásra ad lehetõséget a www.gyermekabc.hu pedagógiai webáruház egyik speciális terméke. A "LÜK - fejlesztõ játékcsalád" menüpontra kattintva ajánlom figyelmébe a "Játékos angol MiniLÜK játékcsomag"-ot (amennyiben már rendelkezik Mini LÜK kirakóval, akkor az ugyanezen füzetcsomagot), mellyel eredményesen és igazán élvezetesen ismertetheti meg gyermekével az angol nyelvet.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Lehet hogy valaki azt fogja mondani hogy én csak maradjak csendben , de akkora változást látok a lányomon hogy nem mehetek el szó nékül mellette. Hanna Lányom 3 múlt decemberben, húsvét után kezdte az ovit.
Szófogadó, cserfes, de nagyon eleven gyerek. A hiszti nálunk ismeretlen fogalom, dackorszaknak hírét sem hallottam. Kb. fél éve vettem el tõle a cumit egyetlen sírás nélkül azóta kell egy kis segítség elalvásnál, odafekszünk mellé.... elõtte magától elaludt. Önálló, saját maga kéri a boltban a joghurtot, köszön, bátor. EDDIG.
Amióta ovis megváltozott a világ kb. 3 hete. Soha nem mondja hogy nem akar menni és szivesen is marad, alig várja hogy beérjünk, tudja hogy ebéd után valaki megy érte, azt is tudja éppen ki. Ha megkér hogy én is menjek , megteszem , a szomszédban van az ovi.Utána visszamegyek a dolgozóba. De itthon szinte mindenért cirkusz van,nem ilyen hajcsat, ezt nem veszem fel, ne jöjjön hozzánk senki. A múltkor amikor aludt vendégek jöttek és nem tudta, ordítva küldte el õket.Már nem olyan bátor, nem olyan cserfes idegenekkel. Nem akar kimenni, nem akar felöltözni....stb.Gyakran elsírja magát, néha hadonászik is, volt már hogy ütött,. DÜHÖS? Az ovónõ is mondja hogy nagyon negatív. Mindenre NEM!
Bár Õ nyugtat hogy csak türelem. rajta így jön ki az ovoda. Valóban? Vagy lehet valami a dolog háta mögött. Tudom hogy vannak nagyfiúk akik piszkálják. A szemem láttára is megtörtént, de ez talán máshol is így van. Falusi ovi, kevesen vannak. Nem akarok mindjárt az ovónõnek esni, bízom benne, legalábbis megpróbálok. Ma pl. anyáknapi verseket mondtak és Hanna nem állt be a sorba hanem csak oldalról mondogatta. Ennek a gyereknek élete volt a szereplés....
A nagyszülõket nagyon szerette, most csak a papát fogadja el, õ volt vele többet, és válogat is . Most a mama menjen el, most anya menjen el, most apa menjen el. Te nem vagy kedves, most te haragszol rám....
Visszakapom a régi gyerekem, vagy barátkozam meg a gondolattal?
Nem tudom hogy fontos e, de Hanna oxigénhiánnyal született. Gyógyszert ugyan nem kapott, de megállapították nála.
Legyek ugyanolyan következetes mint eddig, engedjek egy kicsit? Érdemes egy csat miatt összeveszni? De néha összekötni sem engedi a haját. nagyon hosszú neki, kibontva nem mehet, vágásról hallani sem akar.
Minden reggel megbeszéljük hogy szót kell fogadni, mindent meg is ígér.
Vagy ezek csak kis pici hatalmi csatározások? Feszegeti a határokat, kivel mit lehet?
Gondolom még az is fontos hogy apai nagyi az oviban dlgozik mint dada. Nem túl sokat látta eddig sem, de tudta hogy van. Láttam hogy biztos pont nála. lehet hogy vele többet megenged magának?
Azt azért még sem mondhatom neki hogy ne õ öltöztese agyerket ha ott van. Bár lehet hogy egy idegennek jobban szót fogadna...
