Tisztelt Óvónõ!
Érdeklõdni szeretnék, hogy gyermek vihet e be az óvodába apró játékokat (pl. két kiskatona, két kisautó), ugyanis kisfiamra rászólt az óvónõje, hogy maximum csak 1 db -ot vihet be,így is kivételes eset, hogy egyáltalán megengedi neki... szeretném tudni miért baj az ha a gyerek saját játékával szeret játszani és visz egy ugyan olyat a kis barátjának akivel együtt játszanak.
Amióta rászóltak, nem szívesen megy oviba és minden reggel sírással indulunk.Krisztián középsó csoportos most töltötte be az 5. évet.
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Egyetértek az óvónõkkel, valóban nem szerencsés, ha akár egy, akár több játékeszközt visznek be a gyerekek az óvodába. (Ez természetesen nem keverendõ össze a beszoktatáskor sokat segítõ alvós, ill. otthon melegét idézõ játékkal) Nem szerencsés , mert:
- az õ játéka másnak is megtetszhet, amivel persze nem játszhat, mert nem az övé.
- a játék elveszhet, megrongálódhat, amiért értelemszerûen nem tudnak felelõsséget vállalni a pedagógusok.
- a játékok akár balesetveszélyesek is lehetnek
- gondoljunk csak bele, milyen káosz lenne, ha minden egyes gyerek bevinne egy vagy több (akármilyen pici és jelentéktelen) játékot is. Ne feledjük, amit egynek megengedünk, azt a másik 25-nek is meg kell engedni!
- a gyerekeknek meg kell szokniuk, hogy az óvodában is, akárcsak az élet minden más területén szabályokhoz kell igazodniuk. Ezeket a közösségi, viselkedési szabályokat pedig nem lehet kikerülni, hanem egész egyszerûen be kell tartani.
Próbálja megértetni és elfogadtatni a gyermekkel, hogy óvodába otthoni játékot nem viszünk, van ott is színes választék, amibõl kedvére válogathat. Biztos lehet benne, hogy ennek betartása nem fog érzelmi sérülést okozni gyermekénél.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kisfiam 5 éves. "Egyke" gyermek, amit majdnem nap mint nap hallgatok az óvónõtõl. Nem tudom megérteni miért probléma ez. Nem verekszik, nem beszél csúnyán, nem harap, nem csip a néhány gyerekkel ellentétben,akiknek van testvére. A legutóbbi eset, ami már nagyobb felbosszantott az az, hogy az óvónõ szerint problémáim lesznek, ha iskolába fog járni a gyermek, mert elvarázsolt, nem figyel.Ezt azért kaptam, mert nem akarta otthagyni az épitkezést, hogy matek feladatot oldjon meg, majd az unszolás hatására gyorsan összecsapta. Azt gondoltam, hogy az egy jó dolog, ha órákon keresztül tud egy dologgal foglalkozni elmélyülten a gyermek 5 évesen (legozás, épitkezés).Ráadásul tehetség csirának választotta a fejlesztõ pedagógus a fiamat. Szerinte nagyon rendben van a kicsi, sõt fejlettebb a korosztályánál értelmileg, érzelmileg. Szeret feladatlapozni, már 4 évesen kérte, hogy oldjuk meg a gyerek ujságokban megjelenõ apróbb feladatokat, a labirintusokért kifejezetten oda van. Nem korai még 5 évesen ennyire elõre rohanni idõben? 2 év alatt bõven sokat fejlõdhet a figyelme, gondolom én, még akkor is ha egyke.
Elõre is köszönöm a válaszát!
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Annak, hogy egyke a gyermek vagy testvérek között nõ fel, semmiféle jelentõsége nincs az értelmi fejlõdés tekintetében. Ez nem befolyásolhatja a késõbbi eredményes, lendületes
iskolakezdést.
Mint írja, kisfia értelmes, okos, játéka során képes az elmélyült, tartós figyelemre. Ön nagyon jól látja, ez kiváló kiinduló alap lehet az akár matematikai, akár más irányú tapasztalat-, és ismeretszerzéshez. Az a régi, nem feltétlenül jó és célravezetõ szemlélet, miszerint a gyereket csak szûk értelemben vett "foglalkozások" során lehet fejleszteni, óriási tévedés. Kulcsszó a JÁTÉK! Hogyan valósítható meg mindez kisfia esetében? Például: hatékonyan, játékosan motiválni (!) õt is a játékos (!) fejlesztõ tevékenységre.
Gyakorlatban pl: kiterítek a csoportszoba közepére egy kék nylont, ez a tó. Kacsákat, halacskákat úsztatunk benne. (Kisfia mindeközben valószínûleg fél szemmel figyeli, mi történik ebben a játékban. ) Elered az esõ, és a kacsák kiszaladnak a vízbõl, hogy egy házban menedéket találjanak. Ez a ház pedig miért ne lehetne az Ön kisfia által épített kiskunyhó. Gyermeke boldog lesz, ha õ lehet a megmentõjük az állatkáknak. Ez után jöhet a matematikai tapasztalatszerzés: "Hány állatka (kacsa) van a házban? Hány állatka (hal) maradt a vízben? Melyik több... kevesebb? Mennyivel? Hány kacsa menjen vissza a vízbe, hogy ugyanannyi legyen, mint halacska? ...stb.
Az elõbbi természetesen csak egy példa a milliónyi lehetõség közül. Elõbbiekkel csak azt akartam szemléltetni, hogy nem kell feltétlenül a "leülsz és számolsz!" módszert követni. A gyermek érdeklõdéi köréhez és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó játékokkal csodát tehetünk. Az óvónõket az elõbbiekrõl "kioktatni" nem lehet és nem is tanácsos, ezért javaslom, otthoni játékkal Ön is segítse a kisfiú egyéni fejlõdését. Ajánlom mindehhez az Iskolaérettség játszi könnyedséggel termékcsomagok valamelyikét, melyek egyebek mellett tartalmazzák "Játékos suliváró" c. könyvemet is. Ez nem más, mint egy játékgyûjtemény, mely a fenti elvek szerint indirekt módon, igazán élvezetes fejlesztõjátékok egész sorával segít az 5-7 éves gyermekeknek.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónéni!
Szíves segítségét szeretném kérni!
Nagyobbik fiam most lesz 3,5 éves és még egyáltalán nem szobatiszta. 2 évesen kezdtünk bilizni, akkor nagyon jó eredménnyel, tavaly nyáron már volt olyan idõszak, mikor ha pisilnie kellett, elment a biliért, és pisilt. Kaki az többynire a pelóba vagy a kisgatyába ment. Mindig megdicsértük, ha bilizett, nem is volt rajta csak alváshoz peló. Aztán egyszer valami megváltozott és minden a pelóba ment. Mostmár nagyon el vagyok keseredve, mert akár van rajta pelenka, akár nincs (itthon napközben nem adok rá pelust), minden további nélkül bepisil, sõt be is kakil a gatyóba is. soha nem szól, ha kell pisilnie, vagy kakilnia. Ha megkérdezem, hogy kell-e, azt mondja, nem. Sõt, ha már benne van a pelóban vagy a gatyában, és kérdezem, hogy bepisiltél?, akkor is azt mondja, nem. Egyedül akkor van eredmény bilibe vagy wc-be, ha én szólok, hogy na menjünk, üljünk rá. Már azt hiszem mindent megpróbáltunk, lepisiltük a klotyómanót, stb, de semmilyen eredményt nem érünk el. A kistesója 10 hónapos, jó lett volna ha januártól legalább fél napra mehetne oviba, de így gondolom oda sem mehet..
Remélem tud nekünk segíteni, mert engem már kezd nagyon kikészíteni :-(
Köszönöm elõre is, Véghné
Vlasz:
Kedves Véghné!
Megértem, hogy kezdi kissé elveszíteni a türelmét, hiszen gyermekének hamarosan el kellene kezdenie az óvodát, ehhez pedig el kell érnie a teljes szobatisztaságot. Mivel az idõ már valóban sürget, javaslom, a lehetõ leghamarabb szerezze be az általam összeállított "A játékos, könnyed szobatisztaságért" termékcsomagot. (megrendelheti a fenti linkre kattintva!) Az ebben található "Szobatisztaság játékkal, könnyedén" c. könyvem és a játékeszközök, minõségi kellékek segítségével jelentõs eredményeket érhetnek el.(Könyvemben egyébként kitérek a "Klotyómanó" problematikájára is, mely nem hogy elõrelendítené, de inkább hátráltatja a szobatisztaság elérésének folyamatát. )
Szerezze be tehát a fent említett termékcsomagot a lehetõ leghamarabb, hogy mielõbb elkezdhessék a szobatisztaságra nevelés játékos, stresszmentes megvalósítását!
Sok sikert kívánok!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Ovónö!
Nagyon el vagyok keseredve!
Kislányom 26 hónapos.Kb 3 hónapja kezdtük a szobatisztaságra szoktatást,pisivel nagyon ügyes,nappalra nincs is rajta pelus,csak ha uton vagyunk és este.Ugyan vannak balesetek,de ez legyen a kissebb gond!
Sajna a kaki a nagy probléma!!
Egyszerüen nem hajlandó kakilni,szerintem félhet töle.Vannak periódusok,mikor ég idöben elkapjuk,vagy éppen rá tudjuk beszélni hogy kakiljon,de most épp a nem kell kakilni idöszak van:(!Sajnos ez van hogy 3-4 napig is tart,és akkor persze már nehéz kinyomni a kakit és fájhat is neki.
Háziorvos tanácsára levolac szirupot kap,de már az sem segit,amellett is van hogy nem kakil.
Teljesen tanácstalan vagyok,hogy mit és hogyan kéne tennem!
Válaszát elöre is köszönöm:mmoonnee
Vlasz:
Kedves Anyuka!
Ne keseredjen el, szépen haladnak a dolgok a maguk útján. Kislánya épp csak elmúlt 2 éves, és a pisilés tekintetében már óriási eredményeket értek el. A kakilás nem csak az Ön gyermekének, de nagyon sok másik csemetének is problémát jelent, melynek oka: a székletet saját testének részeként értékeli, melyet nem akar látványosan a "külvilágba engedni". Ezt a fajta gátlást, szorongást csak és kizárólag játékkal lehet és szabad feloldani. Hogyan és miként? Többféle játékos megoldási módot javaslok ehhez most megjelent könyvemben, melyet a fenti linkre kattintva a "A játékos, könnyed szobatisztaságért" termékcsomag részeként vásárolhat meg.
Könyvem és a csomagban található játékok, eszközök segítségével látványos eredményeket érhet el, mindenképpen ajánlom tehát figyelmébe!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ! Kislányom 4 és fél éves. Már középsõ csoportos óvodás. Mikor elkezdtük az óvodát nem volt gond, már az elsõ nap ott aludt, hiszen a bölcsõdébõl "vittük magunkkal" a kis barátnõjét, így együtt szoktak be. Dorka nagyon kötõdik a saját óvónénijeihez, az egyikhez kifejezetten. Egyébként nagyon jól érzi magát az óvodában, sok barátja van, sokat játszik, de reggelente sokszor sírdogál. Különösen akkor, ha nem a saját csoportszobájába kell mennie, vagy nincs ott a kedvenc óvónéni. Annak ellenére, hogy szereti az óvódát, a pedagógusokat, a gyerekeket az ottani játékokat, reggelente valósággal le kell fejtenem magamról, szorít magához, puszil, és folyik a könnye. Egyrészt majd' megszakad a szívem, másrészt dühít, hogy rajta kívül senki nem sír (egyik kiscsoportos sem), és minden reggel elkésem a munkahelyemrõl. Az óvónénik nyugtatnak, hogy amint kiteszem a lábam az oviból megszûnik az elkeseredés, és nevetve játszik. Mit tanácsol, hogyan lehetne a reggeli "mûsorról" leszoktatni, hogy ne törje a szívemet minden nap? Várom válaszát. Köszönettel Anna (Miskolc)
Vlasz:
Kedves Anna!
A reggeli, könnyek közti elválás bizony sok gyermek és szülõ szívét összetöri, így - a további lélekgyötrés elkerülése érdekében- mindenképpen kíméletes megoldási módot javaslok. Elhiszem, hogy már türelmetlen, hiszen látja, hogy míg más gyermekek probléma nélkül ott maradnak az oviban, addig az Ön kislánya könnyeit nyeli. Ennek ellenére sem javaslom a sürgetést, kezdjenek inkább tiszta lappal, mintha most kezdené a gyermek az ovit. Mindenképpen kérje ehhez az óvónõk aktív együttmûködését is! Érjenek be reggelente kicsit hamarabb az oviba, és szánjon rá idõt, hogy amíg kislánya megnyugszik és magától bemegy a csoportba, addig Ön kint ülhessen a padon. Nyugtassa meg, hogy most itt marad egy kicsit, úgyhogy nem kell félnie, bátran bemehet a csoportszobába. Buzdítsa arra, hogy ha másik teremben kezdenek, nézzen körül és fedezze fel az ottani játékok varázsát is. Beszélgessenek ezekrõl a játékokról otthon is, kislánya mesélje el, melyek a legvonzóbb játékok a másik csoportban. Hasonlítsák össze, mik a hasonlóságok és a különbségek az egyik teremben és a másikban. A lényeg tehát, hogy fedezze fel a számára idegen csoportszoba szépségeit és izgalmait is. Beszélgessenek továbbá arról is, milyen új barátokat szerzett az óvodában. Hasznos lehet, ha Dorka babás szerepjátékkal vagy még inkább bábozással újra és újra kijátszhatja óvodai élményeit. Az utóbbi játékos megoldás megvalósításához minõségi bábok, paravánok közül választhat a fenti linkre kattintva.