Nagyon köszönöm a választ.
Vlasz:
Tisztelt Levélíró!
Amirõl Ön ír, az eredhet az óvodai élet-okozta változásokból éppúgy, mint például családi problémákból. Mielõtt az óvodából eredõ lehetséges kiváltó okokat kezdené boncolgatni, gondolja végig pontról-pontra, mi változott, változott-e valami a gyermek életében a probléma kezdetének idején? Az óvodakezdés biztosan belejátszott a lelki egyensúly megbomlásába, de azon túlmenõen történt-e egyéb változás, ill. jelentõsebb esemény is? (Pl: költözés, családi nézeteltérések, haláleset, stb.) Ha a válasz egyértelmûen nemleges, akkor feltételezhetõ, hogy valóban az óvodai élet-okozta változás miatt változott meg kislánya viselkedése.
Amint megvalósul az érzelmi biztonság a tényleges beszoktatással, várhatóan rendezõdni fog a helyzet és visszakapja "régi kislányát". Legyen türelemmel, beszélgessenek sokat az óvodáról, szerepjátékokban, bábozással minél jobban játsszák ki az ott megélt élményeket. Ezzel sokat segíthet azok eredményes érzelmi feldolgozásában.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ! 5 éves kislány Édesanyja vagyok. Az a problémánk, hogy nem szeret ovodába járni, igaz sokat volt beteg ezért sokat hiányzott.Az óvonénik nagyon szeretik, vegyes csoportba jár, amit nekem elmondott zavarja a nagyobb gyerekek,nem játszanak vele. Eleven kislány és cserfes, bent az oviba viszont félénk. Hogy segíthetnék neki, hogy könnyebben járjon oviba.Mindennap könyörög, hogy nem szeret oviba járni.Köszönettel.: Ottilia
Vlasz:
Kedves Ottilia!
Biztosan van néhány olyan csoporttárs, ( itt most leginkább lányokra gondolok), akikkel szívesen barátkozna, játszana gyermeke. Ha mód van rá, kezdeményezzen velük, ill. családjukkal közös programokat (játszótér, otthoni játszódélutánok, stb.), ahol közelebbi baráti kapcsolatot erõsíthetnek meg egymással a gyerekek.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves ÓVÓnõ!
Érdeklõdnék, hogy Önnek mi a véleménye arról, ha egy gyermeknek a nagymamája az óvó nénije. Fontos tudni, hogy a kisfiú az a fajta, akivel mindig történik valami, hajlamos arra, hogy az ijedtségtõl ne vegyen levegõt, többször is volt kórházban emiatt, tehát érthetõ, ha a szülõk nyugodtabbak, ha a gyerek ismerõs kezekben van, ráadásul a bátyja is abba az oviba jár, nem a mama csoportjába.Köszönettel zaphira
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Semmi kivetnivalót nem látok abban, ha a gyermek nagymamája, anyukája vagy rokona az egyik óvó néni. Az Ön által említett esetben pedig még inkább hasznos, ha a gyermeket igazán ismerõ ember a pedagógus.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ!
Kisfiam augusztusban lesz 3 éves, szeptemberben óvódába megy. Elmentünk nyílt napra abba az oviba, ahová járni fog, de már a kapun sem akart bemenni. A csoportszobát megnéztük, de kisfiam igen csak húzott kifelé, a végén már úgy sírt, hogy inkább hazajöttünk. Kisfiam nehezen oldódó típus, de ha már feloldódott akkor mindenre és mindenkire nagyon nyitott. Kérdésem az lenne, hogy bízhatok abban, hogy kisfiam talán szeptemberig megváltozik és máshogy viszonyul az ovihoz, vagy rosszabb lesz a helyzet? Sokat mesélek neki az oviról könyvekbõl is. De úgy vettem észre, hogy mostanában kerüli az ismerõs gyerekeket is. Fõleg velem van egész nap, mert a férjem külföldön dolgozik, persze nagymamák is szoktak rá vigyázni. Ön szerint próbáljam meg most az ovit, vagy várjak még egy évet?