Összegezvén tehát fontos, hogy játékba, mesés keretbe ágyazva, kíméletesen fogadtassák el, késõbb szerettessék meg a kislánnyal az óvodát.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ,
olvastam más fórumon, hogy nem szerencsés ha egy idõbe esik a testvér érkezése az óvoda kezdéssel. Kisfiam októberben volt 2 éves és tervezzük a kistestvért. Mi az ideális? ha az óvodakezdés elõtt néhány hónappal vagy utána érkezik a kistesó. Kb. hány hónapot kell kivárni, hogy ne érezze azt hogy "számûztük az oviba"?
Köszönöm,
Erika
Vlasz:
Kedves Erika!
Valóban így van, nem túl szerencsés, ha közel azonos idõben érkezik a kistesó és kezdi az óvodát a nagyobb gyermek. Ha minden szempontot figyelembe veszünk, összességében talán az óvodakezdés után néhány hónappal (kb. fél évvel) késõbbre ideális tervezni a picurt. Így az ovikezdéssel oly gyakran együtt járó beszoktatási nehézségek és az õszi hónapokra jellemzõ betegeskedés lecsengõben van, és a gyermek nem csak elfogadja, de jó esetben meg is szereti az óvodát. Nem lesz tehát kényszer számára az odajárás, nem fog lelki problémát jelenteni számára, hogy míg õ oviban van, anyu otthon marad a kistesóval.
Ön jól megfontolt, tudatos szülõként igyekszik a lehetõ legoptimálisabb körülményeket teremteni a kistestvér érkezésére, az erre fordított energia sokszorosan megtérül majd! :)
Elõbbiekhez további segítségül szolgál "A testvérféltékenység játékos megoldásáért" termékcsomag, melyet jómagam állítottam össze és további, nélkülözhetetlen gyakorlati tanácsokat is tartalmaz. Mindenképpen ajánlom figyelmébe, megrendelheti oldalunkon!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Problémám a következõ lenne. Kisfiam 2,5 éves, Down-szindrómás. Még nem szobatiszta, és nem is mutat rá hajlandóságot, hogy az akarna lenni. Több mint egy fél évvel ezelõtt, még szólt, ha már a pelusba volt a kaki, pisi, de mára már ez is elmaradt. A bilire nem szívesen ül rá, pár másodperc és lepattan róla. Diagnózia ellenére nagyon értelmes kisgyerek (ezt szakemberek mondták). Erõltetni nem akarom, de jövõre ovis lesz, és szeretném ha addigra szobatiszta lehetne. Milyen módszert alkalmazhatnék? Vagy milyen segédeszközt?Bili vagy inkább WC-szûkítõ?
Válaszát elõre is köszönöm.
Vlasz:
Kedves Anyuka!
A Down szindrómával élõ gyermekek érzelemvilága sokszor még gazdagabb, mint egészséges társaiké, így elsõsorban az érzelmein keresztül érdemes megközelíteni nála a szobatisztaság kérdését. Meg kell szerettetni vele, érdekes játékká kell tenni számára a bili vagy WC használatot, így feloldódnak benne az ez irányú ellenérzések. Ennek hogyanját és az ezzel kapcsolatos konkrét játékötleteimet részletesen is olvashatja most megjelent: "Szobatisztaság játékkal, könnyedén" c. könyvemben, szeretettel ajánlom figyelmébe. Könyvem a fenti linkre kattintva megrendelhetõ az általam összeállított "Játékos, könnyed szobatisztaságért" termékcsomag részeként. Ezen csomag segítségével játékosan, stresszmentesen szerettetheti meg kisfiával a bili-, WC használatot. Feltétlenül ajánlom Önöknek! Kérdezte, vajon inkább a bilit vagy a WC-t érdemes szorgalmazni a kisfiúk esetében? Tapasztalataim azt mutatják, kisfiúk esetében eredményesebb a szûkítõvel ellátott WC használata, így a termékcsomagból is ezt a típust ajánlom inkább.
Végezetül szeretettel kívánok további sok-sok örömet, egészséget kis családjuknak!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
A tanácsát szeretném kérni 5 éves kislányommal kapcsolatban.Az oviban "vegyes" korcsoportú csoportba jár.Nagyon szereti az óvónéniket, a pajtásait, általában az egész óvis életet.Kiegyensúlyozott,aktív,jól kezelhetõ gyermek.KÖnnyen barátkozik,közvetlen.Sokszor dícsérik. Mivel a csoportjában a lányommal együtt csupán ketten vannak öt évesek(a lányom decemberben tõlti),a többiek 3 és 4 évesek, ezért mint lehetõség felmerült az óvónõk részérõl, hogy a késõbbi eredményes iskolai felkészítés érdekében esetleg az ovin belül csoportot váltson jövõ szeptembertõl.A másik csoportban szinte csak öt éves gyerekek vannak.Abban biztos vagyok, hogy a két óvónéni valóban a gyerek érdekében gondoltak erre, mivel nagyon szeretik a lányomat.Kis óvódáról van szó(három csoport van), mindenki ismer mindenkit, a három csoport gyerekei együtt játszanak az udvaron, a gyerekek ismerik a többi óvónénit,ezért fontolóra venném a dolgot, amennyiben valóban ez a legjobb megoldás.Estleg maradjon a csoportjában és ovin kívüli iskolai elõkészítõ foglalkozáson vegyen részt? A kérdésem az, hogy nem okoz-e a váltás traumát a kislánynak?Valóban nyer a lányom ezzel a változással vagy esetleg megkeserítheti az utolsó évét?Várom segítõ válaszát!KÖszönettel:L.Éva
Vlasz:
Kedves Éva!
Nem biztos, hogy a csoportváltás lenne a legcélravezetõbb megoldás. Kislánya nem értené, esetleg (minden magyarázat ellenére is) büntetésnek fogná fel az "áthelyezést". Elõbbiek mellett az új csoportba, új gyerekközösségbe való beilleszkedés is gondot okozhat esetleg, annak ellenére is, hogy többé-kevésbé ismeri a többieket.
Én tehát azt javaslom, maradjon az eddig megszokott és megszeretett közösségben, és emellett, akár otthoni környezetben is külön is gondoskodjanak gyermeke játékos fejlesztésérõl. Ehhez feltétlenül ajánlom Önnek az "Iskolaérettség játszi könnyedséggel" termékcsomagokat, melynek része egyebek mellett az általam írt "Játékos suliváró" c. könyv is. (Megrendelhetõ a gyermekabc.hu oldalán) Elõbbiek segítségével játékosan, könnyedén fejleszthetõ a gyermek akár otthoni környezetben is és készíthetõ fel az iskolai életre.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt OVÓNÕ!
A kisfiam nemrég kezte el az ovodát,sajnos nehezen megy neki a beileszkedés mivel folyton verekedik csipkedi,sõt harapja is a gyerekeket (elõfordul hogy ok nélkul is) ami szerintem abbol ered hogy õ nem kéri a gyerektõl a játékot hanem akarattal tépi ki anak a kezébõl aki nem adja azt ûtni kezdi stb Ithon is ugyan ez a helyzet a kistesóval is aki még csak 1-éves.Minden játokot kivesz a kezébõl de itt gondolom a féltékenysége is kõzbe játszik.A kérdésem az lenne hogy az ovodában miért nem tud a tõbbi gyerekhez alkalmazkodni? Mert igy sajnos nem fogják elfogadni a gyerekek.Folyton csak panaszkodnak rá,és félek ez csak rosszabb lesz.A SZÛLÕK TÁMADNAK hogy nevelni kéne,én próbálok türelmes lenni a gyerekkel,elmondom neki hogy miért nem jo az ha verekedik és hogy kérje azt a tárgyat amit a másik gyerektõl szeretne,de a helyzet változatlan marad.Õn mit tanácsolna hogy mit tegyek? KÕSZÕNÕM VÁLASZÁT Tisztelettel:Magdolna
Vlasz:
Kedves Magdolna!
Mind érzelmileg, mind értelmileg el kell fogadtatni a kisfiúval a viselkedési szabályok jelentõségét. Beszélgessenek róla, õ vajon hogyan érezné magát, ha a másik gyerek erõszakkal elvenné tõle a játékát? Mondjon errõl saját mesét, bábozzák el a történetet. (Pl: Róka Rudi mindenkitõl elveszi a játékát a kisállat oviban, ezért nem szívesen játszanak vele a többiek. Így tesz pl. az éppen "buszt vezetõ" Mackó Misivel is, akinek ki akarja venni kezébõl a kormánykereket. Az óvó néni azonban mást javasol: legyen Róka Rudi az ellenõr. A közös játék során Rudi jó barátságba került Mackó Misivel és a többiekkel is, akikkel jobbnál-jobb játékokat találtak ki a kisállat oviban.) Kisfia minden magyarázat nélkül is magára fog ismerni Róka Rudi alakjában és mesés, indirekt úton-módon teszi magáévá e viselkedési szabályt.
A bábjátékokhoz minõségi bábokból, paravánok közül válogathat a gyermekabc.hu oldalán.
Elõbbieken túl kérje meg az óvónõket, próbálják minél hatékonyabban bevonni gyermekét a többiekkel való közös játéktevékenységekbe.
Az agresszív viselkedést (harapást, csípést) viszont kellõ határozottsággal utasítsa vissza Ön is. Váljon egyértelmûvé a kisfiú számára, hogy sem otthon, sem az óvodában nem elfogadható e viselkedés. Fontos, hogy határozottan, következetesen járjon el minden ilyen esetben, mert csak így fékezhetõ meg az agresszió.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Nagyon nehéz szívvel írok, de megoldást szeretnék találni a problémánkra.
3 éves, nagyfiam, most szeptemberben kezdte az ovit. Az elsõ 2-3 nap után nagyon szeret oviba járni, alig tudom elhozni délután. Nagyon okos, értelmes gyerek. Múlt héten összevont csoportok voltak az õszi szünet miatt, és szerdán már mondta a szigorúbb óvónéni, hogy a Máté verekszik. Néha minden ok nélkül. Megtalálta a leggyengébb, legérzékenyebb kisfiút, aki egyáltalán nem viseli el, ha piszkálják. Hozzáteszem Mátém erõs, magas kisfiú igen erõs akarattal, és daccal. Szóval most már az óvónõk panaszkodnak, egy anyuka már elkapott egy beszélgetésre, hogy mit tehetnénk, és mindenáron a pszichológust javasolják nekem mint egyetlen megoldást.
Tudna nekem segíteni, hogy én mit tehetnék az agressziója csökkentésében? Hogyan segítsek neki leszokni ról?
Természetesen szeretetben neveljük Mátét a férjemmel, néha elõfordul, hogy rákiabálunk ha nem úgy viselkedik ahogy kellene. Testileg egyáltalán nem fenyítjük, inkább apróbb büntetésekkel vagy jutalmakkal próbáljuk terelgetni a helyes út felé.
Viszont sokszor beszélgetni sem hagy minket a férjemmel, teljesen kisajátít bennünket, csak vele szabad foglalkozni. Tudom, hogy nem egy átlagos gyerek, szerintem sokkal okosabb az átlagnál, és nagyon érzékeny is egyben.
Köszönettel várom segítségét!
Egy vidéki anyuka
Vlasz:
Kedves Anyuka!
Fontos a szülõk részérõl is a kellõen következetes, határozott magatartás, értse meg a kisfiú, hogy nem mindig akarata szerint zajlanak a dolgok. Ha ez ellen hisztivel, daccal tiltakozik, várja meg, míg magától lenyugszik. (Éreztessék a kisfiúval, hogy akaratos, dacos magatartással semmire nem megy Önöknél) Csak ez után próbálja megbeszélni vele a dolgot, elmondani neki, miért fontos, hogy úgy legyen, ahogy anyu vagy apu szeretné. Ne engedje, hogy gyermeke akár csekély mértékben is manipulálja Önöket, mert csak elõbbiekkel fogja megtanulni és elfogadni, hogy bizonyos viselkedési szabályokat be kell tartani akár az óvodában, akár otthon.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvonéni !