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Javaslom, ne halogassák az ovikezdést, vágjanak bele õsszel! Addig még van hátra néhány hónap, amit fokozatos, kíméletes érzelmi felkészítéssel lehet eltölteni. Az óvodáról való mesélés, beszélgetés nagyon jó módszer, mint ahogy az is, ha együtt választják ki a kisfiúnak tetszõ ovis zsákot, tornazsákot, alvókás párnát, stb. Ehhez szeretettel ajánlom figyelmébe az "Ovi nyitogató" termékcsomagok valamelyikét, megtekintheti és megrendelheti a fenti, képes linkre kattintva.
Elõbbiek mellett az is hasznos lehet, ha a reggeli nyugalmasabb órákban látogatnak el ismerkedni az óvodával (még az idei tanévben). Akkor még nincs olyan sok gyerek, nincs olyan nagy zsivaly, ami megtettenthetné a fiúcskát, és békésen barátkozhat az óvó nénikkel, az ottani játékokkal és persze néhány kis csoporttárssal.
Bízom benne, hogy a fentiekkel sikerül eredményesen beszoktatni gyermekét, sok sikert kívánok hozzá!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ!
Gyermekünket (középsõcsoportos)többször bántalmazza eyik csoporttársa. Volt már, hogy arcát karmolta meg úgy, hogy maradandó sérülést szenvedett, valószínûleg felnõtt korára is megmarad a nyoma. Legutóbb (pénteken) pedig mivel fiunk nem engedte elõre a csoporttársát a mászókán, akkor harapott bele a hátába, ami szintén nagyon csúnyán meglátszik. A harapdáló gyermek anyukája volt jelen, aki ököllel ütötte meg saját fiát. Mit lehet tenni ilyen helyzetben, ilyen agresszív kirohanások ellen? Aminek ilyen külsérelmi nyomai lehetnek, azt már szerintem egy ejnye-bejnyével, sarokba állítással nem lehet megoldani. Hogyan lehet hatásosabban fellépni vagy a gyermeket eltávolíttatni az óvodából?
Üdvözlettel:
egy kétségbe esett szülõ
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Ha még nem tette meg, kérjen idõpontot az óvónõktõl egy fogadó órára, és üljenek le alaposan kibeszélni a problémát. Kérdezzen rá, hogyan, miként kezelik az említett agressziót, illetve milyen megoldást látnak a problémára. Ha szükséges, kérjen még határozottabb, hatékonyabb fellépést részükrõl. Gyermekét pedig próbálja arra ösztökélni, hogy ha csak lehetséges, kerülje ki, kerülje el a verekedõs gyereket. Tudvalevõ, hogy ez csak amolyan felületi "tûzoltás", de arra talán jó, hogy kevesebb támadási felületet, kevesebb lehetõséget ad a támadó fiúnak.
A gondot csak tetézi, hogy a szóban forgó verekedõs fiú anyukája szintén agresszióval reagál az agresszióra, ami -mint közismert- ördögi kör. Ha szemmel látható, hogy sem az érintett szülõ, sem az óvónõk nem tudják uralni a helyzetet, forduljon az óvoda vezetõjéhez és kérje hatékony intézkedését!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ!Én egy kétgyermekes Lakihegyi anyuka vagyok.A pici 10 hónapos a nagyobbik kislányom június22én lesz 3 éves .Szeretném szeptembertõl oviba járatni hogy vele egykorúakkal legyen,de sajnos itt lakihegyen csak ez az 1 ovi van amivel nem nagyon vagyok megelégedve és nem is tetszik.Kérdésem :ön szerint melyik oviba érdemes beiratni a gyermekem ha Szigetszentmiklóshoz tartozunk?Vajon melyikbe vennék fel ami közel is van?Magán vagy önkormányzati oviban kap több figyelmet ,odafigyelést?Tudna nekem segiteni hol lehet annak utánnanézni melyik Oviban mikor van beiratkozás?Mivel ugyis itthon vagyok a kisebbik lányommal érdemes beiratni a nagyobbat?Õ már nagyon várja az ovit,de én szivem szerint várnék még egy évet.Csepelen találtam pár szinpatikus óvodát de mivel nem ott lakunk szerintem esélyünk sincs felvételizni,sajnos.Ha esetleg tudna olyan óvodát ahol nem feltétel a kerületi lakhatoság nagyon hálás lennék.Kérem adjon tanácsot mert tanácstalan vagyok mitévõ legyek.elõre is köszönöm válaszát:Tisztelettel:K.Józsefné Kriszta
Vlasz:
Kedves Kriszta!