Az én kisfiam , szeptemberben múlt 3 éves. Sajnos éjszakára még nem szobatiszta, viszont nappal igen, azzal a kikötéssel,hogy csak is kizárólag a kis gatyába kakál. Már megpróbáltam mindent, azt tudni kell, hogy egyedüli gyerek . Sokszor van az ,hogy több napig nappal sem pisil be alvásnál,de van úgy hogy egymás után két-három napig is bepisil. Kettõ éves korától bölcsõdébe járt, de ott sem tudtak segíteni a néhai bepisilésrõl. Azt mondták a gyerek azért pisil be néha ,mert megzavarja a lelki világát valami, pl ha helyettesítõ dada van bent. Novembertõl óvodába jár , és eddig még ott nem kakált, de mi lesz ha bekakál, akkor elutasítanak az oviból?
Mindig megígéri hogy a Wc-be kakál de sohase teljesíti , és nem is szól ha kakálni kell neki, inkább elvonul egy nyugodt helyre és kakál, ha megzavarom akkor visszatartja, és több napig nem kakál. Volt úgy hogy a hasa fájt mert nem kakált 2 napig. Kérem a segítségét ,mert nem tudom mihez kezdjek, a kiborulás határán vagyok.
Köszönöm Csoncika jelígére
Vlasz:
Kedves Anyuka!
A kakilás-okozta szorongást kizárólag játékkal érdemes és lehet hatékonyan oldani. Erre a kérdésre (is) kitérek most megjelent "Szobatisztaság játékkal, könnyedén" c. könyvemben, melyet feltétlenül ajánlok figyelmébe! Ebben konkrét játékokat találhat a teljes szobatisztaság könnyed elérésének érdekében és a székelési gondok pszichés háttrérõl is szót ejtek.
Bízom benne, hogy sok más szülõhöz hasonlóan Önnek is segítségére lesz majd e kiadvány!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kisfiam 3 és fél évesen szeptemberben nagy örömmel kezdte meg az ovit. Már az elsõ napon ott maradt nélkülem, nagyon boldog volt. Én még itthon vagyok a kislányommal, így Ábel csak fél napig ovis, úgy gondoltam, ez így helyes. Továbbra is jól érzi magát, mindig hangsúlyozza, hogy õ óvodás nagyfiú. A probléma az, hogy a csoportban nem úgy viselkedik, ahogy azt az óvónénik elvárják, ha megtetszik neki egy játék, elveszi a gyerekektõl, nem durván, csak úgy gondolja, hogy ezt szabad, ezért gyakran kerül konfliktushelyzetbe, a többi gyerek már menekíti a játékokat elõle. Nagyon el van foglalva a csoportszobában lévõ játékokkal, ezért nem lehet õt tartósan lekötni, az óvónéni szerint csapong, ami azt jelenti, hogy ha meglát valamit, abbahagyja azt amivel el volt foglalva. Ezért nem lehet sokáig bevonni a közös foglalkozásokba, csak akkor, ha valemelyik óvónéni vagy a dadus csak vele foglalkozik. Zavarónak tartják a viselkedését, úgy vélik, még nem értett meg a személyisége a közösségi életre. Én nagyon elszomorodtam, mert úgy gondoltam, hogy az óvoda lesz az a hely, ahol ezt megtanulja, hiszen eddig csak velünk volt itthon, kvázi, amikor csináltunk valamit, akkor azt együtt vele kettesben , tehát ezt szokta meg. Akkor honnan kellene tudnia, mi a dolga egy 20 fõs csoportban? Egyébként nagyon értelmes, imád olvasni, sok mesét, verset tud, hangsúlyozva mondja el õket, szívesen és nagyon könnyen tanulja meg. Egyáltalán nem agresszív, nagyon melegszívû kisfiú, ezért szomorít el, hogy õt kvázi egy zavaró tényezõnek tekintik, holott szerintem egy verekedõs, vadulós gyerek sokkal zavaróbb, belõlük pedig akad bõven. Kérem, írja meg véleményét!
Köszönettel:
Mészáros Emese
Vlasz:
Kedves Emese!
Kisfiának mindamellett, hogy megtanulja és magáévá teszi a közösségi szabályokat, nagy hasznára lennének a kimondottan figyelemfejlesztést megcélzó játékok. Ezek segítségével minden erõszak és rákényszerítés nélkül, a tevékenységekben örömét lelve fejlõdhetne figyelmének tartóssága. Kifejezetten ilyen irányú játékos fejlesztést garantál a www.gyermekabc.hu webáruházban kapható BambinoLÜK játékcsalád! Hihetetlenül érdekes játéktevékenység (!) útján, spontán módon szoktatja a gyermeket a mind kitartóbb tevékenységre. Mindenképpen nagyon ajánlom kisfia számára!
A játékok elvételét illetõen feltétlenül érdemes lenne errõl mélyebb beszélgetéseket folytatni a fiúcskával. Próbálja megértetni vele, õ milyen szomorú lenne, ha mások ugyanígy kivennék a kezébõl a játékait. Találjon ki saját mesét Petirõl, aki elvette társaitól a játékot, végül senki nem akart vele játszani. Egyszer aztán Panni megengedte, hogy vele együtt építsen. Gyönyörû palotát alkottak, és Peti rádöbbent, nem kell, hogy elvegyük a mások játékát ahhoz, hogy jót játszhassunk. Kérje meg az óvónõket, hogy a közös játéktevékenységekben segítsenek megtalálni kisfiának is a neki való szerepeket, feladatokat, s segítsék ezzel a beilleszkedést.
A lényeg, hogy mind érzelmileg, mind értelmileg magáévá tegye e közösségi szabály jelentõségét. Sok sikert kívánok mindehhez!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Ovónéni
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy van egy 3 éves kisfiam.
Szeptemberben kezdett el oviba járni akkor minden rendben volt elõtte bölcsibe járt egy kis létszámú csoportba.(8 létszámú magánbölcsi)
Mostanában már a kocsiba mondogatja, hogy nem akar oviba menni és amikor megérkezünk tiltakozik.
Kiszalad a helységbõl, elbújik a sarokba és a mai napon abban a pár percben amíg ott voltam kétszer is bepisilt.
Az ovo nénikkel kapcsolatban ugyan mindegyiknél sír, de míg az egyik ovo néni felemeli és elkezd beszélgetni hozzá és rögtön abba hagyja addig a másiknál ez csak fokozódik rúgkapál nem is tudja felvenni.
Pedig a másik ovo néni is aranyos csak õ eddig nagyobb csoportos gyerekek között volt és Én úgy vettem észre, hogy nem tudott a fiammal olyan belsõséges kapcsolatot kialakítani.
De ez csak reggel van délután mindegy, hogy melyik ovonéni van jól érzi magát alig akar hazajönni.
Minden nap egyre rosszabb nem tudom, hogy mitévõ legyek volt már máskor is, ritkán, hogy napközben bepisilt, de ez inkább úgy fordul elõ, hogy addig tartogatja nem megy ki idõben és a végén bizony szaladva megy ki és az eleje becsurog.
Tudom, hogy türelmesnek kell lennem ez meg is van mindig mondogatom, hogy miért kell oviba járni.
Kérdezgetem, hogy miért sírsz reggelente, de nem tudja megmondani, hogy miért.
Nem tudom mitévõ legyek? Tudom, hogy idõt kell adni neki, de félek attól, hogy lelkileg összetörik.
Várom mielõbbi válaszlevelét.
Egy aggódó anyuka üdvözlet L.Szilvia
Vlasz:
Kedves Szilvia!
Kisfia még nem teljesen érzi magát biztonságban az óvodában, a beszokás folyamata már elkezdõdött, de még nem ért véget. Elkezdõdött, hiszen nap végére szemmel láthatóan megszokja, mi több, megszereti az óvodai életet és alig akar hazaindulni. Reggel azonban újra nehézkessé válik minden. Megfigyelheti, hogy ahogy telnek a napok, egyre több barátra fog szert tenni, egyre több közös élményt szerez az oviban, így másnap lesz miért és lesz kiért bemenni. Ezt azonban türelemmel ki kell várni. Ön is segíthet a fiúcskának az érzelmi egyensúly megteremtésében, ha spontán módon, észrevétlenül igyekszik megszerettetni, elfogadtatni vele az új környezetet. Minél többet beszélgetnek az óvodáról (kivel játszott, mit játszott, mit csináltak,...stb.), báboznak, szerepjáték formájában kijátsszák élményeit, annál hatékonyabban és gyorsabban megvalósul a beszoktatás, hiszen spontán módon, játékosan oldják a szorongást. Feltétlenül ajánlom figyelmébe "Bábozz velem!" rovatunkat, ahol egyebek mellett a bábozás szorongásoldó hatásairól, annak mikéntjérõl is írunk.
A gyermekabc.hu oldalán a fentiekhez minõségi bábok közül válogathat, valamint megrendelheti Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok c. könyvét is, mely szintén segíthet a nehezebb beszoktatás megoldásában.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kislányom 3 és fél éves, de még minden alvásnál bepisil.Makacssága miatt nem tudom lebeszélni róla, hogy alvás elõtt ne igyon, de pisiljen a wc-be. Próbálkoztam az éjszakai felébresztéssel, de csak azt mondja, nem kell pisilni, reggelre mégis tele a pelus. 9 hónapos kismama vagyok, gyakorlatilag egyedül kell elvégeznem otthon minden fizikai munkát, és nem birom folyamatosan az ágyat tisztába tenni, ezért a pelenkát ráadom elalváshoz. Így viszont nem biztos, hogy megkapom a legnagyobb segítséget az óvodától, hogy ottalvós legyen a gyerek, szülésem után.Mit tanácsol makacs gyermek "ellen"?
Válaszát elõre is köszönöm.
Vlasz:
Kedves Anyuka!
Maga az éjszakai bepisilés nem makacsságból ered, a lefekvés elõtti mértéktelen ivászat inkább. Ezt feltétlenül érdemes lenne ésszerû határok közé szorítani, azaz lefekvés elõtt másfél órával még nyugodtan ihat, ágyba menetel elõtt azonban maximum csak kortyolgasson. A lefekvést megelõzõ pisiléshez ragaszkodjon, fontos, hogy ez állandó napirendi programként legyen beépítve a gyermek életébe.
Ha elõbbiek ellenére sem változik a helyzet, azaz nem tud ágyszárazságot elérni, akkor se aggódjon, ám pelenkát mindaddig használjon, amíg csak szükséges. Az idegrendszeri érés egyik gyermeknél lassabban, másoknál gyorsabban megy végbe, de biztosan hamarosan bekövetkezik Önöknél is.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
2 éves lányom szobatisztaságával kapcsolatban szeretnék kérdezni, mert kezdek tanácstalan lenni. Már másfél évesen, idén januárban ment a reggeli bilibe kakilás ügyesen, a februári bölcsi kezdés sem volt probléma, júniusra már itthon is, a bölcsiben is csak bugyi kellett kicsi- és nagydologhoz is. Sõt már éjjel sem kellett pelus, ha kellett pisilni, átjött, szólt és mentünk a vécére. DE: augusztusban KISTESTVÉRE született, és mintha elvágták volna, újra elkezdett bepisilni. Erre számítottam, olvastam róla, nem is lepett meg, nem is szidtuk meg érte soha, csak kértük, hogy szóljon, ha jön a pisi és újra pelust használunk és minél többet foglalkozunk vele. A kaki nem volt gond, mindig szólt, sosem csúszott be a pelusba. Egészen egy héttel ezelõttig...Még erre is azt mondtam, hogy jó-jó, a kistesó miatt van, elmúlik, türelem...De ma este végképp elkeseredtem, ugyanis az önfeledt és jókedvû fürdés közben egy óriás kakit nyomott a fürdõvízbe, ránk nézett és angyali hangon, mosolyogva közölte:"Belement a kaki a vízbe". Erre már végképp nem tudok mit mondani, nemhogy visszafejlõdtünk a kezdetekhez, ez még annál is rosszabb, mert ilyen soha nem fordult elõ.
Kérem tanácsát, elõre is köszönöm.
Zsuzsa
Vlasz:
Kedves Zsuzsa!
Ön nagyon jól látja, a probléma valószínûleg testvérféltékenységbõl ered. Kérdés tehát, hogyan lehet úrrá lenni a nehézségen, hogyan lehet tapintatosan, fokról-fokra úgy oldani a kislányban a kimondott vagy kimondatlanul elfojtott szorongásokat, hogy végül rendezõdjön a helyzet?
Egész cikksorozat jelent meg a napokban a Gyermeksziget oldalán a testvérféltékenység témájában, feltétlenül ajánlom figyelmébe! Itt részletesen taglaljuk ennek pszichés hátterét, ill. a leghatékonyabb szülõi magatartást.
Elõbbiek mellett feltétlenül ajánlom figyelmébe az általam összeállított és részletes szakmai-gyakorlati tanácsaimat is tartalmazó "A testvérféltékenység játékos megoldásáért" termékcsomagok valamelyikét (megrendelhetõ a gyermekabc.hu oldalán), melyekkel konkrét megoldási módokra lel problémáját illetõen.