Ha még elfogadható közelségben talál olyan óvodát, amely szimpatikus és - magánintézmény esetében- hosszútávon megfizethetõ is (ne feledjük, hogy 3-4 évre választunk óvodát, amely idõre fedezni kell majd a költségeket), akkor mielõbb keresse fel azt (azokat), és érdeklõdjön gyermeke felvételét illetõen! Az óvodaválasztás ajánlott szempontjairól részletes útmutatót olvashat a www.ovi.hu weboldalon. Itt az elõbbiek mellett konkrét óvodák bemutatkozását is megtekintheti, amely talán segít a választásban.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!!
A problémám a következõ lenne, a 4 éves kisfiam mostanában bekakil és bepisil. 2 éves kora óta szobatiszta ,de most 1-2 hete észrevettem hogy gyakran bekakil vagy bepisil. Észre szoktam venni hogy tartogatja vagy elbujik és amikor elõjön akkor már szól hogy bekakilt! Nincsen testvére oviba 9 hónapja jár de eddig még ilyen probléma nem volt! De viszont azt is megfigyeltem hogy a gyerek az oviban nem megy el kakilni, az sokszor elõfordult hogy ugy kellett haza sietni mert nagyon kellett kakilnia, de viszont akkor sem kakilt be! Eddig akár mennyire játszott vagy bármit csinált mindig szaladt hogy anya bekakilok-bekakilok elintézte a dolgát és ment játszani!És az oviban még nem fordult elõ ez a probléma hogy bekakil, bepisil csak itthon. Ezért nem értem hogy mi lehet a probléma mostanában ami ezt váltja ki belõle. És azt is észre vettem hogy a beszéde is mintha nem fejlõdne! Nem tudom mit csináljak kérem adjon tanácsot! Kösuönettel egy aggódó anyuka.
Vlasz:
Kedves Anyuka!
Minden valószínûség szerint valamilyen lelki konfliktus, szorongás állhat a háttérben, ezért javaslom gyermekpszichológus felkeresését. Ha a gyermek huzamosabb ideje, megbízhatóan szobatiszta volt és hirtelen visszaesés tapasztalható nála, alaposan feltételezhetõ, hogy lelki okok váltották ki mindezt. A beszédfejlõdésben való megmagyarázhatatlan megrekedés szintén ezt a gyanút támasztja elá, ezért is javaslom a pszichológussal való találkozást.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ !
Kislányom 2 éves, bölcsödébe jár. A gondozónõk dícsérik hogy okos, csak az a baj, hogy állítólag lökdösõdik,odacsap néhány társának. Otthon nem csinál ilyeneket, többször jönnek hozzánk gyerekek, a családban is van több gyerkõc, nem szokott elõfordulni. Néha akaratos, de nem lökdösõdõ.Azt kérdezte a gondozónõ,tõlem hogy nem hiperaktív a gyerek ?
Ön szerint nem korai még egy 2 éves gyerekre azt mondani hogy hiperaktív? Szeretném megkérdezni mi a véleménye keressünk fel szakembert a problémával?
Elõre is köszönöm válaszát.