A fürdõkádba kakilás eredhet esetleg olyan korábbi élménybõl is, miszerint a kistesó egyszer belepisilt vagy kakilt a fürdõvízbe, mire kislánya is hasonló "produkciót" igyekezett teljesíteni. Ne ijedjen meg, a probléma a fentiek szerint orvosolható, csak kitartás és türelem.
Sok sikert kívánok!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kisfiam 3 éves volt a nyáron. Már egy éve szobatiszta, délutáni alvásnál csak néha pisil be, valószínûleg azért, mert olyankor túl mélyen alszik. Éjszakára viszont még mindig kell neki a pelenka. Az óvónõk kérték, hogy most már próbáljam leszoktatni róla. Én is szeretném már nagyon. Fõleg azóta, hogy nyáron, nyaralás közben 1 hétig egyszer sem pisilt be, tehát tudom, hogy képes rá. Két hete levettem róla éjszakára a pelenkát, de nem megy. Az esetek 85%-ában bepisil, sõt fel sem ébred rá, hogy fekszik a pisiben. Mit javasol? Legyek kitartó, vagy egyszerûen még nem érett rá a fiam? A védõnõ szerint 4 éves koráig ez teljesen normális.
Válaszát elõre is köszönöm!
Vlasz:
Kedves Levélíró!
Egyetértek a védõnõvel, az éjszakai bepisilés (amennyiben nem visszaesésrõl van szó tartós éjszakai szárazság után) elsõsorban idegrendszeri érés függvénye. Kisfiánál éppen errõl van szó, az 1 hetes, nyári eredmények még nem garantáltak végleges sikert. Az óvónõknek nincs igazuk, ezt nem lehet erõltetni vagy bármilyen nevelõi hatással befolyásolni, hanem egyszerûen türelemmel ki kell várni, amíg magától beérik rá a gyermek.
Ne vonja meg éjszakára a pelust a kisfiútól, mert ezzel a felfázáson kívül semmit nem fog elérni, helyette tapintatosan, türelemmel várja ki, míg magától nem alakul ki az ágyszárazság.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Jó napot kívánok!
Rengeteg olyan kérdést találtam ami kislányokról szól!Nekem kisfiam van aki 4 hónap múlva tölti a 3 évet!Nem hajlandó kisgatyát sem felhúzni neki csak a pelus kell!Ha van benne kaka akkor sem szól , mi érezzük hogy van benne valami!Megkérdezzük és letagadja!Azt mondja hogy üres!Azt szeretném megkérdezni hogy ön szerint várjunk még?Mert kezdek attól félni hogy nagyon le van maradva értelmi szinten!(csak szavakat mond)
Válaszát elõre is köszönöm! Tisztelettel: Tóth Ágnes
Vlasz:
Kedves Ágnes!
Gyermeke most múlt 2,5 éves, így akár beszédfejlõdés, akár értelmi fejlõdés tekintetében korai lenne egyértelmûen állást foglalni. Van olyan 2,5 éves kisgyerek, aki csupán szavakat, szómondatokat használ ebben a korban, ám van, aki már teljesen összefüggõen beszél ilyen idõsen. Amit javaslok gyermekét illetõen:
- A beszédfejlõdés gyönyörûen fejleszthetõ képeskönyvek nézegetésével, sok-sok verssel, mesével, mondókával. Ha ezekhez bábokat használ, ellenállhatatlan lesz kisfia számára a közös játék, ami valójában beszédfejlesztés. (Minõségi bábok, paravánok beszerezhetõk a www.gyermekabc.hu oldalán!) A bábokkal nem csak mesét, verset, éneket lehet életre hívni, de csodálatos párbeszédeket lehet velük motiválni. (Pl: Ön beszél a macival, kisfia a kutyussal)
- Ilyen idõs gyermekeknél az értelmi fejlesztés is kizárólag játékban valósulhat meg. Melegen ajánlom gyermeke számára pl. az ún. bébilapot, Montessori tornyok valamelyikét, vagy akár a minõségi, fából készült puzzle-okat. (Pl: Beszéd és értelmi fejlesztésre egyaránt kiváló a "Családi puzzle" és a "4 éveszak puzzle") Az összes fenti játék megrendelhetõ a gyermekabc.hu oldalán!
- A szobatisztaság tekintetében jelentõs áttörést "A játékos, könnyed szobatisztaságért" termékcsomaggal érhetnének el, mindenképpen ajánlom figyelmébe! Ennek gyakorlati útmutatójában a kakilási problémákra külön is kitérek, konkrét játékokat javasolva.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvónõ!
Kisfiam januárban lesz 4 éves. Szeptember óta gyakran észreveszem a viselkedésén, hogy feszült és beleköt mindenbe. Pl.:csak én segíthetek neki összepakolni a játékait az apa nem, és ez gyakran elõfordul. Jó volna, ha munka után én végezhetném a háztartási tehendõket, de a kisfiam nem hajlandó az apjával ellenni.Volt rá példa, hogy szinte le kellett fejteni az apának a lábamról a gyermeket, hogy el tudjak menni fogadóórára az oviba.Ez nincs így minden alkalommal, attol függ, milyen hangulatban van. Mindíg megbeszélem vele, ha esetleg nem én leszek vele itthon, de akkor sem mindíg fogadja el az aktuális helyzetet. Pedig én vagyok a szigorúbb szülõ. Mit tegyek? Meddig tart ez az állapot a gyermeknél?
Vlasz:
Kedves Anyuka!
Mint írja, kisfiánál szeptember óta tapasztalja ezt a túlzott, megmagyarázhatatlannak tûnõ ragaszkodást. Valószínû, hogy mindez az óvodakezdéssel hozható összefüggésbe. A gyermek ezidáig szinte minden percét az édesanyjával töltötte születésétõl kezdve, õ volt vele szinte éjjel-nappal. Most pedig úgy érzi a fiúcska, hogy ez az erõs érzelmi kötelék veszélyben van. Sokkal kevesebb idõt tud az édesanyjával tölteni, mint korábban, ezért akar ebben a kevéske maradék idõben kizárólag vele lenni. Dühöt érezhet édesapja iránt, aki érzése szerint el akarja venni kettejük drága idejét.
Ne nyugtalankodjon! Amint megtörténik a valódi óvodai beszokás, valószínûleg rendezõdni fog a helyzet. Ehhez segítségül szolgálhat pl. a "Már óvodás vagyok" c. könyv, melynek segítségével könnyebbé tehetõ az óvodai élet elfogadtatása. Meséljen, olvasgasson belõle kisfiának és beszélgessenek sokat a gyermek óvodai élményeirõl. Segíthet továbbá az óvodai beszoktatásban a bábozás is, hiszen a bábfigurák segítségével kijátszhatók, feldolgozhatók az ott szerzett élmények. Ennek hogyanjáról bõvebben olvashat "Bábozz velem!" rovatunkban! Az elõbbiekhez szükséges bábokat, paravánt, ill. a fentebb említett mesekönyvet megrendelheti a www.gyermekabc.hu oldalán!
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Kedves Óvonéni!
Segítségét szeretném kérni ismét.
A kisfiam 3 éves volt szeptemberben.Tavasszal az Ön segítségével szobatiszta lett.Nem is volt semmi probléma eddig,de most egy hete megint bekakil a kisgatyába,egy kicsit.Aztán áll csendben míg rá nem kérdezünk,hogy mitörtént és akkor gyorsan gyorsan menjünk a wc-re,mert ott folytatja...Volt amikor egy nap kétszer is megtörtént,hogy az eleje a gatyóban végezte...Mit tegyek?
A másik problémám,hogy délutánonként nem szeretne aludni.Fekszik a kis ágyába,de egy óra,vagy annyi sem elteltével szól,hogy kijöhet-e most már.Ha elalszik elég sokat bundít,ebbõl és az életkorából gondolom még szüksége lenne az alvásra.De tényleg látom rajta,hogy nem nem akar,hanem nem tud aludni.Persze az esték ilyenkor elég nehezen telnek el...Mit tehetnék ebben az esetben?
Nagyon köszönöm válaszát!
Orsi
Vlasz:
Kedves Orsi!
Örülök, hogy segíthettem kisfia szobatisztaságra szoktatásában, remélem, ez most sem lesz másként.
Valószínûnek tartom, hogy ha nagyrészt sikeres is volt a szobatisztaságra nevelés folyamata, a fiúcskában élõ gátlások még nem múltak el nyomtalanul. Tudja, érzi, hogy kakilnia kell, de a bili, WC még mindig kicsit idegen tõle, ezért csak utolsó utáni pillanatban használja azt. Feladatunk tehát, hogy ezt a maradék kis gátlást, szorongást is feloldjuk benne. Feltétlenül ajánlom Önnek az általam összeállított és játékos ötleteimet, gyakorlati tanácsaimat is tartalmazó "A játékos, könnyed szobatisztaságért" termékcsomag beszerzését! Ennek segítségével remélhetõleg maradéktalanul megoldódik a probléma.
Az alvással kapcsolatban: úgy vélem (maximálisan osztva az Ön véleményét), hogy egy 3 éves gyermeknek még mindenképpen szüksége van a pihenésre. Tanácsom tehát, hogy elalvás elõtt vezessenek be bizonyos szertartásokat (pl. mesélés, plüss állatok elaltatása, simogatás ...stb.) amelyekkel könnyebben megy az ellazulás. Elõbbiek segítségével valószínûleg könnyebben álomba szenderül majd kisfia.
Üdvözlettel: az Óvónõ
Krds:
Tisztelt Óvonõ !
Teljesen kétségbe vagyok esve , ugyanis 2 éves kislányomat 3 hete vittem elõször bölcsibe, nagyon tetszett neki, kicsi gond volt az alvással, de megoldódott és úgy tûnt hogy nagyon jól veszi és minden rendben lesz. A gond pár napja kezdõdött...reggelente már sír hogy ne menjünk a bölcsibe , egész úton ezt mondogatja. A bölcsiben adtak neki cumit és textilpelust, mire megnyugodott és nem sírdogált már ott sem. Hurrá ! Ez 3-4 nap alatt odáig fajult hogy a gyerekem ezek nélkül már egy lépést sem tesz /pedig ezeket nem is használtuk elõtte, csak alváshoz / . Ezekért képes most órákat is sírni, ha valamiért el akarnánk venni . Sõt enni , fürdeni sem hajlandó esténként, mert már várja az alvást, amikor is mindent megkap és ezekkel alszik . Sikerült egyezséget kötnünk nappalra , hogy egyszerre csak az egyik lehet nála, nem minden. Ez viszonylag mûködik...bölcsiben is mondtam, hogy õk is így csinálják. Amúgy ez egy fizetõs magánbölcsöde, 7 gyerekkel egy csoportban, tehát egyéni figyelem van a gyerekre . Viszont : éjjelente most azt produkálja, hogy vergõdve, rugkapálva, keservesen sírva többször felébred és kiabálja hogy nem jó a bölcsiben . Kis nyugtatásra, simogatásra megnyugszik , bár van amikor igazából nem is ébred föl és álmában teszi ezt . De fél óra múlva újra kezdi , egy éjszaka 8-10 alkalommal is felsír ás kiabál. Kérdésem hogy ez normális-e ? Mindenki nyugtatgat, hogy ezt majd kinövi...de egyre jobban nyomaszt hogy szegényke lelkének ez milyxen rossz lehet . Viszont bölcsit nem tudjuk abbahagyni, mert én már dolgozom és nincs is a közelben más , amibe esetleg át tudnám vinni. Bár nem hinném hogy a bölcsis nnénikkel lenne a baj, mert szerintem nagyon aranyosak. Leszámítva, hogy rászoktatták a gyereket a kellékekre . Nyugtalanít a kialakult helyzet. Kérem ha tud adjon tanácsot, mit tehetnénk . válaszát köszönöm és nagyon várom
üdvözlettel Gabi
Vlasz:
Kedves Gabi!
Levele alapján egyértelmû számomra, hogy a kellékekhez való ragaszkodás nem más, mint az otthon egy darabjának megnyugtató közelsége. Ezt a nyugtató eszközt olyannyira megszokta és igényli a gyermek, hogy amíg lelki egyensúlya helyre nem áll, addig ragaszkodni fog hozzá. Ez számára az egyetlen biztos pont, ami a bölcsiben anyut és az otthon melegét ideiglenesen pótolja. Hogy ez nem ad számára tökéletes megnyugvást, mutatja az is, hogy éjszakánként felriad.
Javaslom, hogy amíg helyre nem áll a leányka lelki egyensúlya, ne akarják tõle megvonni a pelust és a cumit, mert ezek hiányában végképp elesettnek érezné magát. Egy idõ után magától (!) fogja letenni ezeket, mikor kinyílik elõtte a világ, és kezdi majd felfedezni a bölcsõde szépségeit. Le fogja tenni, mivel pelussal a kézben nem tud majd játszani, cumival a szájban nem tud majd beszélni a többiekkel.
Addig is türelem, és "kellék-megvonás" helyett inkább a valódi beszoktatást, a bölcsõde megszerettetését próbálják megvalósítani a gondozónõkkel karöltve.