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Egy 2 éves gyermek szociálisan még éretlen ahhoz, hogy kisebb-nagyobb konfliktusait, nézeteltéréseit megfelelõen kezelje. Elképzelhetõ, hogy ezt a fajta "megoldási módot" a többi bölcsistõl leste el, netán már saját bõrén is megtapasztalta. Mindenképpen egy út vezet megoldáshoz, ha a gondozónõk nem csak azt veszik észre, mikor egy gyermek visszaütött, hanem az egész esetet komplexen, annak minden elõzményével együtt (!) átlátják.
Javaslom, beszéljen a gondozónõkkel, és kérje, kísérjék nagy figyelemmel a gyermekek közti interakciókat, ill. az esetleges konfliktushelyzeteket. Ennek nyomán pontosabb képet lehet kapni a kérdéses esetek elõzményeirõl is, ami a megoldáshoz is közelebb vihet.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Jó napot kívánok.A kislányom elmúlt 3 éves,és idén szeretnénk óvodába adni.Remélem még nem késtük le a beíratkozást.Ha mégis akkor mi a teendõ?Köszönöm.Anita
Vlasz:
Kedves Anita!
Az óvodák zömében ugyanabban az idõszakban (május meghatározott napjain) van beiratkozás, így jó eséllyel még nem késett le róla. A lehetõ legsürgõsebben keresse fel a szóban forgó intézményt, ahol felvilágosítást kaphat a lehetõségekrõl!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvónõ!
6 éves kislányomat hogyan tudnám megtanítani arra, hogyan kezelje a benne lévõ feszültséget, illetve haragot? Gyermekemnek nagyon gazdag az érzelemvilága pozitivan is,de ha valami nem sikerül neki, nem úgy történik, ahogy elképzelte, mérges lesz.(Csapkod, veszekszik, szomorú lesz és mérges...néha világgá akar menni... Hogyan tudnám ilyenkor felvidítani? Elõre is köszönöm válaszát! Rita
Vlasz:
Kedves Rita!
Amirõl Ön írt, az nem más, mint a kudarctûrõ képesség hiánya. Ez bizony gyakran elõfordul ilyen korú gyermekeknél, de mint annyi minden más, természetesen ez is fejleszthetõ. Megjegyzem, kell is fejleszteni, hiszen ez az iskolaérettség egyik igen fontos kritériuma. Hogyan fejleszthetõ? Természetesen játékkal! Gondolok itt pl. olyan értelemfejlesztõ szabály játékokra ( társasjátékokra), melyek a szabálytudat és a kudarctûrõ képesség fejlesztése mellett más, iskolaérettséghez szükséges részképességeket is aktívan fejlesztenek. Nem könnyû ilyen komplex fejlesztõértékû játékokat fellelni, ezért mindenképpen ajánlom figyelmébe a www.gyermekabc.hu pedagógiai webáruház termékeit. Válogasson kedvére és segítsen kislányának a játékos iskolaelõkészítésben.
(A webáruház a fenti, képes linkre kattintva azonnal elérhetõ)
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves óvónõ !
Kislányom nagycsoportos egy alapítványi oviban.Az utóbbi hónapokban viszont olyan kilátástalan anyagi helyzetbe kerültünk, hogy az alapítványi díjat nem tudjuk kifizetni. Mi ilyenkor a teendõnk ? Kitehetnek minket az oviból ? S ha igen, mivel dolgozom nem tudok itthon maradni vele,át lehet e ilyenkor önkormányzati oviba vinni arra a pár hónapra ?
Válaszodat elõre is köszönöm.
Angelika
Vlasz:
Keves Angelika!
Mindenképpen beszéljen anyagi problémáiról a vezetõvel, aki remélhetõleg megértéssel és segítõ szándékkal áll majd Önök mellé. Kislánya iskolaköteles korban van, így nehezen elképzelhetõ számomra, hogy akár anyagi okok miatt is egyszerûen kitehetnék az óvodából. Ha beszélnek a vezetõvel, az sem kizárt, hogy találnak majd valamiféle áthidaló megoldást, amely mind Önöknek, mind az óvoda számára elfogadható lesz.
